Elfogult dal Az őszi égen átfutó, keringve lengő nyárutó ellibbenő szelében hajad lobog varázsosan, omolva szép hatásosan szívem hullámterében. Fohász hozzád az én dalom, s a pillanatnyi alkalom fel is pezsdíti vérem, ölellek nagy szerelmesen és itt a szérűskerteken égünk egymás tüzében. Aztán a Hold is felragyog, széthint ezernyi csillagot a szeptemberi éjben, egymást karolva […]

Novemberi szél Arcomba fúj az őszi szél, hideg világa éget, kabátomról hajszálaid már szerteszórta végleg, csak hangodra emlékezem, most az is oly időtlen, és ténfergek magányosan ázott, lyukas cipőmben. Mögöttem alvó városok tűnnek el vontatottan, a kertek alatt ballagok mély, süppedő homokban, lelkem megannyi rebbenés, akár madár lehetne, ki nem repült a többivel időben a […]

Szerelmes ének Szelíd szemedben úsznak el azok a fellegek, amikre lelkem is felült végül hozzád menet és ott úszik szerelmem is, belülről láthatod, csak egy igent suttogj nekem és tőlem megkapod. Kezemben tartom két kezed, tenyered simítom, az életednek vonalát belőle olvasom, azt látom hozzám tartozol, (lódítok egy kicsit) nem túl nagy bűn én azt […]

A fegyenc dala Az elítélt a vérpadon még egyszer visszanéz, s a körben álló arcokon keres részvétnyi rést. Így nézek én szét végül itt, hátha van egy rokon, vagy legalább egy ismerős, ki holnap lesz soron. Aztán ifjú nyakam köré kemény hurok kerül, akasztják bénult testemet, remeg még legbelül. Végül a gravitáció már gyorsan dolgozik, […]

A végállomáson Az útnak vége merre van, ahová hajszálpontosan végül megérkezünk majd, hol lesz az a végállomás, ahol utolsó áldomást iszunk, s kocsink tovább hajt? És lesz-e majd elszámolás, mit tettem és, mit tenne más és vajon ugyanúgy-e, vagy már figyelnénk újra most, s elérnénk azt a villamost, mi vágyunk messze vitte? Lejárt íme a […]

Utolsó fohász Szedjétek szét a lelkemet és hordozzátok körbe, szorítsátok a szívem is egy vergődő ökölbe, tapossatok a hátamon, kezem kitekerjétek, én akkor is előjövök és leülök közétek. Belőletek való vagyok, ugyanabban a sárban, hol engemet tapostatok mindig valaki más van, nektek kell egy bolond akit keresztre feszíthettek, de helyette a föld alól mégis újak […]

Pozicionálás A tiszta fényű, csendes éj fátylában sárga holdkaréj, a vállamra terül, körülötte a csillagok mint titokzatos villanyok ragyognak ékszerül. És a tengernyi fény mögött, újabb ezernyi rejtőzött végül már mind kigyúlt, engem teljesen áthatott ez a kegyelmi állapot, bőröm alá bebújt. Ezen e csendes éjszakán a végtelen zuhant le rám, azok a csillagok mutatták […]

Meditáció Terítve már a bánatom, egy égbe nyúló oszlopon zászlóként lengedez, alatta vérem oly vadul és ellenálhatatlanul lüktetve csörgedez. Oldom világom bocskorát és megmosom fáradt lábát, de meg is törlöm én, hiszékenységem megfizet, hozzád emeli lelkemet a Golgota-hegyén. Fogadj el engem Istenem gyarlón, gyáván, eretneken, én nem kérek sokat, mi lett volna a helyes út […]

Útra készen Felszáll a szélben énekem, már semmi gondom nincs nekem, tündérországra gondolok, de szívem közben felzokog. Mert messze vagy tőlem te már, elnyelt téged sötét kvazár és itt maradtam nélküled, a szívem majdnem megreped. Találgatom türelmesen, hogy visszajössz-e kedvesem, vagy menjek és keresselek, a szívem ettől megremeg. Fogom magam, s a bánatom, mi itt […]

Hagyaték Tucatnyi ráncom arcomon már annyi mindent visszavon a lázas álmaimból, csaták során a védtelen, kemény maradni képtelen szívem csak egyre lassul. Feléltem én a vak hitét, feléltem én már mindenét a lázadó világnak, merengek csak a sorsomon, vajon mi is ütött agyon, mit mondjak majd apámnak? Miért nem lett jobb a világ, hová tettem […]