About Me

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője.

Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.
Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem.
Két felnőtt fiam van.

2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az "év pedagógusa " pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is.

2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz.

 

Posted by
Posted in

Erzsébet-kilátónál

Ragyogó júniusi napra ébredtünk, enyhe szellő rezegtette az ágakat. Indult a fantázia, tervezni kezdtünk, bejárjuk ma a környékbeli tájakat.   János -hegyi kilátóhoz vezet utunk, libegővel kényelmesen emelkedünk. A zöldellő lombsátrak fölött feljutunk, a kilátásban derűsen gyönyörködünk.   Fentebb, a kaptatón, nagyokat szusszantunk, a látképen ámulunk, mint egy festményen. Tiszta levegőből nagyokat szippantunk, távcsővel pásztázunk […]

Posted by
Posted in

A mólón

Süthet rá bármilyen fényesen a nap, ő mérhetetlenül gondterhelt marad. Szemeit mélyen lesütve mélázik, fátyolos arca könnycseppektől ázik.   A víz öleli most a mólón körbe, egyedül a bajában elmerülve. Hiába hibátlan a test kívülről, ha borzalmas kór kínozza belülről.   Betelepedett hozzá álnok módon, mint a vadállat jár át a kordonon. Valaha kiűződik-e belőle? […]

Posted by
Posted in

Vándorcigányok

Távolról zúgó patak hangja hallik, a kis erdő szélénél falu látszik. Delel a nap, tűz árny nélkül, keményen, két gebe szenved az ekhós szekérrel.   A bakon a kocsis csak egyre hajtja, az apró nép az utat nagyon unja. Jobbra – balra róla le is ugrálnak, kergetőznek szabadon a pusztában.   A felnőtt férfiak munkához […]

Posted by
Posted in

Az élet tánca

Élénken fütyül a tavaszi szél, rezgeti a fák friss leveleit. Vígan énekel a sárgarigó, közben farkát hozzá billegeti.   Az azúr tenger is megbolydult már, hullámait a partjára veti. Beindult a sors szinfóniája, a mai formációkat kelti.   Hol  összeölelkezve jár, mint, ahogy a szerelmes szereti, hol körbe keringőzik a térben, még a fordulatot is […]

Posted by
Posted in

Tengeralattjáróból

A kietlen sivatagi nap fényében megcsillan előttünk kobaltkék víztükör. Mágikusan hullámzik ékkő képében világóceán cseppje, a Vörös-tenger.   Szinte észrevétlen ereszkedik alá a turista tengeralattjáró mélybe. Ablakainál a fénycsóvák villannak, apró, ezüst halak tündértáncot járnak.   Mint ide elsüllyedt színes szigethegyek, szivárványos koralltornyok ágaskodnak. Narancs és lila színekben kecsegtetnek, köréjük már fehér homok ülepedett.   […]

Posted by
Posted in

Hajnali horgászat

Narancsosra festette a hullámokat a tó vizén a felkelő nap sugara. A mólót még hűvös fuvallat nyaldosta, áttetsző párában időz a hegy lába.   Csendesség telepedett még a vidékre, az égivándorok is most ébredeztek. A tehetetlenség néma dühe végett, a teste szinte oszloppá merevedett.   Csak tartotta kezében a lyukas szákot, nem kereste már az […]

Posted by
Posted in

Mikor vége lesz a rossznak

Angyalszárnyakon szálldos az álom, a csend szava szól az ember helyett. Az áhított vágyak útján járom, a világban keresem teremet .   A pillanatnyi jót is imádom, hirdetem lelkemnek a türelmet Viszem tovább a teremtő táncom, létezik még béke a szívekben.   Ragyogó léptekben lesz a létem, a kívánt szabadság közeledik. Emlékké kell, hogy váljon […]

Posted by
Posted in

Várok

Sötét felhők leple alatt didergek, zavaró ez a kietlen pillanat. Az aggodalom húrjai pengenek, várakozás növeli az izgalmat.   A rút tehetetlenség fátylat növeszt, az idő a célba érésnél megáll. Hiába hajszolom most az örömet, még a görcsös képzelet is molesztál.   Jöhetne már, vagy szólhatna valaki, a csendességben lelkem egy tűzvirág. Alig bírom a […]

Posted by
Posted in

Összhangban

Langyos szellő ringatja a kikeletet, rózsaszínnel ruházza a természetet. Virág és hölgy árasztja a bűvöletet, mint, aki az idill szigetére termett.   Harmónia járja át az alvó lelket, a helyre örök nyugalom telepedett. Az egység hatása hűen gyönyörködtet, csendesség van, béke, az öröm a töltet.   Félelemnek, bánatnak mond köszönetet, hogy helyébe a gyönyör születhetett. […]

Posted by
Posted in

Falakon túli szeretet

Homályos az üvegfal karanténban, a könnyek áztatják mindkét oldalát, A cseppek gyöngyökké válnak árnyékban, drágakőként éhezik egymás szavát.   Rég érezték ölelve a másikat, koldulni járogat csak a láthatás. Éterből kunyerálják a hangokat, kisded, éltes szülő eped egyaránt,   -Hiányzol kincsem, életem értelme, úgy vágyom közelebb kerülni hozzád. Csókjaimat szórnám kedves képedre, a boldogságom egekig […]