About Me

Cselényi Péter az Irodalmi Rádió szerzője.

A(z írói) nevem Cselényi Péter. 1981-ben születtem Pécsett. A gyerekkori próbálkozásoktól eltekintve kb. 5-6 éve foglalkozom az írással komolyabban.
Verseket, elbeszéléseket írok. Tagja vagyok több irodalmi portálnak (pl. az AMF-nek, a Poet.hu-nak).
Irodalmi példaképeim a világirodalmi klasszikusokon kívül Jókai és Zola, valamint a nagy római költők Vergilius és Horatius.
Az irodalmi irányzatok közül egyikhez sem tartozom, de valami mintaszerűt sokukban látok.

Elsősorban az irodalom társadalmi funkcióját, embernevelő, világjobbító szerepét és feladatát hirdető eszmék híve vagyok, de elismerem a l'art pour l' art létjogosultságát és szükségességét is. 
Az irodalmat (és a teljes művészetet) elsősorban mint gondolatok, események, eszmék megvalósításának eszközét, lehetőségét, terepét látom.

Irodalmi formában:

Alkoss és alkotsz amit és ahogy és amiről tudsz.
Meg sose nézz kritikát, bírád-ő, amit írsz.
Írd meg a történelmeket, ámde a jóvá, vanná vagy ninccsé alakítsad
csúfnak uralmát is-s persze a mindenülést.
Büszkén, bátran hisz tintád az egész univerzum,
míg tollad legalább íme a puszta kezed.

Posted by
Posted in

Kozmotista vers

Mindenhol 1 Az élő kozmoszért   Itt van ez: bolygócska. (Lehet hold… üstökös…) Az összes. Mind között. Elbújt mind lakója? Vagy messzi járhatnak? Meg sose fogantak!   Itt van ez: égitest. Magányost. És ürest. Ezért: Halljátok szavaim. Mindenki hallja, ím!   Bolygó, hold- figyelj jól. Mindene neked szól. Hallgasd és megtegyed mind! mi, mit kell […]

Posted by
Posted in

Kozmotista vers

Mindenhol 2 Az élő kozmoszért   Íme, itt: a csillag. Mily szépen csi-csillog. Mily szépen világít. Bennünket elámít.   És forró mint a tűz. Nem éget. El nem űz. Hol vannak Földjei? Ne mondd, hogy nincs neki!   De sajnos, nincs egy se, hiába keresve. Hát akkor figyeljen. Megmondom, mi legyen.   Te, csillag, figyelj […]

Posted by
Posted in

Én élek (valamit az életről és az élőről)

Én élek -Az életről- Nem él az élet. Nem! Lélegez talán. És- meg is mozoghat. Meg. Bármi hangját hallja. Vagy épp a csönd szavát. Érzi: a szél simogja. Vagy azt, hogy elfújja. Tudja a parancsot. S beteljesíti azt. Ám akarja jókat? Nem. A rosszakat talán? Nem! Hitszi… a bárminőt?! S vajon vágyik reá? … Csakhogy […]

Posted by
Posted in

A lét értelmei

Vannak? Vannak. “Legyenek.” “Lehetnek.” Mik? “Mik?” Á tudja. D akarja. S megteszi. T is. És Á, D is. Is. Értelmeinkkel nemzzük és szüljük a fáragosa brevierünket. Értelmeinkkel el-elfogyasztjuk a mai napi tízórainkat. Értelmeink, ők, körberepülnek s el nem engednek soha-sohasem.

Posted by
Posted in

Nem és igen-a rossz és a jó

Nem -A rosszról- Rosszez. Rossz az. Rosszez. Rosszaz. Minden. Én is. Tényleg. Higgyed. Tudjad. De hát… ne így! Mégsem. Mégis. Ez és az és a mind, az én, te, ő,… S a vanj- a jó.   Igen -A jóról- Jó ez. Jó az. Jóez. Jóaz. Minden. Én is. Tényleg. Higgyed. Tudjad. S tudja-minden. Érzi, látja. […]

Posted by
Posted in

Van… !

Van… ! 1 -A világtörvényekről-   Van ez! Van az! (Virág és gaz?) Minden. Semmi. Melyik lenni? Világ-törvény szabja. Önkény? … A fény sötét? De van a lét.   Van… ! 2   -A viágtörvényekről-   -Van az atom (!) (Vajon hagyom?) -A lét örök (!) (Legyen öröm?) -Van rossz, van jó (!) ( S […]

Posted by
Posted in

A mindenségről valami

A mindenség és mi   -A kozmosz(ok)ról-   1. Gigász? Továbbnagyítjuk… Sötét? Világosítjuk… Hideg? Fel-felhevítjük… Üres? Kopár? Sivár? Velünk telítve! Néma? Szótlan? Csendes? Visszhangoz minket! 2. Továbbnagyítom. Világosítom. Fel-felhevítem. Velem telítve. Visszhangoz engem. 3. Vagyunk mi ő. Gondolatja, szíve,lelke. Költözz csak be ebbe testbe.

Posted by
Posted in

Valami Istenről

én és Ő   -Istenről, a Legfőbb Lényről,a létezők létezőjéről, a legnagyobbról,…-   Értem… Értem. Bennem. .. Ez jó, nem? Nálam… Várjam? Velem… Kell, nem? Belőlem… De jő, nem? Tőlem… Toljam? Nekem … Hozzám, rólam. Előttem. Fölöttem. (Mögöttem, alattam.) Isten ilyen, igen. S olyan. Jól van.