About Me

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője.

Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.
Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem.
Két felnőtt fiam van.

2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az "év pedagógusa " pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is.

2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz.

 

Posted by
Posted in

Bálázás

Mire a zöld beborítja a határt, a füves mező is hosszú szárba vált. Illegeti magát hívogatóan, lesz széna biztosan a tárolóban.   Fűnyíró gépek ellepik a rétet, vágják, sodrózzák télire az étket. Ahhoz, hogy állatnak ízletes legyen, jól megszárítják, meg ne penészedjen.   Bálázó gépek jönnek a terepre, összenyomják a rendet hengeresre. Ilyenkor már messzire […]

Posted by
Posted in

A kék madár

Az esti hanyatló fénye a napnak, szivárványos csóvában csillogtatta a levegő fátyolos porfelhőjét, hidalva a szoba sötétedését.   Alóla fesztelen kaján kuncogás, mélyről feltörő boldogságoskodás nesze árasztotta szét a kellemét, melynek édes része volt a pihenés.   A két szép szempár egymást összefogva, a fiú szólalt meg hőn álmodozva. -Gyönyörű kék madár van a szemedben! […]

Posted by
Posted in

Aranyló ragyogás

Az évszakaink változnak, az időgép szinte rohan. Éltető erőként a nap, állandóan velünk marad.   Szétnéz a kékellő égen, világít aprócska résben. Beindítja az életet, meglesi, hogy mi van veled.   Aranyozza a színeket, ragyogtatja a vizeket. Fénynyalábon átcsúsztatja a meleget a talajra.   Ragyogó aranybarnába, árnyalatokat átjárva, öltözteti a világot. Káprázattól épp hogy látod. […]

Posted by
Posted in

A fák közt

Egy fák közötti tisztáson, egyedül ül a kis padon. Lágyan dallamokat tesztel ezen romantikus helyen.   A nap ragyogó csóvái segítenek itt most várni. Úgy világítanak neki, csillognak tőle szemei.   Lehet titokban szerelem az, amit igazán keres. Most még a fák bólogatnak, de bokrok is jól mulatnak.   Húrok hangja máris használ, az ösvény […]

Posted by
Posted in

Vágyakozva várni

A mutató döcögve csordogál, időnként talán meg is álldogál. A távolság átkarolhatatlan, a vágynak nyughatatlan napja van.   Sóhajok szállnak a levegőben, elnyomott álmok felszínre törnek. Nem érdekli már semmi és senki, a munkát kényszeredetten teszi.   Egyfolytában csak rá tud gondolni. Milyen jó lenne már vele lenni! Rég volt, hogy utoljára csókolta, finom érintését […]

Posted by
Posted in

Varázslatos vízcseppek

Aprócska színtelen vízcseppecskék, ha egybefolytok mivé lesztek még? Nem egy eső utáni pocsolya, hanem egy életelem mosolya.   Mily csodásak vagytok még akkor is, mikor az alkony homályt okoz itt. A nap csóvájának hordozzátok, a szemeket odacsábítsátok.   Naplementekor bemutatjátok, kérész életű a villanást ott. Van aki, még nem láthatott soha, csak ábrándozik, hogy ez […]

Posted by
Posted in

Indulj el!

Az édesanyám más, mint a többi, szívét a bánat örökké gyötri. Ez igazából belőlem fakad, mert ajkamon nem járnak a szavak.   Szemébe szomorúság költözött, lelke nem ismeri az örömöt. Gyakorta csak azon gondolkodik, hogyan segíthetne sorsomon itt.   Tehetetlenség emészti folyton, nincs neki perce se, hogy nyugodjon. Minden vágya, hogy én olyan legyek, mint […]

Posted by
Posted in

Eső után

Sötét felhőből vízözön ömlött. Sok ember ehhez gyéren öltözött. Milyen elszomorító hangulat, hogy lehet ebből teljes fordulat.   Mennyire készült erre a napra, ékes menyasszonyi ruha rajta. Tökéletes alakjára simul. Bájos arca festőien pirul.   Most hirtelen más foglalkoztatja. Vágyát vihar most miért kavarja? Az erkélyen időz lehangolva, belül elmélyülten gondolkodva.   Az ég búsul, […]

Posted by
Posted in

Nyár leánya

Merre jártál, hová tűntél, hogy hozzánk ily későn értél? Nagyon várunk minden évben, búsulunk, ha vagy késésben.   Tarka virágok világa, tőled érkezik a nyárba. Bódító illatok szállnak, zenéje lesz a kaptárnak.   Élénkséget adsz járásnak, lágyságot finom ruháknak. Pihenést a fáradt testnek, üdülni nálad szeretnek.   Meleget érő kalásznak, erőt sugárzol munkásnak. fényt adsz, […]

Posted by
Posted in

Pünkösdi rózsa

Bíborvörös bazsarózsa simogatja a lelkemet. A nyár első forró csókja, melyen már túl a kikelet.   Évente rajtam átárad fennkölt előkelősége. Ámulok a színpompában, gyönyörűséges fényében.   Körbe-körbe fordul, keres földre szállt fehér galambot, szentlélek hozzád is kegyes, meghozta az ünnepnapot.   Fáradt fejjel hajol lassan, mint a ma sem készült diák, szirmait hullajtva villan, […]