About Me

Cselényi Péter az Irodalmi Rádió szerzője.

A(z írói) nevem Cselényi Péter. 1981-ben születtem Pécsett. A gyerekkori próbálkozásoktól eltekintve kb. 5-6 éve foglalkozom az írással komolyabban.
Verseket, elbeszéléseket írok. Tagja vagyok több irodalmi portálnak (pl. az AMF-nek, a Poet.hu-nak).
Irodalmi példaképeim a világirodalmi klasszikusokon kívül Jókai és Zola, valamint a nagy római költők Vergilius és Horatius.
Az irodalmi irányzatok közül egyikhez sem tartozom, de valami mintaszerűt sokukban látok.

Elsősorban az irodalom társadalmi funkcióját, embernevelő, világjobbító szerepét és feladatát hirdető eszmék híve vagyok, de elismerem a l'art pour l' art létjogosultságát és szükségességét is. 
Az irodalmat (és a teljes művészetet) elsősorban mint gondolatok, események, eszmék megvalósításának eszközét, lehetőségét, terepét látom.

Irodalmi formában:

Alkoss és alkotsz amit és ahogy és amiről tudsz.
Meg sose nézz kritikát, bírád-ő, amit írsz.
Írd meg a történelmeket, ámde a jóvá, vanná vagy ninccsé alakítsad
csúfnak uralmát is-s persze a mindenülést.
Büszkén, bátran hisz tintád az egész univerzum,
míg tollad legalább íme a puszta kezed.

Posted by
Posted in

A MINDEN-SÉG ÉS MI

A MINDEN-SÉG ÉS MI (1) Egy. ún haikulánc. Minden haiku utolsó sora ugyanaz, mint az utána lévő első sora és minden haiku első sora ugyanaz, mint az előtte lévő utolsó sora. A haikuk kisebb-nagyobb egységekbe szerveződnek. Ezek megsorszámozva római számokkal, míg maguk a haikuk arab számokkal. Helyenként betétként betoldva egy-egy rengaj, tanka, iko, mondo, lámpavers… […]

Posted by
Posted in

Metamorfózis

Metamorfózis A jég nem kívánna olvadni a nyárba, s ugyan miért tenné, mi? A tél nem szeretne lenni, úgy, elmenve… hát csak tavaszodjék ki. A fa sem akarja: gazda kivágassa, de újranő s fog élni. Nem örülne a tyúk, ahogyan láthatjuk, ha nyakát kettészelnék. Repül is el íme távol és messzire. Nem parancsolsz a szélnek. […]

Posted by
Posted in

A Mi nyelvünk

A Mi nyelvünk “Hát elzárva ülünk, belül békés, élni-szobánk és falaink alá!” “És tán kéne zavarjon ez? Írd, olvasd, nosza hát isteni könyveink! Nem szükség, hogy a város is mind meglássa betűnk és befogadja ezt.” “És elzárva kapott, örök országunkba-habár Ősi hazánkba nem. Ám nyelvünkbe viszont, no nem? Kirgizt és görögöt, cseheket, szlovént… Azt az […]

Posted by
Posted in

Pár újabb “japán”

Újabb japán formák: Egy iko:   Földi ég   Föld az ég Mars, Szaturnusz is. Hold a Föld.   Kettős dodoitsu:   Az éh betűje   “Reggel megmosom fogam!” Puszta kézzel vagy hogyan… S utána is zabálok. Olyan finom, jaj. ”   Az ember eljön, elmegy, eközben étkezik, s ír. Nehogy megedd a könyvet, de […]

Posted by
Posted in

Gondolatok a Peipsi-tónál

Gondolatok a Peipsi-tónál Kezdődik: Előttünk itt a tó. Látható. Hallható. Hallod, a víz zajlik, mozog és zubog és simorogja, vési az önmedrét, még tágítja helyét. Csengő, friss gyerekek, csengő, friss vízre jöhettek. Laknak egyéb máshol, jőve sok országból. Úsznak, minden lássa. De oly vígan kacarászva! Mégse figyeljük most ezt a vidám csapatost. Mind idejöttünk. Felsorakoztunk […]

Posted by
Posted in

Jambikus

Jambikus Nos én vagyok tehát a jambus. Megismertél, tudom,hogy biztos. U – Rövid, hosszú egymás utánban, emelkedem, növekszem így ám! Kevésre sok, nagyobb kisebbre, fel és fel, egyre, egyre mindig. A Parnasszoszt bizony ki- és meg is tapostam, fel is vezettem rá a Költőt. Figyelj fivéreimre is jól: a Krétikus, palimbacchius, molosszus és Piricchius is… […]

Posted by
Posted in

Pillantás Nürnbergbe

Pillantás Nürnbergbe A börtöben van a marsall- a börtönben a kötél. Hadakozott tűzzel-vassal . “Végül ide eljöttél.” A cellában van a marsall, teli fejjel, teli hassal. És a kötél odaát. “Adja ember igazát!” Még a marsall jár-kel és ír. Árja, vezér, mindent lát. És mint ilyen emitt is úr, ki is osztja parancsát. Örök marsall, […]

Posted by
Posted in

Ergo

Ergo Sum, ergo cogito. “Un-” “Bon-” “Et: ” Cogito ergo sum. Ez a versforma: 3 strófa, mindhárom három sor, a szótagszámok az elsőnél: 1-2-3, a harmadiknál: 3-2-1. A középsőnél 1-1-1 vagy 2-2-2 vagy 3-3-3, a szerző döntése szerint.

Posted by
Posted in

Haikulánc

Egy ún. haikulánc: AKI ÉL 1. Létkérdés Ő sem értheti, hogy miért a hó a jó. ámde jó neki. 2. Meghal… ámde jó neki. Jégbe szálldosó hajó, holdat élteti. 3. Aki a holdat élteti, nyújt és fog kezet, fejet. Kell-e védeni? 4. Aki él Kell-e védeni? Húzni-tolni testlelkét. Én, te, mégse mi.

Posted by
Posted in

Lőj! Szúrj!

Lőj! Szúrj! … Impérium-bizony, valódi! És nem csupán csak feltalálva! (Ne és nem mondjuk, hogy élősdi.) Vezér-, parancsnok- és királya- no lám, ő is belékarol, ni- parancsot ád “szabadj”-ításra . Emberjóját el néki hozni! Vezér-, parancsnok- és királya . Kisországunknak őselnöke, akárki kül- vagy belpolgára, Imperkirály: gyerünk, eljössz-e? Vezér-, parancsnok- és királya. Vigyázzba állsz emitt […]