About Me

Cselényi Péter az Irodalmi Rádió szerzője.

A(z írói) nevem Cselényi Péter. 1981-ben születtem Pécsett. A gyerekkori próbálkozásoktól eltekintve kb. 5-6 éve foglalkozom az írással komolyabban.
Verseket, elbeszéléseket írok. Tagja vagyok több irodalmi portálnak (pl. az AMF-nek, a Poet.hu-nak).
Irodalmi példaképeim a világirodalmi klasszikusokon kívül Jókai és Zola, valamint a nagy római költők Vergilius és Horatius.
Az irodalmi irányzatok közül egyikhez sem tartozom, de valami mintaszerűt sokukban látok.

Elsősorban az irodalom társadalmi funkcióját, embernevelő, világjobbító szerepét és feladatát hirdető eszmék híve vagyok, de elismerem a l'art pour l' art létjogosultságát és szükségességét is. 
Az irodalmat (és a teljes művészetet) elsősorban mint gondolatok, események, eszmék megvalósításának eszközét, lehetőségét, terepét látom.

Irodalmi formában:

Alkoss és alkotsz amit és ahogy és amiről tudsz.
Meg sose nézz kritikát, bírád-ő, amit írsz.
Írd meg a történelmeket, ámde a jóvá, vanná vagy ninccsé alakítsad
csúfnak uralmát is-s persze a mindenülést.
Büszkén, bátran hisz tintád az egész univerzum,
míg tollad legalább íme a puszta kezed.

Posted by
Posted in

Lámpa…

Lámpa-sorozat 1. a lámpa felkapcs éjszakák kifutnak és Mégsem alszom el 2. Lekapcs a lámpa. Íme: nála nélkül is látható a fény. 3. Az űrember kérdése Miért a lámpa?? Világot ád, s elég ez, a csillag is. Nem? 4. Az Éji Démon létezik Sötétedik be… Éji Démon egyre jő. Lámpakapcsol-e?

Posted by
Posted in

Nézz fel…

  Itt egy…   Itt egy temető. Jönnek-mennek emberek, fekszenek sírok.   A bűnös   A fegyverünket mi mind csupán elsütjük. Ő, aki elsül!   Március   Ébred a tavasz, ébred az erdő mint én és a favágó.   Az élő fa   Fenyő kivágva! Megkarácsonyozva, kész! De mégse dobd ki!   Nyílik a virág… […]

Posted by
Posted in

Álom…

Álom 1   Álmodom, de azt: földre hogy leszállok és hogy felébredek.   Álom 2   Álmodom, de azt: földről hogy felszállok és hogy felébredek.

Posted by
Posted in

Utca…

Utca 1: Keresztben   Az utca széles. De átugorni tudjuk. Vagy úszni jobb lesz?   Utca 2: Hosszában   Az utca hosszú. Mehetjük-é a végig? S ha futni kell-baj?

Posted by
Posted in

Három apeva

Én mégsem értem, hogy: miért fehér, ami fekete? Én… te, ő… mi, ti, ők… Egyre többen. Vagy csupán csak én? Van- Nincsen. Létezik- Nem létezik. De van, létezik!

Posted by
Posted in

A szabadok honába

A szabadok honába 1. Lássad hazámat, mert szabad ő, szabad! Lássad hazánkat, mert szabad, ó, szabad. Országodat el- s megtiporják? Nézz ide, láss ide, énhazámra! 2. Állják a trónját Más katonák, s üli Más pápafő. (Ám: kell aki rája lő!) Mégis szabad és oly hatalmas, mert ilyen ő, a hazám-hisz én is. 3. Mert én […]

Posted by
Posted in

Megtörténik

Megtörténik -Milyen sápadt most. B mondta, felmutatva a holdkorongra. Ami, jegyezzük meg, valóban haloványabban pislákolt mint a megelőző napokban. Pedig telihold volt. -Ti is látjátok? -Sápadt-felelt rá A. Mindenesetre így is olyan érzésük volt, hogy őket nézi. Főleg A-nak. A göndörhajú, pufók arcú, édesszemű A-nak. Tíz esztendeje dacára feltűnően éleseszű volt. Nem maradt el mögötte […]

Posted by
Posted in

A második

A második   A Naphoz legközelebbi csillag a Proxima Centauri. Ő is fényel. Égi kénnyel. Ő is meleng és így dereng kozmosz-agyunk: kozmosz vagyunk. Kicsi, apró csillag, de hát miránk csillog.

Posted by
Posted in

Lenni kell

Lenni kell A kerékpáros fiatal fiú felbukkant az utca egyik végén. A Kővágó utcáról van szó, P. városban. Elárulom, a hitelesség kedvéért. Feltűnt és lassan gurigázott ezzel a lángvörös biciklijével.  Minden kapunál megállt és a postaládába dobott egy szórólapot. Minden kapu oldalában ott lapul, tátog egy kicsiny, egyszerű láda ilyesféle célokra. S a kisportolt, kissé […]

Posted by
Posted in

Gyógyszer…

Gyógyszer 1   Fehér a gyógyszer. Kicsinyke és savanykás. Mint a friss kenyér. Gyógyszer 2 Gyógyszert beveszi. Benn van, kinn is lehessen, gyógyszert kiveszi.