About Me

Facilia Peregrinus az Irodalmi Rádió szerzője.

A nevem Facilia Peregrinus, a "pöttyös időszakban" születtem, az áldott 80-as évek derekán. Ehhez híven ama kor szellemisége, az örök lázadás, a sorból mindenkoron valamilyen formában történő kilógni vágyás jellemez. Szabadkai magyar családból származom, de tanulmányaimat itt végeztem Magyarországon. Életemet a szexuális beállítottságomból kifolyólag inkább a művészetnek, esetleges művészi karriernek szeretném szentelni, mint a nagybetűs szerelemnek. Keresztény értékrenddel rendelkezem, ami meghatározza hozzáállásomat a világ dolgaihoz (legyen szó emberről, kapcsolatról, világnézetről, vagy bármi másról). Az utóbbi néhány évre tekintve többségében dalszövegek írásával, dallamírással foglalkozom, de természetesen más irodalmi műfajokkal is szívesen próbálkoztam, illetve jelenleg is előfordul: vannak verseim, novelláim, regényeim, meséim. Első verseim 10 éves koromban keletkeztek. Másságomból kifolyólag szociális érzékenység és mély empátia jellemez. Már egész fiatal koromtól kezdve befelé forduló típus voltam, így kerültem kapcsolatba a művészetekkel: elsősorban a zenével, az énekléssel, az olvasással, az írással, a vers- és mesemondással. Több irodalmi versenyen vettem már részt sikerrel, míg a zene és az éneklés megmaradt hobbinak: ez által felnőtt koromra már körvonalazódott, hogy hivatásszerűen is az írással szeretnék foglalkozni. Az Irodalmi Rádió által nyújtott pályázati lehetőség révén vérge eljuthattam az antológiában, könyvben való megjelenéshez is, ami ezelőtt sajnos még soha nem sikerült. Ez úton is fogadják óriási, örök hálámat!

Posted by
Posted in

Nyomor

Nem látok, nem érzek És semmit nem értek. A világ szép virág, De rajta rút kórság: Nyomorú életek, Keserű rab évek, Természetszennyezés, Boldogságmérgezés! Szerelem? Ritkaság! Boldogság? Butaság! Gyönyörű vágyálom, közeleg halálom! Gyűlölet, utálat! Bár én nem táplállak, Halld meg az én szavam! Nem érhetsz utánam! Oh, Jóság, Barátság, Nem győz a Gonoszság!

Posted by
Posted in

Régi-új Ismerős

Búcsúzik, mi régi, Érkezik, mi új: Nincsen mitől félned, Nincs is hová bújj. Maga után húzva Tűz szín palástját, Advent jő ballagva. Látod lábnyomát. Nagy, lila cipőben; Meleg, lila sál; Lila kabátot vett; Rózsaszín sapkát. Nem idegen ő már, Ismeri a föld: Kedves, idős barát. Idén újra jött. Véget ér az óév, Kezdődik az új: […]

Posted by
Posted in

Legyél fit!

Se jobbra, Se balra: Egyenesen előre! Se széna, Se szalma, Csak zab kerül a tejbe. Mit jelent az egészség, Megérzed, ha elveszted: Sok nyavalya, nehézség, És folyvást szenved a test. Tarts mértéket mindenben; Liszt, cukor és zsír terén. Ha majd állsz a mérlegen, Ne csak nézz elképedvén. Se jobbra, Se balra: Egyenesen előre! Se széna, […]

Posted by
Posted in

Varázslatos szerető

Puszta léte elvarázsolt. Mikor szálát elvarrá, Zsolt, A szél fagyos, s elvarázsolt: Mért’ tette ezt, Elvará Zsolt? Midőn bennem lelket ápolt, Még akkor minden renden volt: Múlt éjszaka beárnyékolt, Egyenest szívemig hatolt. Lenn a téren hozzám hajolt, Kettőnk ajka is eggyé forrt… Mondja, kedves, mi változott!? Más nőkben is tüzet szított!? Galamb lelkem önnek dalolt, […]

Posted by
Posted in

Liszt-rapszódia (Lisztkukac az étlapon)

Liszt, zsizsik-pempő, bogár olajon vár féreg a pörköltbe hull be, de jó! Száll ez az angyali füst: Délire kong a nagy üst!   Aprított kukacát ehetem neki, Porrá őröli, ízei számban a Csirkéjé is akár. Nyelvünkért sose kár.   Új menü hosszú, de még növögetvén: Bővüle kíván a torka: varázs. Ínyire lészen a bor, Melyben […]

Posted by
Posted in

Upside down

I had a very happy family: We lived in a more beautifull world. Now I’m so lonely, very unhappy, In my heart there’s very cold.   Why did you play with me? Oh, my God, why did you? Upside down! Do you care about us? Because thunders, what you use.   If a few friends […]