About Me

Cselényi Péter az Irodalmi Rádió szerzője.

A(z írói) nevem Cselényi Péter. 1981-ben születtem Pécsett. A gyerekkori próbálkozásoktól eltekintve kb. 5-6 éve foglalkozom az írással komolyabban.
Verseket, elbeszéléseket írok. Tagja vagyok több irodalmi portálnak (pl. az AMF-nek, a Poet.hu-nak).
Irodalmi példaképeim a világirodalmi klasszikusokon kívül Jókai és Zola, valamint a nagy római költők Vergilius és Horatius.
Az irodalmi irányzatok közül egyikhez sem tartozom, de valami mintaszerűt sokukban látok.

Elsősorban az irodalom társadalmi funkcióját, embernevelő, világjobbító szerepét és feladatát hirdető eszmék híve vagyok, de elismerem a l'art pour l' art létjogosultságát és szükségességét is. 
Az irodalmat (és a teljes művészetet) elsősorban mint gondolatok, események, eszmék megvalósításának eszközét, lehetőségét, terepét látom.

Irodalmi formában:

Alkoss és alkotsz amit és ahogy és amiről tudsz.
Meg sose nézz kritikát, bírád-ő, amit írsz.
Írd meg a történelmeket, ámde a jóvá, vanná vagy ninccsé alakítsad
csúfnak uralmát is-s persze a mindenülést.
Büszkén, bátran hisz tintád az egész univerzum,
míg tollad legalább íme a puszta kezed.

Posted by
Posted in

Mindenhol

Mindenhol     Itt az erdő. Hiúz tépi kecskéd. Vagy épp ellopott vastüdőd. Itt elültetsz, siess, bölcs örökkék fenyőt.   És kiszáradt vidék, holdi, merkúri táj. Minden elfut, ha lát. Éppen itt, lám, emelsz-   Mit?! Homokvárakat, félve-elbújva él bennük ördögkirály. Földbe szállt angyal is.   És ha felhőre, ülsz? Szép Zeusznak nyomán… Lég’zeted, látható, […]

Posted by
Posted in

A halál gyereke

A halál gyereke Csöpp gyermek, ő kézbe fog, szépen és elvezet sápadó csillag mellett a Csöndvégtelenségbe. Ez hát az Elmúlik? Oly furcsa! Épp mintha semmink se történne. Csöpp gyermek-és néz terád sírva. Harctéren is van halál. Hangos? Ágyúgolyó zúg? Lehet, hogy nem. Csöpp gyermek egy késre tűz és visz. Vesztőhelyütt is halál járhat… Földön kötél, […]

Posted by
Posted in

Mora

Morás haikuk Nem a sorok szótag- hanem moraszáma 5-7-5. Egy rövid szótag egy mora, egy hosszú szótag két mora. Pl.: Idő nélkül Nincs időm. Időtlen lét- ező vagyok.

Posted by
Posted in

Egy klasszikus

Egy klasszikus Hullat le a hó. Bánat-bogár beszél, nem olvad el előbb. és még egy: Sárga az életzsemle   Sárga fatörzsnyi sok kicsi élet miatt sápad a zsemle.

Posted by
Posted in

Út…

Út-sorozat 1. Menni Véges az út, de  végtelenül mehetünk rajta a szélén. 2. Úton 1 Átmegyünk rajta. Kikerül, megáll, nem jön. Átjöttünk rajta. 3. Úton 2 Gyalogol az én. Mindaddig, amíg el nem gázolom, ütöm. 4. Érkezés Körbe ér az út, célba ér az út, hiszen… visszaér az út?

Posted by
Posted in

Fény…

Fény-sorozat 1. Fény-es Hát a fény fényes. És űrre éhes-szomjas. Sötéttől ékes! 2. Lámpa Csillagot be-fel kapcsolgatja isten és most már ember is. 3. Lehetetlen Fény efelé jön. Körbevesz és azután megkerül engem. Megjegyzés: a fény nem képes semmit megkerülni, ha nekiütközik valaminek, amin nem tud áthatolni, visszaverődik róla. 4. Lámpa 2 A lámpa fénye […]

Posted by
Posted in

Gyümölcsérető

Gyümölcsérető A célunk: elérjünk amott fenn… egy almát! S befessük narancssárga színűre. Vagy zöld?… A csutkával aztán kidobjuk Gonosznak szemét vagy: hogy aztán a csutkát zabálják a hernyók. A célunk: elültetni almás, igaz fát. Megöntözd, de bőséggel és: Nőj!-imát mondj. A célunk: barackkal legyen töltve szájunk. Ha adsz meggy- s cipócskát, az is jó, csak […]

Posted by
Posted in

Fal…

Fal-sorozat   1. Falat! 1   A fal felépül. Fel-… és fel-… és felépül(t) Lakik ki benne?   2. Falat! 2   A fal leomlik, akár a Bábel tornya. Tető maradhat.   3. Halad   Át a falon megy és repül, ugrik, mászik. Vissza, utána.   4. Teker-   Tekereg a fal! Felnyúlik, tüzet okád- […]