About Me

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője.

Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.
Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem.
Két felnőtt fiam van.

2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az "év pedagógusa " pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is.

2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz.

 

Posted by
Posted in

Varázstea

Körbezárt a zimankós szél tánca, gémberedve értem a szobába. Belezsibbadtak az érzékeim, élettelenné váltak lépteim.   Fahéjaroma gőze megcsapott, magamba rántottam az illatot. Izzás ernyesztette az izmokat, mintha dobná nekem a csókokat.   Szürcsöltem buzgón a forró nedűt, ami a testemből fagyott elűz. Csordogált ereimben ékesen, munkálkodott is értem kéjesen.   Lelkemet káprázatba ejtette, akkora […]

Posted by
Posted in

Sors

A téli nappalokban a fény nem úszik, a múlt nyár sugarai, mint álom van itt. A várva várt változás hosszan elbújik, a magány érzete hevül most ugyanitt.   Az emlékek, mint filmkockák csordogálnak, régi történet kuporog a mának most. Hiányzik a segítség a boldogságnak, szenvedéssel mérkőzik az életharcos.   Egy szikra kellene a gyertyaláng helyett, […]

Posted by
Posted in

Csilingelő zúzmarák (szonett)

Elült a táj, csendes lett az élet, levegőben a pára megdermedt. Beburkolja a faágat, s kérget, mindenhová kristályokat szegez.   Szellő buzgón incselkedik vele, emelgeti a zimankó tétjét. Hozza a didergető sereget, mutatja vígan a büszkeségét.   Zúzmarában nem jelenik kétség, élvezteti csilingelő hangját. Ragyogtatja lámpa adta fényét, mint zenész ki pengeti a lantját.   […]

Posted by
Posted in

Hóember (mondóka)

Ember, ember, te hóember, sose leszel ezermester. A testedet gömbölyítem, szemed szénből kiépítem.   Akkor nőhetsz magasabbra, ha hódunna betakarna. Nehogy a nap melegítsen, mindenedet elveszítem.   Gyönyörködöm most én benned, megfogom a seprűkezed. Az arcodra puszit adok, de belőled nem olvasztok.

Posted by
Posted in

Jézus születése

Angyali üdvözlet érkezett Szűz Máriához: -Gyermeked fog születni, Jézus nevet viseli. Mária meglepődve szólt az Úr angyalához: -Ő kegyelmébe fogadott, lelkem megtiszteli.   Betlehemi út után lerogyott a szalmára, hihetetlennek tűnt, hogy istállóban fog szülni. Nem volt hely már szállodában, ez maradt számára. Itt kell Isten akaratának beteljesülni.   A hírre a napkeleti bölcsek is […]

Posted by
Posted in

Havazás (szonett)

Sötét felhők terítek az eget, szellő hordoz különös illatot. Itt – ott apró hópehely lengedez, formájuk, mint az égi csillagok.   Lassan lepik a földi színpadot, fehérség lesz a meghatározott. Élvezzük, mint finom tejszínhabot, hogy a múlt szennye ezzel távozott.   Tisztul a lélek, a gonosz fogyott, szebb lét felé irányít el a fény. Elviszi […]

Posted by
Posted in

Várok Rád

Várok rád egy homályos őszi alkonyon, a ködtől nem látok szét se a balkonon. Kietlen köröttem a szunnyadó liget, a hangulat is támasztja a tévhitet.   Próbálok pásztázni a vak messzeségbe, csak szívemmel látok utad elejére. Várlak, várlak, várok rád, nagyon hiányzol, mint termőtalajnak a májusi zápor.   Nem lelek lelkemben biztató nyugalmat, míg nem […]

Posted by
Posted in

Csendes a város

Csillogó lámpák világítják a teret, ünneplésre hangolnák az embereket. Itt sorokban, máshol gömbökben cikáznak, nincs igazán jókedve most a világnak.   Nem ingerel a fűszeres bor illata, orromat a sült gesztenye sem izgatja. Csendes a város, adnak az intő szónak, ne legyen melegágya a kínzó kórnak.   Nem harsog hangosan az ünnepi zene, nincs hozzá […]

Posted by
Posted in

Lebegő falu

A Vértes hegység ölelésében járunk, nádas mögött Bokodi-tó tükre ragyog. Érezzük, hogy most rejtett kincsre találtunk, a kíváncsiság szóhoz nem jut, csak makog.   Mintha egy más országba pottyantunk volna, elénk teríti a bűvös valóságot. A vízen házak, mintha úsznának sorra, stégszálakkal kötik át a távolságot.   Cölöpökön kellettetve ringatóznak, akkor menj közelebb, ha elég […]

Posted by
Posted in

Fagyöngy

A fák futnak az út mellett, ahogy a sebességet emeled. Ágaik most meztelenek, tarka ruháik mind levedlettek.   Ágak között terpeszkednek, büszkén fejet magasra emelnek fagyöngyök, mik kerekdedek, élvezik, hogy földre le nem esnek.   Örökzölden mosolyognak, a gallyakon keveset mozognak. Élősködve álmodoznak, a gazdanövényből táplálkoznak.   Vigyorognak a talajra, hol szőnyegágyon fekszik az avar. […]