About Me

                                           

Deák Mária az Irodalmi Rádió szerzője.

Az írás számomra a hétköznapi kreatív önkifejezés azon módja, ami boldogabbá tesz. A Gerecsében élek, szociális területen dolgozom. 2015. májusától írok rendszeresen amatőr szerzőknek szóló webes felületen.Több antológiában jelent meg versem és prózám.  A Holnap Magazin és a Litera-Túra Irodalmi és Művészeti Magazin állandó szerzője, valamint az Irodalmi Rádió, alkotó közösségének tagja vagyok. 2017. júniusában a Holnap Magazin gondozásában jelent meg Tündérlabda című verseskötetem.


A szerző netkötete az Irodalmi Rádió szerkesztésében:
Kötöny vére

Posted by
Posted in

Parlagi krónikás (Újszállási Rácz Lajosnak)

Arany János útitársa Pusztai fűz, letört ága Gyökér ered, hová tűzi Szép szavait összefűzi Délibábos, napos róna A kun lokálpatrióta Tollszárából szökik szárba Barkát hozó, igaz fűzfa A szó elszáll, írás marad Járhatod a hegyhátakat Forgószél is hátára kap Ég a világ, a kun marad Betyár testvér, idővándor Génjeiben; táltos-pásztor Szemében tűz, múltban kutat S […]

Posted by
Posted in

Volt egy lány

Tündöklő fény, perzselő emlék, talány – Duna-partján egy fénylidérc táncol. Volt egy lány, itt égette sorsát, magány s ellobbant láng, jelenés valahol. Az Erzsébet-parkban a régi sétány – új burkolat, őslombos fák alatt. Volt egy lány, ki még esetlenül, mélán jövője felé botolva haladt. A Duna lidérce tört jövőt jósolt – Talány volt az a […]

Posted by
Posted in

Mivé leszel?

Szalag hajamban, kötényem eltakar a helyem a tűzhely mellett hol kavar a fakanál, nincs vétó, törődj bele! Lányok jövője, és asszonyok sorsa jut; asztalról néha felcsípett morzsa írva van, íratlanul, szülni küldetés. “Az asszony köténye, mindent eltakar” Százféle baj kel, az élet-íz fanyar Megüt a kedves? “Ne teregesd ki a szennyest!” Lehetsz áldozat, a hiba […]

Posted by
Posted in

Napforduló

Titkos utakat jár a fény, Veled? Hiába minden szó, Lehetetlen Örökkévaló! Rám talált valami démon, érted ezt? Fény születik ma újra, suhan az éjben a láng. S ha felszívja maradék erőm a vágy, Álruhám alatt könnyet fakaszt a múlt. Kétszínű ármány az Igaz ellen. Mellébeszélsz, árva lettél; hazug. Keresheted a Teremtőt szívekben, vagy weblapok rikoltó, […]

Posted by
Posted in

Vörös csillag

Vörös csillag, dölyfös csillag: a csapongó múlt, hulló átka – Ezerrel támad éjszaka. Vörös csillag, hulló csillag: bitorlók világát éltető – – Elvtársak! A trón éghető? Vörös csillag, fénylő csillag: felkent papjaid gyónnak jajjal – Ezerrel támad a hajnal. Vörös csillag, dölyfös csillag: letörik üstököd néhanap – Ezerrel kel fel majd a nap. Vörös csillag, […]

Posted by
Posted in

Vitéz tanok

Vitéz tanok Esztergomban járva kelve Sok emlék dúl a lelkembe Itt jártam én iskolákat Kirándultam is vagy százat Ide köt egy múlt szerelem Első csókok a Várhegyen Séták a Kis-Duna parton Cukrászda volt ott a sarkon Szent Tamás-hegy kápolnája Fehér falú, nagy szoknyája Integet a kisvárosnak Engedtem a hívásoknak Passióját megcsodálván Sétáltam a Kálvárián Születtek […]

Posted by
Posted in

A kösöntyű (részlet)

A kunok 1239-ben Húsvét napján a Radnai-Hágónál  kértek bebocsátást Magyarországra és itt vették fel a keresztséget. “A Fény ünnepének másnapján Törtel kapitány vezetésével, egy kun törzs indult Konstantinápoly felől, szekerekre rakott sátrakkal, maguk előtt gulyát és ménest hajtva, komondorokkal kísérve, Kumániát keresve. Útjukat szerencse kísérte, bár sokuk szerint a kám-kuman, a Táltos Asszony, védte őket, […]

Posted by
Posted in

Posztmodern hazugság

Nem beszélek félre, igazat ne mondj, hazudj magadnak és hazudj a mának, hazudj az egész kurva világnak – szorítsd a semmit kitárt karokkal, szoríts magadhoz hamis szavakkal, színlelve vesd meg az ágyam, sumák és álszent dumák hangjain szóljon a fals vigasz. Hazudj nekem, hiszen a valótlan alaptalan, versem így talajtalan, de pimasz és simlis igaz. […]

Posted by
Posted in

Véres könny

Füstszagú légben fénylik a város s vér-patakoktól izzik a múltban. Csontkoponyája könnybe borultan. Visszhang Wanda Spirit Véres könny című festményére

Posted by
Posted in

Ég a bánat

Kezem között ég a bánat, könnyes szemmel szaggatom a hamuban sült pogácsákat. Szívem szakad – Mikor látlak? Húz a bánat, húz a bánat – Maradnék tán rabszolgának? Hamis beszéd hangja fáraszt Jézusunkkal prófétálnak Pénzváltókkal paroláznak Plakátokról kiabálnak Az ép észnek, fittyet hánynak Soros-bérencnek kiálltnak Szebb jövőnket adják most el Igaztalan, hamis vádak Szolga népnek, haza […]