About Me

Gábos Orsolya az Irodalmi Rádió szerzője.

2001. január 27-én születtem Budapesten. A művészet egészen kiskoromtól kezdve az életem része. Hét éves koromban kezdtem el rajzolni, ekkor már tudtam, hogy felnőttként is ezt fogom csinálni. Tizenkét évesen kezdtem el írni, illetve tizenhárom évesen pedig fotózni. A fotózás terén 2015 óta folyamatosan érek el sikereket, különböző pályázatokon díjazott lettem, csoportos kiállításokon szerepelek, illetve 2018 októberében megnyílt az első önálló kiállításom Bicskén, ami azóta is vándorol. 2014 decembere óta tagja vagyok a Biatorbágyi Fotóklub Egyesületnek, illetve az idén (2020) alakult Nézőpont Fotóklub alapító tagja vagyok.  A művészet gyakorlatilag az életem, ez tart életben. Az írásaim terén bizonytalan vagyok, annak ellenére, hogy jelentek már meg irodalmi és kulturális folyóirat több lapszámában illetve antológiában. És mivel bizonytalan vagyok, egészen eddig nem mérettettem meg a tudásomat, mert nem tartottam rá alkalmasnak magam, de múlt év (2019) végén kaptam egy olyan motivációs löketet, ami miatt ezt most mégis megteszem.

Posted by
Posted in

Miért?

    „Miért kell mindig magamban vándorolni, s imákat mondani valakiért… s miért kell csak mindig rólad álmodozni, ha nem szeretsz, miért? miért? miért?” /Wass Albert/ Miért kell nekem sírástól bedagadt szemmel rád,egyre csak rád gondolni, miért kell nekem az estére várni, ha érzéseimet szüntelenül szüntetni vágyom, s miért kell nekem lehajtott fejjel járkálni, mint […]

Posted by
Posted in

Érezd

    Úgy bántál velem,mint lánchoz vert kutyával, kinek szabadsága korlátozva van. Oly lekezelőn bántál velem,mint ahogy a leggazdagabb bánik a legszegényebbel. De a szegény mégsem panaszkodik. Úgy bántál velem,ahogy veled bántak. És mégis…elhitetted magad szépségét. Úgy bántál velem, mint a legdrágább karóráddal.. Először becsben tartottál,majd meguntál és félre dobtál. Úgy bántál velem,mint mással. Úgy […]

Posted by
Posted in

Hőlégballon vagyok

    Nem nyertem, de nem is vesztettem, csak elvesztem. Leereszkedtem. Fent voltam, az egekben, a magasban, mint a hőlégballon. Aztán leereszkedtem, akár csak a hőlégballon. Elraktak egy sötét,hideg-rideg pince ijesztő zúgába. Eldobtak,elfelejtettek, pincébe zártak. Színeim kifakultak, akár csak egy ósdi hőlégballoné. Nem nyertem, de nem is vesztettem, csak elvesztem. Nem volt ki elvezessen, nem […]