About Me

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője.

Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.
Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem.
Két felnőtt fiam van.

2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az "év pedagógusa " pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is.

2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz.

 

Posted by
Posted in

Téli sötétségben

Ritka illat terjeng a levegőben, havat mutat, hiszem – jelezték bölcsen. A telis-tele felhők megroskadtak, szél erős hullámára kibuggyantak.   Érintetlen hószövetet halmoztak, az erdőben mindent elárasztottak. A fák közé csillagok fénye szorult, mint mézes út, mi a hóra kicsordult.   Mennyei álom járta át lelkemet, az éji vágyakozás könnyebben ment. Az éjszínű este kitárulkozott, […]

Posted by
Posted in

Most télen

Páratelített felhők roskadtak, elernyednek a nagy teher alatt. A szél csípésétől kiszakadnak, a hópaplannal tájat takarnak.   Tél-Ura mínuszokat dobálva, tó vizét viszi magával táncba. Amire már magát megcsodálja, tükörfényesre fagy a bokája.   Kihasználja ezt a fűz a parton, képét csodálja az alkonyaton. Fehéren piros, rózsaszínt csaljon, zúzmarával játszik, mint más lanton.   Nincsen […]

Posted by
Posted in

Közeleg a karácsony

Borongósak, esősök a napok, vastag sár lepi be a terepet. Szomorúan szólnak a dallamok, vakhomály takarja be lelkemet.   Megszokott kedvem sehol sem lelem, a rákészülés vágyát nem érzem. Elmaradnak a várva várt percek, a napi állapotot szemlélem.   Közelegnek közben az ünnepnapok, élénkítenék a szeretetet. A vidámság helyet csak lankadok, hogyan változik a napi […]

Posted by
Posted in

Veled – nélküled

Én egy ostoba játék voltam létedben, te erőszakkal álltál szemben velem. Fájdalom, mi a hibára rádöbbentett, ha nem kapaszkodom, talán jobb lehet. Hiába éreztem, marja tetted lelkem, a megpróbáltatástól senyved testem. Az erőmet tehetetlenül vesztettem, éreztem, gyenge vagyok veled szemben. Talán az lett volna jobb, meg sem ismerlek, nélküled sokkal boldogabb lehetek. Nem pánikolok miattad […]

Posted by
Posted in

Titkolózva

Váratlan, kínzó bánat érte lelkedet, nem tudod, a silány léted hogyan leplezd. Olyan időpontban érkezett pontosan, mikor egyébként is görcs járt a torkodban.   Szomorúságod álarc mögé rejtetted, várakozol, hogy lehet-e még reményed. Könnyed elárulja bús érzéseidet, talán az igazi hited még segíthet.   Óh, te piros rózsás mosoly, hova szálltál? A boldogtalan hölgy arcán […]

Posted by
Posted in

Élni nélküle

Megbolydult az egész világi lét, kiszámíthatatlan lett az élet. Tolja a vírus az özönvizét, embertömegeket éri végzet.   Vágyálom tovatűnt, csupán a múlt, napi szintűvé vált a rettegés. A felépített tervezet szétdúlt, nincs egyelőre igaz megfejtés.   Sóhajok szállnak a fellegekig, kívánnánk végre nélküle élni. Vígság lehetne a végletekig, mint mesében, lehetne remélni.   Szűnjön […]

Posted by
Posted in

Magányosan

Egyedül halad a hosszú úton, vonszolja csupán megfáradt testét. Nincs kire kicsit is támaszkodjon, nem hallgatják sehol a sérelmét.   Nem fogja meg kicsi kezét senki, nem mondják neki, elég, fontos vagy. Magának kell a célért teperni, nem segít holmi kósza gondolat.   Saját erőből tud meríteni, nem táplálják már biztató szavak. Teljesen eltökéltnek kell […]

Posted by
Posted in

Varázslatos ősz

A szeptember újra kitárta kapuit, a fák lombjai a talajra hullanak. Alig hallani már madarak dalait, a bozótok között szarvasok kutatnak.   A bikák a háremükért orgonálnak, visszhangzás jelzi a trónfosztogatókat. Kóstolgatják egymás, pózokat formálnak, illegetik magukat a hallgatóknak.   Bőgőhelyen agancsok összeakadnak, egyik sem enged az elsőbbség jogának. Ugranak is egymásnak, mint kos a […]

Posted by
Posted in

Télből a tavaszba

A szürke égbolt alatt hűvös szél kavar, földön az avar, fákra ült a zúzmara. A fehér ágak merednek ablakomra, ülnek, mint apró angyalkák a habokban.   Némaság feszül a szobai homályban, hideg sivárság olyan, mint egy fogdában. A hőérzékelő időnként megretten, hogy melegség beinduljon a testemben.   Lassan megelevenedik képzeletem, a repkedő remény szállja meg […]

Posted by
Posted in

Márton nap

Márton gyermeket keresztény hite Istennek szolgálójává tette. Nem volt ez akkor szokványos eset, saját családja is ellenkezett.   Mikor hagyta a katonaságot, nem fogadott el ott ajándékot. Szerénységét legenda övezte, a jellemét mindenki szerette.   Egy napon karddal köpenyét szelte, reszkető koldus vállára tette, aki végtelen hálás volt érte, életét mentette a hidegben.   Alázat […]