About Me

Harmati Gyöngyi az Irodalmi Rádió szerzője.

Meglepő fordulatokban és szomorú történésekben bővelkedő gyermekkorom hozománya az itt szereplő nevem. Akár kitalált, írói álnév is lehetne, de mégsem az. Ez a név szerepel a személyi igazolványomban leánykori névként, de nem ezen a néven anyakönyveztek. Ezt a nevet, mely nevelőapám (Anyukám 2. férje) vezetékneve volt alig 3-4 évig viseltem. Illetve a családi név pár nappal előbbi "magyarosíttatott" változatát, mert Szüleim úgy döntöttek, hogy egy jobb csengésű névre változtatják. Hamarosan újabb nevem lett, mivel férjhez mentem. Majd a véletlen fura játékaként mégis ez a többször változtatott leánykori név került az interneten rögzítésre.
Ezután most már következzen egy szokványosabb bemutatkozás: 1959. július 4-én, a Függetlenség napján születtem Székesfehérváron. Férjemmel egy dunántúli kisvárosban élek. Fiam már felnőtt, kirepült a családi fészekből. Gyermekkorom óta a könyvek, a prózai és a lírai irodalom nagy kedvelője vagyok. Gyermekkorom legjobb barátai a könyvek voltak és most is azok, el sem tudom képzelni az életemet olvasás nélkül. Fiatal éveim kedvenc tartózkodási helye a könyvtár volt, melynek sajátságos légköre azóta is fogva tart. Hiszem, hogy az olvasás szeretete és az írás talentuma által jobb és szebb hellyé tehetjük a világot, még ha csak egy rövidebb időre is. Pár évvel ezelőtt éreztem először késztetést, hogy leírjam, papírra vessem gondolataimat, melyek igazodva modern korunkhoz blog ill. blogok formájában valósultak meg, öltöttek testet. Hobbi szinten pár éve magával ragadott a fotózás, a pillanat megörökítésének lehetősége. Szeretem írásaimat, verseimet a saját fotóimmal illusztrálni, reményeim szerint ezáltal még jobban tudom érzékeltetni, megmutatni magamból, azt ami sokszor szavakkal kifejezhetetlen.
Szárnypróbálgatásaim röviden dióhéjban: 2014-ben kezdtem el szerkeszteni A BÉKESSÉG SZIGETE blogot, eddig már több mint 620.000 látogató kereste fel. 2018-ban indítottam útjára a GYÖNGYI VILÁGA blogot (https://gyongyivilaga.blogspot.com/), mely saját írásaim gyűjteménye: verseim, személyes történeteim, egy bibliai témájú sorozat, receptek, valamint magyar és külföldi útleírások olvashatóak. Néhány útleírás (London, Cambridge, Velence témában) és a Pillanatkép (önéletrajzi ihletésű) mini-sorozat pár kis története megjelent a Nyitott Szemmel magazinban. (www.nyitottszemmel.hu) Írásaimat szeretném reménnyel, békességgel, szeretettel, együttérzéssel átitatva, mint egy illatos virágcsokrot átnyújtani az Irodalmi Rádió kedves olvasóinak, látogatóinak.
A boldogság művészete c. versem megjelent nyomtatásban: Kárpáti Petronella: Boldogságra vágyunk c. könyvében.
VIDEÓ-VERSEM: Ötödik dimenzió
https://www.youtube.com/watch?v=mz07sBfBIqc

Posted by
Posted in

Szeptember…(Képes naptár 9.)

(Földanya hava) Az ősz előszobája lassan megtelik vendégekkel: gyümölcsözön, dió, mogyoró kopogtat bőséggel. Almaillat lengi be a nyárból az őszbe csavarodó Természet tarkára színeződő göndör fürtjeit. Az erdő hatalmas agancsosai, a szarvasok csodálatos előadásukkal adják hírül ki most az erdő ura. Októberben folytatás…

Posted by
Posted in

Hétköznapi csoda az okmányirodában…

Pillanatképek életem apró történéseiből…        Nemrégiben figyelmeztető üzenet érkezett az e-mail fiókomba: hamarosan lejár a jogosítványom érvényességi ideje. Felkerestem a háziorvosomat, Aki kiállította számomra az ügyintézéshez szükséges papírokat, majd másnap felkerestem a lakóhelyemhez legközelebb eső okmányirodát. Sorszámot húztam és türelmesen várakoztam. Pár perccel később már hívtak is a hatos számú ablakhoz. Egy középkorú, csinosan […]

