About Me

Baranyi Imre az Irodalmi Rádió szerzője.

Honlapom: https://baranyi-imre.eoldal.hu/

Szerzői jogok: 
Utánközlés joga: A műveim utánközléséhez az engedélyem szükséges.
Átdolgozás joga: A műveim átdolgozásához (úgy mint megzenésítés, paródia készítés, átköltés stb.) az engedélyem szükséges.

Posted by
Posted in

Kék sziget

Kék sziget Már felszáradtak könnyeim, sorsomnak vad örvényein tőled tovább hajózok, maradt nekem még hét csoda, szerelmed törött foncsora szívemből kéket oldott. Kék tengert és rá kék eget, kék levegőben kék sziget dereng a horizonton, mert ott ütök majd én tanyát, ott élem létem alkonyát, ott ér véget kalandom. De emlékedet elviszem magammal, rég volt […]

Posted by
Posted in

Ősz

Ősz Az ősz el is jött oly hamar, hogy már mindent avar takar, a tünde nyárnak vége. Megint szívembe költözött a tompuló fények között egy lassulásnyi béke. És eljöttek a nagy ködök, lefedve tejfaluk mögött a titokzatos tájat. De kel a nap langy fénye már eloszlatja, s a félhomály éles kontúrrá szárad. Ezernyi színnel rám […]

Posted by
Posted in

Dal a nagyúrhoz

Dal a nagyúrhoz Felém kiált a csendes éj uszályán egy elkallódott, ócska gondolat, miért nem érek semmit én a pályán miért felém e gőgös indulat? Vajon miért a bankodé a házam, mitől vagyok ma én földönfutó, miért nincsen pénzem, az iskolában másról beszélt az öreg tanító. Kopott kabátom vékony lesz a télre, előre fázom és […]

Posted by
Posted in

Lepke

Lepke Rozsdás levél a földre hull, mint ahogy én gyanútlanul hullottam a tüzedbe, boldog naivan és bután repültem fényeid után, akár egy szédült lepke. Bevonzottál bűvölve és vesztemre voltam túl merész, elégtem karjaidban, Kifordítottál engemet, felemésztetted lelkemet, kutattál álmaimban. Aztán meguntál hirtelen és véget ért a végtelen, dobtál egy mozdulattal, azóta állok tétován, várok szívednek […]

Posted by
Posted in

Őszi búcsú

Őszi búcsú Pasztellszínekbe öltözik az erdő levélruhája hullik nesztelen, föléje tornyosul megannyi felhő, hogy Hold ne lássa ágát meztelen. A sóhajom száll, íme egyre feljebb, mint színes léghajó a föld felett, de már nekem tőled ma menni kellett, mert összetörted bolond szívemet. Barangolok a roppanó avarban, szarvasok riadnak minden léptemen és egy fülembe visszatérő dalban […]

Posted by
Posted in

Dal a keselyűkhöz

Dal a keselyűkhöz Mikor e világ térdre rogy majd önmaga előtt, akkor fogom mondani, hogy e szörnyű délelőtt következett a féktelen tékozlástok miatt, nem volt elég a végtelen, azon felül sokat akartatok kiszívni még a föld alól bizony, elszédített a mennyiség, a minőség iszony és mérhetetlen kapzsiság lett úrrá rajtatok, elintéztetek ostobán, hogy ez meg […]

Posted by
Posted in

Rege a gondolatról

Rege a gondolatról A messzeségbe száll a gondolat ma, bolyong a széllel ősi tájakon, hatalmas ormokon barangol újra, repül tovább az óceánokon. Ma nem rak elé átkozott sorompót semmilyen körmönfont, okos szabály, ma végre mondhat bárki bármilyen szót, és kiálthatja azt amit muszáj. Ma nincs alantas kényszer éljenezni a vár fokán a meztelen királyt, ma […]

Posted by
Posted in

Utánad

Utánad Ma vérem újra úgy tüzel, útjából sziklákat mos el, amíg eljut szívembe. Mivé leszek, ha nem leszel és gyöngyeim ki fűzi fel, ha eltűnsz mindörökre. Mert egyedül én meghalok, hiába lesznek angyalok, kik vigasztalnak engem. Emlékedből tüzet rakok, hogy majd a hideg hajnalok ne tépjék szét az ingem. Arcomon nem lesz már mosoly, mint […]

Posted by
Posted in

Kaland

Kaland Szakítja már a hervadó virágot e vad vihar, dühöngve fákat is tép, előle hozzám menekül magányod, hogy onnan újra messze szökjön ismét. Kívánlak, vágylak és ma úgy ölellek, mint istenektől kapott kegyes csodám, beléd szerelmes hangon üdvözöllek vad lázat égető lelkem ajtaján. Tudom csak éjszakára térsz be hozzám, mást nem remélek én, ez is […]

Posted by
Posted in

Ősz peremén

Ősz peremén Ősz van, a fákon a fényeket oldja a hajnali köd már, nagy tenyerében a földnek arany hegedű muzsikálja nyári szerelmek elégikusan tova penderülését. Ím ma kabátomat újra előveszem én a fogasról, csípi a reggeli dér szele ingem alatt üde bőröm. Hull a levél csapatokban a fák tetejét kopaszítva és ropogósra cseréli egészen az […]