About Me

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője.

Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.
Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem.
Két felnőtt fiam van.

2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az "év pedagógusa " pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is.

2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz.

 

Posted by
Posted in

A köd átölel

Hajnali hideg ráz már az erdőn, pedig a szél pihen még hízelgőn. Szóródik a víz a növényzetre, itt csak a köd ölel át most engem.   Cseppen bőrömön a nyirkos pára, előcsalogatója náthámnak. Hirtelen hűlés karja nyúl értem, jobb lenne most szerelmem ölében.   A csend uralgatja a fák közét, elvitte a madárnép a zenét. […]

Posted by
Posted in

Találkozásunk

Jöttedre várva szívem kitárul, izzani kezd az epekedés bennem. Az összes porcikám díszbe borul, kinyitom feléd a ragyogó lelkem. Meglátva azt a sugárzó szempárt, szerte olvad bennem a vágyakozás. Ahogy az ölelő karod átjárt, édes törődésed tökélyre csodás. A puha ujjaid tapintása, finoman ellazulásba bódított. Egy örökké tartó boldog játszma, amely egyre csak hívott és […]

Posted by
Posted in

A fámnál

A kertünk végében öreg fa áll hozzá megyek, ha az élet felkavar, véd, míg csillapszik bennem a zavar a rászállt vágyaimat tartja az ág. “Lombja csókolja a napsugarát,” alul vígan susog a száraz avar, ha a lengés szele is odamar. Kedvesemmel himbálózunk a karján. A vén a hárs csak mosolyog rajtunk. Milyen bohókás szerelmesek ezek! […]

Posted by
Posted in

Éjszakai randevú

Fekete fátyol ült a tájra, hogy éjfél legyen, alig várta. Nesztelen libbent ki a kapun, hogy átsurranjon a kis falun.   Már csak a telehold világít, csillagok kacsingatnak kicsit. A tóparthoz szaladva jut el, társa messze, aggódva figyel.   Táncos tücskök ciripelése, a falevelek zizegése, hangzavart kelt az éji csendben, nem elég neki a félelem. […]

Posted by
Posted in

Érzékelés

Születéskör indul a folyamat, a csecsemő hallja a hangokat. Felismeri édesanyja szavát, foltokból már látja az alakját.   Érzi anyja testének melegét, tápláló tejének édességét. Folyton-folyvást tovább tágul a tér, a világ megismerése a cél.   Összegabalyodik több észlelés. Kívánatos lesz a finom ebéd. Sárga pléd is válthat ki lángolást, az idilli illat párás nyomást. […]

Posted by
Posted in

Az idő

Változások sodrásában haladunk, előre nem tudjuk, merre visz utunk. Emlékekből táplálkozik életünk, a jelenünk mellett gyakran elmegyünk.   Ekkor kellene igazán megállni, a megszokott körforgásból kiszállni. De az idő korántsem ilyen kegyes, tovább halad, ha jó is e perc neked.   Ki kell a pillanatokat használni, ugyanilyent többet nem lehet kapni. Tudatosan kell vele gazdálkodni, […]

Posted by
Posted in

Delfinek tánca

A hullámok között a napnak korongja, beszínezi a vizet szivárványosra. A képbe a datolyapálma is benyúl, a kíváncsisága e pontra irányul.   A parti medencénél az ütős zene, hívogatóan várja a vendégeket. Lágy szellő frissíti a léget finoman, delfin show-ra készülődnek sajátosan.   Anna most láthatott még először ilyet, mikor a delfin orrán a labda […]

Posted by
Posted in

Pillanatkép a mezőről

Mire a zöld beborítja a határt, a füves mező is hosszú szárba vált. Illegeti magát hívogatóan, lesz széna biztosan a tárolóban.   Fűnyíró gépek ellepik a rétet, vágják, sodrózzák télire az étket. Ahhoz, hogy állatnak ízletes legyen, jól megszárítják, meg ne penészedjen.   Bálázó gépek jönnek a terepre, összenyomják a rendet hengeresre. Ilyenkor már messzire […]

Posted by
Posted in

Nagyon vártalak

Több hét után jött végre az üzenet, megírtad, pár napra hazamehetek. Idő előtt kiálltam az utcára, nem bírtam  várakozni a szobában.   A percek elnyújtott óráknak tűntek, árvának éreztem magam nélküled. Közben az eső egyre csak csepergett, a hajam, ruhám is csurom vizes lett.   A kanyar után megpillantottalak, szaladtam eléd, csakhogy láthassalak. Tüzes ölelésed […]

Posted by
Posted in

Egy csésze kávé

Tündöklő, nőies a szépsége, a férfi szemeknek ékessége. Hosszú haja, szeme barna bogár, boldogan jár rajta a napsugár.   Egy teraszra kávézni leültünk, bizalmas beszélgetésbe kezdtünk. Könnyen bomlik le létünk fonala, számos, hasonló bog akad rajta.   Csakhamar észre is kellett venni, a ragyogó kellemet bú fedi. Belül sajgó lelkét folyton gyötri, lehetetlen előle megszökni. […]