Posted by
Posted in

Ballada egy kősüllőről…

     Történetünk 2020 májusában játszódik, a koronavírus járvány időszakában. A kijárási korlátozáson szép lassan annyit enyhítettek, hogy a természetbe a rendszabályokat betartva ki lehessen menni kirándulni. Éltünk a kedvező alkalommal és egy kedves kis baráti társasággal, mely egy 3 éves kisfiúval és két kis termetű kutyussal kibővült, nekiindultunk a városunkat körülövező 7 domb egyikének környékére. […]

Posted by
Posted in

Miatyánk a XXI. században…

ISTEN, Ki hozzáférhetetlen magasságban rejtőzöl, nem hagytál minket árván. A hétmilliárdnyi ember-rengetegből kegyelmesen testvérekről is gondoskodtál számunkra, akikkel együtt Miatyánknak szólíthatunk és kéréseinket meghallgatod. Kérjük, hogy a világ divatos elméletei és régi hagyományai ne homályosítsák el bennünk, hogy Te vagy a világmindenség mindenható alkotója, Akihez hálával és tisztelettel közeledhetünk. Kérjük, hogy a Földünkön kavargó sok-sok nyomorúság, és […]

Posted by
Posted in

Ötödik dimenzió…

Megmérheted milyen magasak a fák, a hegyek, a katedrálisok, melyek az eget ostromolják csúcsaikkal. Megmérheted milyen hosszúak a csermelyek, a folyók, melyek körbekanyarogják a földet, az éltető vizet hordozva. Megmérheted milyen szélesek házad alapjai, asztalaid, múlandó tárgyaid, amiket készítesz magadnak. Megmérheted a perceket, órákat, napokat óráiddal, de az időt sem megállítani sem visszafordítani nem áll hatalmadban, könyörtelenül […]

Posted by
Posted in

A tékozló leány…

Cseppnyi újszülöttként megérkeztem e földi planétára. Az érzékeim még nem fogták fel a teremtett világ ezernyi Hangját, csodaszép színeit, édes-keserű illatát. Még magatehetetlenül bámultam a világba. Még nem tudtam semmi rosszat elkövetni. Miközben napról-napra fejlődtem. Napról-napra Nőtt bennem a mindentudónak gondolt értelem. Óriásira dagadt és minden jót maga alá temetett. Ó, bárcsak maradtam volna meg csecsemőnek. […]

Posted by
Posted in

Köszönő levél Istenhez…(60. születésnapomra)

Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy ma reggel is kinyitottad szemeimet. Immár hat évtizede minden reggel megismétlődik e csoda. De valahogy más volt ez a mai reggel, most olyan közel éreztelek magamhoz, Valami különös furcsa melegség járta át lényem minden porcikáját. Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy egész nap hű és igaz társként velem maradsz, szorosan fogod kezemet és […]

Posted by
Posted in

A fodrász és az idős asszony…

Egy borongós, kora őszi reggelen Marika, egy dunántúli városka fodrásznője fáradtan lépett ki kicsinyke kis bérelt lakásának az ajtaján. Gondjait legszívesebben kulcsra zárva bent hagyta volna a lakásban, de azok hozzátapadva, nem eresztették el. Gondterhelten lépdelt a buszmegálló felé. Szinte észre sem vette amikor begördült a jármű, gépiesen felszállt és lehuppant az egyik ülésbe. Teste-lelke […]

Posted by
Posted in

Harmati Gyöngyi: Idősíkok…

Életünk ideje az égi homokórán gyorsan lepereg, Nem tudhatjuk lesz-e még időnk változni és változtatni! Milyen nyomokat hagyunk magunk után? Múltunk fojtogató mocsár, mely folyton visszaránt. Jelenünk csalóka csapda, nem tudjuk mibe lépünk. Jövőnk sötét börtön, mely félelemmel van tele. Amíg élünk e hármasság mindig elkísér: Volt – van – lesz, Múlt – jelen – […]

Posted by
Posted in

Harmati Gyöngyi: Mindig van választás…

Mi mindig válaszutak előtt és válaszutak után Vagyunk, ebből áll villanásnyi kis életünk. Mindig választani kell, mindig van választás. Van amit el kell engednünk, van amit meg kell ragadnunk, A pillanat elszáll és soha vissza nem tér már. Van, hogy hallgatnunk kell, van, hogy szólnunk kell A lehetőség elszalad és kíméletlenül magunkra hagy. Mi mindig […]