About Me

Hegedűs Adriana az Irodalmi Rádió szerzője.

Budapesten láttam meg a napvilágot és azóta is Budapesten élek. Tanulmányaim befejezése után számviteli, közgazdasági területen helyezkedtem el. Gyerekkorom óta vonzódom a különböző alkotótevékenységekhez, főfoglalkozásom mellett mindig örömforrásként tekintettem rájuk.

Közeli barátságban érzem magam a zenével és érett fejjel kezdtem verseket írni.

Fontos dolognak érzem az írást, mert úgy gondolom, hogy minden egyes vers lenyomata az emberi léleknek és remélem azt, hogy amit közvetít, találkozik mások gondolataival, érzésvilágával.

Az internet adta lehetőséget kihasználva több helyen megjelentek verseim.

Verseim megjelenése:

Poet, Versesköny, Holnap Magazin, Magyar Irodalmi Lap, Litera-Túra Irodalmi és Művészeti Magazin, Héttorony Irodalmi Magazin.

2016-ban megjelent „Köszönöm a szót” című Antológiában 3 versem, szintén 2016. évben megjelent Poet Antológiában „Odakint hajnalodik”, 2 versem, „Poet História” c. 2017-ben megjelent kiadványban 3 versem, Holnap Magazin „Karácsonyi csodavilág” c. kiadványban 2 versem, Holnap Magazin 2018-ban megjelent „Búvóhely” c. zsebkönyvben 4 versem, Holnap Magazin 2018-ban megjelent „Csillagösvényen” versek és novellák kötetben 5 versem, 2019-ben a Poet Antológiában 3 versem, Holnap Magazin 2019-ben megjelent „Kandalló melege” c. Antológiában 3 versem kapott helyet.

A Holnap Magazin gondozásában 2019. márciusában megjelent önálló verseskötetem „Sorsutas” címmel, mely kötet 2020. februárjában felkerült elektronikus formában a Magyar Elektronikus Könyvtár-Országos Széchenyi Könyvtár virtuális polcára is.

Szintén a Holnap Magazin munkájának köszönhetően 2020 júniusában e-könyv formájában megszületett az „Életmozaik” című verseskötetem, mely még ugyanebben a hónapban a Magyar Elektronikus könyvtár-Országos Széchenyi Könyvtár virtuális polcán is megtalálható.

2020. júniusában elkészült egy videóm, mely megtekinthető a YouTube nyilvános videómegosztó webhelyen.

 

Posted by
Posted in

Tavasz képekben

Tavasz édes lehelete átsurran a téren, szerelem fürdőzik a naplementében. Kézfogót tartanak a szomszéd házban, halk zene szól mámoros varázsban. Lebben a függöny kíváncsian néz körül, asszony a nyári konyhában vajat köpül. Kutya ugatja a macskák szerenádját, gólya igazgatja fészkének minden ágát. A szelíd tó saját tükrében illegeti magát, csinosítja, pirosítja az ő sápadt orcáját. […]

Posted by
Posted in

Tavasz lehelete

Mikor a rózsa illata tovalibben a szélben, csend botorkál át a lugason álomfényben. Illegeti magát legszebb ruhájában a tavasz, szíveket lop igézően, vigyázz mert ravasz. Édesen szerelmet súg füledbe a kis hamis, megszédül tőle még a sokat látott aranyhal is. Beléd lop csókot, égést és remegést együtt, bárhol légy, körülötted legyeskedik mindenütt. Elbűvölő modorával port […]

Posted by
Posted in

Lennék még veletek

Csak sokáig lehetnék veletek ti esti fények, mikor a pislákoló lámpások összebeszélnek. Útjára indítjátok az éjszakai bohémságot, átlátszó függönnyel takarjátok a kacérságot. Csak sokáig lehetnék veletek ti fénylő csillagok, halljátok csak meg mikor magamról hírt adok. Eldalolom nektek a legszebbet mit képzeltek, felseprem az utat előttetek hol tovább lépdeltek. Csak sokáig lehetnék veletek ti hűvös […]

Posted by
Posted in

Ha úgy érzed

Ha kevés a szeretet én itt vagyok neked, ha nevetni szeretnél hadd nevessek veled. Ha sírnod kell hát sírjon valami bennünk, örömöt, bánatot éljünk meg mi együtt. Tépjünk magunknak egy sorszámot a jóra, nézzük meg mi lesz majd holnap virradóra. Ábrándozzunk csak a nagy semmiről, tudom nem lehet elszállni még ennyitől. Szövögetett álmokba botlunk unos-untalan, […]

Posted by
Posted in

Fényre lépdelek

Egy lépést tegyél és én ott vagyok, díszruhába öltöztetem a holnapot. Csendben meghúzódok és vagyok, ne zavarjanak meg a belső zajok. Porruhába öltözök, hogyha kell, vagy bábuként ringok egy nádon. Festmény leszek és ruhám pasztell, átbukdácsolok a színlelt csodákon. Hol a húrok megfeszülten szakadnak, a hamis hangok egymásra tapadnak. Ott hagyom el én majd a […]

Posted by
Posted in

Egy mondat megbotlott

Mikor a tél hópelyhe kivirágzik és a csikorgó hó úgy szikrázik, akkor fürdik meg az izzadó lét, kendőbe törölve meg az arcképét. Zsibbad az agy, cikázik a gondolat, szeretne mondani valami fontosat. A szó lecsúszik a szája szélén, felőrli önnön magát az örvényén. Öröm és fájdalom hosszú vágtán, egyensúlyoznak a sors-barázdán. Billeg az ige és […]

Posted by
Posted in

Látogatóban

Törékeny a csönd és meghitt benne a pillanat, megálljt parancsol a torkon ragadott ámulat. Mának megélt perceit egymás mellé teszem, elmélázva már a levegőt is visszafelé veszem. Mivé lett a világ, csak pár percre embert keresek, ki soha nem szól vissza, nem szid, nem kesereg. Mélabúsan néz maga elé, de mégis biztatón, göröngyös út vezet […]

Posted by
Posted in

Ha majd

Gonosznak sírjára leborulva koszorút teszünk, tisztára mossuk a gyalázatot. Imára kulcsolódik a kezünk, látszatként mutatjuk be az alázatot. Tömeghisztéria zsongja át az étert, sodródunk az árral mi is. Nincs bennünk semmi kétely, megbabonáztak minket is. Fáj, hogy emberek csordaként járnak, fáj, hogy csak közelre látnak. Hatalmasok mérgeznek meg lelkeket, hamis pénzért, hamis érzést vesznek meg […]

Posted by
Posted in

Az én kutatásom

Kimentem, bementem, na vajon hova tettem. Keresem, kutatom, gondolatban utazom. Egy kanyar volt jobbra, ja, itt a nagyi szobra. Fölé nézek, nem látom. ej de nagy a lakásom. Pörgök, forgok, keresek, régi ülőkémen kesergek. Kinyitok egy fiókot, becsukom az ablakot. Szél hozza, de nem viszi, rálegyintek, hiszi a piszi. Fellépek a létra fokára, mégsem akadok […]

Posted by
Posted in

Majdnem odaértem

Felébredt a Nap, nyújtóztak egyet a fák is, harmatgyöngyök csillogtak a fényben. Első villamos a sínen harsányan csengetett, egy kis lépésre voltam, majdnem odaértem. Cikáztak a gondolataim milyen lesz az este, találkahelynek a hirdetőoszlopot kinéztem. Dugóba kerültem, ezt már a Hold megleste, egy kis lépésre voltam, majdnem odaértem. Vártalak téged a hegyen, kitártam a kezem, […]