About Me

Baranyi Imre az Irodalmi Rádió szerzője.

Honlap: https://baranyi-imre.eoldal.hu/

 

Posted by
Posted in

A visszatérő tengerész

A visszatérő tengerész A partot érő tengerész a szárazföldre lép, hátán a zsákja, s benne még megannyi messzeség. Lépése még bizonytalan, de talpai alatt szilárd kövek csikordulnak amerre elhalad. Ám amikor házához ér kienged kőszíve, az ajtó előtt várja őt kitartó hitvese. És akkor az erős keze gyengéden fonja át régen nem látott kedvese remegő […]

Posted by
Posted in

A régi ház

A régi ház Vajh’ áll-e még a jó öreg parasztház Kiszomboron a Kör utca öt alatt? Kölyökéveim a kilincset adták egymásnak ott, aztán mind tovább szaladt. Talán az udvarán még az ásott kút ugyanúgy ácsorog nagy türelmesen, mint azokban a boldog-szép időkben és várja, hogy ismét megtekergetem. A földes padlóján a vizesnyolcas vajon még oly […]

Posted by
Posted in

Őszi enyészet

Őszi enyészet Ködös november ereszkedett a tájra, lomhamód megült a dermedt ágak között, mintha az életből nem is lenne hátra, nagy szürkeségével szívembe költözött. Bénítja lábam a végtelen sarában, kietlen, ingoványos, zord vidékre csal, az évnek eme reménytelen szakában, vállamra kúszik, kínoz és húsomba mar. Mintha semmi dolga már nem is maradna, mint lelkem kerékbe […]

Posted by
Posted in

Balsiker

Balsiker Repít a mámor engemet, majd szétfeszíti szívemet veled elandalogni, borotvaéles késedet a véremben mártani meg jöttem hozzád mulatni. Hívószavamra nem figyel, s nem ér a vágyam addig el, hogy benned megvaduljon, de lényed húsom égeti és látod mégsem engedi, hogy végre földre hulljon. Lázas magányom átölel, tudom soha nem érlek el már csak a […]

Posted by
Posted in

Októberi varázslók

Októberi varázslók Az ősz az ágakon vizes kezével elidőz halkan minden egyes bogon, s a létnek egyre fakuló színében teríti szívem köré a bánatom. Kabátomon a cseppek áthatolva lelkemig érnek ezen az alkonyon, akik a nyárról még mesélni tudnak, talán varázslók, vagy én nem is tudom, honnan veszik elő e zord időben meséikhez azt az […]

Posted by
Posted in

Kék sziget

Kék sziget Már felszáradtak könnyeim, sorsomnak vad örvényein tőled tovább hajózok, maradt nekem még hét csoda, szerelmed törött foncsora szívemből kéket oldott. Kék tengert és rá kék eget, kék levegőben kék sziget dereng a horizonton, mert ott ütök majd én tanyát, ott élem létem alkonyát, ott ér véget kalandom. De emlékedet elviszem magammal, rég volt […]

Posted by
Posted in

Ősz

Ősz Az ősz el is jött oly hamar, hogy már mindent avar takar, a tünde nyárnak vége. Megint szívembe költözött a tompuló fények között egy lassulásnyi béke. És eljöttek a nagy ködök, lefedve tejfaluk mögött a titokzatos tájat. De kel a nap langy fénye már eloszlatja, s a félhomály éles kontúrrá szárad. Ezernyi színnel rám […]

Posted by
Posted in

Dal a nagyúrhoz

Dal a nagyúrhoz Felém kiált a csendes éj uszályán egy elkallódott, ócska gondolat, miért nem érek semmit én a pályán miért felém e gőgös indulat? Vajon miért a bankodé a házam, mitől vagyok ma én földönfutó, miért nincsen pénzem, az iskolában másról beszélt az öreg tanító. Kopott kabátom vékony lesz a télre, előre fázom és […]

Posted by
Posted in

Lepke

Lepke Rozsdás levél a földre hull, mint ahogy én gyanútlanul hullottam a tüzedbe, boldog naivan és bután repültem fényeid után, akár egy szédült lepke. Bevonzottál bűvölve és vesztemre voltam túl merész, elégtem karjaidban, Kifordítottál engemet, felemésztetted lelkemet, kutattál álmaimban. Aztán meguntál hirtelen és véget ért a végtelen, dobtál egy mozdulattal, azóta állok tétován, várok szívednek […]