About Me

Bajzikné Panni az Irodalmi Rádió szerzője.

Minden vers természetem kivetülése, önmagam, lelkem, melyeket BAJZIKNÉ PANNI néven publikálok!

Költeményeim megírására egy-egy alkalom, élmény, történés bontja ki az írás kényszerét, melyet empatikus ráhangolódással formálok meg. Mindig rátalálok olyan élményekre, értékekre, amelyeket szeretnék megmutatni, megosztani. Hiszem, hogy érzékenyen reagálok úgy a természeti, mint az emberi változásokra. Fotómasinaként megragadva a pillanatot elmémben rögződnek és találnak ritmust, rímeket a gondolatok és formálódnak versekké.

Elégedettséggel tölt el, ha mások számára is érthetőek, egyértelműek alkotásaim. Szeretném, ha elfogadó örömet adnának verseim.

Feltétlen meg kell említenem, hogy több kötetem illusztrátora Anna nevű leányom, akinek munkái emelik szóláncaim külcsínét, belbecsét! 

Verses köteteim:

  • Gyöngyeimet gurítom felétek
  • Gyöngyeimből koszorút kötöttem
  • Gyöngyeimből szemezgess
  • Gyöngyeimből válogattam,
  • A nap varázsa
  • Balaton, betelni vele nem tudok
  • A Balaton dicséret
  • Gyökereim
  • Igazgyöngyeim
  • A tollat kezembe vettem


Először 2012 januárjában osztottam meg közönséggel verselő-vénám zsengéit, amit a Gyöngyeimet gurítom felétek” című könyvecskémben is olvashatott a „nagyérdemű”. Az akkori szerkesztés tematikáját azóta sem változtattam, legyen szó kötetekről, bemutatókról, mely utóbbiakat 2013 májusában „Gyöngyeimből koszorút kötöttem”, 2015-ben „Gyöngyeimből szemezgess!”, 2017-ben „Egy szívdobbanás”, 2019-ben pedig "A tollat kezembe vettem" címmel tarthattam a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárban.

Szerencsém volt megjelenni egy-egy alkalomra a Zalai Hírlap és a keszthelyi Szuperinfó lapjain.

Híve vagyok „idegen” közegben való megmérettetésnek is, ezért kisebb-nagyobb időközönként küldök különböző témakör szerinti pályázatokra verseket. Jelen pillanatban 20 antológiában való megjelenésemnek örülhetek.

Posted by
Posted in

Aranycsillám

Kora reggel csendes pára kúszik a víz fodrára. Szél borzolja nyárfa lombját, levélének ezüst foltját.   Ringatózó sávos bója, akár ősapánk hajója. Egyik lakója, a sirály tollászkodik rajta.   Tófelület aranycsillám, villódzik a szempillám résnyi, szűk nyílásán. Lejtő lankák szelíd hajlása távol a túlparton.   Lassú karcsapással haladok mindig előre, a víz és gondolatok sűrűjében […]

Posted by
Posted in

Vigasztalan szürkeség

Vigasztalan szürkeség, felhők könnye földet ér, fák lombjának koronáját esőfüggöny csépeli. A Balatont a süvítő szél korbácsolja, fenyíti. A víz színe hol kék, hol fakó, hab-hulláma irizáló, itt-ott méreg-zöldben játszó. A fergeteg fáradt görcseit feloldja, nem tombol, csak vánszorog. Ott hagyva már csapot-papot bánja a nagy haragot.

Posted by
Posted in

Jó és rossz

Jó és rossz   Jó és rossz hullámzása az élet maga. Megéled, megbánod és haladsz tova, mert űz a helytállás kényszere. Muszáj újra kezdeni vagy folytatni az utat. A bölcsesség legtöbbször későn érkezik. Villámként hasít a felismerés, a tévedés veszett fejsze nyele! Utólag okoskodsz, mi lett volna jó másként, mással és máshogyan. Ebből a körből […]

Posted by
Posted in

A kúra hatása

Semmittevőn elnyúlok a vízben, amely zápult tojásszaggal leng körbe. Hője ízületig hat, őrzi a kúra hatását, közel egy évig majd. Puhává főzi erőm, ruganyossá lábam izmait. Így fogok tudni, szilaj tempóba táncolni!

Posted by
Posted in

Karácsony

Karácsony az öröm, karácsony a béke, karácsony az Isten-gyermek születése. Hozzá fényes csillag mutatta az utat a három királyoknak. Napkeleti bölcsek, hódoltak az Úrnak, aranyat, tömjént, mirhát áldoztak. Karácsony a fény, karácsony a hála bizonyosság a halhatatlanságra!

Posted by
Posted in

Eleven kaleidoszkóp

A Bakony fantasztikus! Színek kavalkádja: karamell, bordó, aranysárga. A lomb-fedél gyérülő sűrűjéből a nap sugara halványan tör elő. A sima törzsű fák fakó árnyékot vetnek a földre, ágaik fázósan tekeregnek, sírva ejtik el virág-leveleiket. Az erdő korhadó aromája gyenge szellőn hajtott ködfátylon úszik. Hajnali dér csillog az ösvényen, madárberkenye gyümölcse roskadva hajlik a földre. Az […]

Posted by
Posted in

Rettenetes

Rettenetes   Rettenetes viharra ébredek. Hangja félelmetes. Romboló dörrenés, éles villámlás a legbátrabbakban is elülteti a félsz érzését és a természet elemi ereje nem hagy kétséget hatalmasságáról. Zúg a világ! A fák lombja vadul leng, hajlítja a könyörtelen szél orkán ereje, mi felér a végítélet eljövetelével. Egy óra csupán és megváltozik a táj. Kettétört fatörzs […]

Posted by
Posted in

Égi hatalmasság

Égi hatalmasság     Süt a Nap. Az égbolt kékje vidám, fehér pamatok úsznak a horizont magasán. Forró a nyár. Hirtelen fekete lesz a szemhatár. Fuvallat nyomán süvítő szél, mennydörög az ég. Szikrázik villámfa koronája, gyökerét a föld húsába vájja. Csattog, rázkódik a világ. Égi hatalmasság harsogó haraggal trombitál. Heves vihar zúdul a tájra, görbíti […]

Posted by
Posted in

Aranycsíkon

Aranycsíkon…     Aranycsíkon tempózom, napsugárban úszom, arcomat fény fürdeti. Alattam szelíd a tó. Halványzöld a Balaton, alig hullámok hintáznak a felszínén. A Nap lecsurog az ég vízén, tűz-köntösbe öltözteti a fák lombját. Lassan süllyed a horizont alá, csendes éjszakát kíván.  

Posted by
Posted in

Pirosló hajnal

Pirosló hajnali fény. Légies lebegés. Ég és föld kékbe olvad.  Az óceánfelhő játszik. A zivatar meg-megáll, elered. Fűről harmatgolyó lepereg. Issza a föld szomjas mohósággal, lassan kelő naptól izzó ragyogásban. Szél kócol egy kusza felleget sebes irammal. Úszik, tekereg messzi. Hegyek, zöld bujasága napmelegű tűzmosolyra vár. Margaréta csillagszirma nyújtózik. Ficánkol a fürge patak. Zabolátlan zöldhullámok […]