A béke szigete

Képeslap érkezett nevemre címezve,
régi barát küldte, szívekkel színezte,
a képen egy csodálatos táj hívogat,
nyugalom árad, belőle mely simogat.

A tengeren egy csöppnyi vitorlás siklik,
hullámok taraja az égig repíti,
a parti szirteknél már halkul a dörej,
nap színez felhőket halvány vörösre.

A parton világítótorony áll büszkén,
kövei az időtől már ólomszürkék,
magasban a fénye messziről látható,
tudják a hajósok melyik út járható.

Mögötte kis ház, hozzá sok lépcső vezet,
színes virágok díszítik a zöld gyepet,
az erdőben trillázó madarak szállnak,
szivárványszínt öltenek pillangószárnyak.

Egy picinyke otthon a béke szigetén,
hol még a munka is jóleső pihenés,
természet festette igéző varázslat,
a harmóniája lelkemet átjárta.