About Me

Bahurek Vivien az Irodalmi Rádió szerzője.

Kis korom óta imádok olvasni. Az olvasásnak köszönhetem azt, amiért elkezdtem írni. Kiskoromban még csak nagyon egyszerű írásaim voltak, de ahogy nőttem, ahogy egyre több jó- és rossz tapasztalatot szereztem, annál jobbak lettek az írásaim. Amikor bekerültem a gimnázium falai közé, világossá vált számomra, hogy mennyire nyitott a világ, és mennyi lehetőség van, amit ki lehet, és ki is kell használni. Így hát jelentkeztem sok-sok versenyre, ahol az írásaimmal képviseltem magam. Egyre több jó eredmény jött, úgyhogy elhatároztam komolyabban fogom „űzni” ezt a hobbit. Így hát fogadjátok, fogadják nagy szeretettel írásaimat. Tiszta és őszinte szívvel írom mindegyik művemet, hiszen én is ilyen vagyok. Remélem, valamit tudnak adni nektek, Önöknek az írásaim, és remélem, az én oldalam egy jó búvóhely lehet a mindennapok elől, ha olvasgatni szeretnétek, szeretnének. Jó olvasást kívánok!

Posted by
Posted in

Érdek vagy érdek

Érdek vagy érdek? Az együttműködés a társadalom egyik alappillére.  Vajon ezt mindnyájan így gondoljuk? Ezt a témát a középpontba helyezve szeretnék rávilágítani a fenti állítás jelentésére, lényegére. Meg vagyok győződve, hogy olyan témába ütközünk, melyben a vélemények megoszlanak.           Tény, hogy vannak olyan esetek mindnyájuk életében, amelyek miatt rákényszerülünk az együttműködésre.  A múltban az embereknek muszáj […]

Posted by
Posted in

A tanulás az élet iskolája

A tanulás az élet iskolája Miért jó az iskola? Szent-Györgyi Albert nyomán… Ezek mind olyan témák, melyek foglalkoztatnak, és melyeket meg akarok osztani a világgal.  Személyes tapasztalataimmal szeretnék rávilágítani a téma lényegére, és ezzel a munkával szeretnék megemlékezni Szent-Györgyi Albertről, ki oly sok mindennel gazdagította a magyar nemzetet és a világot. Emlékszem, mikor még óvodás voltam, […]

Posted by
Posted in

Gyermekded álmok

Gyermekded álmok… Reggel… Óh, az a szép reggel. Madárcsicsergés, napfény. A napfény, mely régen besütve szobámba, kósza fürtjeimet melegítette. Napfény, mely reményt adott. Napfény, melynek tudtam örülni. Napfény, melynek más is tudott örülni. Reggel. Reggel, mely új esélyt adott, új lehetőséget. Lehetőséget, mellyel mindenki élni akart. És élt is. Élt, míg álmai valóra nem váltak. Óh,… […]

Posted by
Posted in

Tanító sorsok

Tanító sorsok Sókszelőce és környéke. Kis falu, kis környék – nagy jelentőséggel. Sókszelőce, az én szülőfalvam Szlovákiában található, a Nyitrai kerület Vágsellyei járásában, közel a nyelvhatárhoz. Nagyon sok jószívű magyar otthona, kiknek éppúgy, mint nekem, büszkén viseltetik a magyarság szívükben. Határatermékeny róna, sok legelővel. A község 2844 személlyel alkot egy parányi magyar közösséget, mély történetekkel, […]

Posted by

Úgy, mint rég

Úgy, mint rég Reggel álmosan leballagtam a por fedte, nyikorgó lépcsőn. Fejemben cikáztak a gondolatok, mit kéne még ma megcsinálnom. Unalmas, fehér fürdőszoba. Hideg vizet az arcomra, hátha az majd segít, az ágyamtól való elszakítástól szomorú és álmos arcomat felébreszteni. A hajam szokásosan szénakazal. Kilépek a konyhába. Senki nincs ott, csak a rántotta után megmaradt […]