Csak sokáig lehetnék veletek ti esti fények, mikor a pislákoló lámpások összebeszélnek. Útjára indítjátok az éjszakai bohémságot, átlátszó függönnyel takarjátok a kacérságot. Csak sokáig lehetnék veletek ti fénylő csillagok, halljátok csak meg mikor magamról hírt adok. Eldalolom nektek a legszebbet mit képzeltek, felseprem az utat előttetek hol tovább lépdeltek. Csak sokáig lehetnék veletek ti hűvös […]

Egy porszem a földről, csak innen a völgyből. Belesimul a semmibe, nem köt bele senkibe. Egy sárga levél a fán, valahol a dombok alján. Üzen az északi széllel, ismeretlen jelbeszéddel. Egy kő a kihalt parkban, komor szürke maszkban. Gurul a lejtőn lefelé, lépcsőn ugrált idefelé. Egy fejét lehajtó lámpa, beleszalad egy árnyba. Fényben úsztatja a […]

Halvány virága a szónak, élet sója a valónak. Múltam háborgó tengere, villámok ellenszere. Te vagy! Gúzsba kötött álom imája, bezárt lélek rabigája. Fékevesztett idegek tánca, léleknek románca. Te vagy! Remény halvány rózsája, várakozások órája. Szépségtapasz a bánatra, kiáltás az utálatra. Te vagy! Vakító csillogás a sötétben, fogódzó az örvényben. Párnámba belesimuló álom, betakaró palástom. Te […]

Eső áztattatta szél halkan mesél, szerelemről itt most ki beszél? Varázs darabja ez a való életnek, szemaforja azoknak akik éreznek. Zúg a hajnal, pirkad az ég alja, sebes patak táncolva a teret uralja. Igazít egyet hídja sebzett kötésén, lazít a fölé hajló fák erős ölelésén. Virág bújik ki a földből sebesen, ki legyen az én […]

Kacérkodik a Nap, súg a szél. Az idő ruhát szab, az ember eszmél. Mételyez a rossz, kisiklik a gondolat. Előnye egy orrhossz, marja a csontodat. Mondod, hogy elég, befogják a szád. Ez csak a csőcselék, sziszegi a gazdád. Satuba fogva az ész, csak néz, csak néz. Törött pallón átmész, szakadékba hull a kéz. Megragadod a […]

Ha egyszer úgy érzed megállt veled az élet, tedd fel magadnak a legkedvesebb zenédet. Amikor langyos pocsolyába lógatod a lábad, csak a felbukkanó árnyak cserélnek álruhákat. Nézd kívülről az egészet, keresd meg a szépet, kezeddel ragadd meg az el nem múló képet. Állj be a kör közepére és gyöngyként ragyogj, ha kell, fessél magadnak egy […]

Borús égre én Napot varázsolok, már rég, aludni mentek a csillagok. Nem minden az aminek látszik, amit elképzelsz, az hozzájátszik. Tudod-e, hogy mi valós és mi nem? Az igaznak én csak foszlányát őrizem. Megcsal a szemed és megcsal a szád, de büszkén hirdeted, ez a te kőtáblád. Szeretetre éhes, kihazudott délibáb, útközben szól, nyakadig ér […]

Tülekednek emberek mint annyiszor máskor, karácsony jön ezt mondják naponta százszor. Az idő pénz, a pénz meg időt hoz, ezt mérjed te is az álmaidhoz. Zsongnak az üzletekben mint méhkasban a méhek, felajzott aggyal ráduplázva kérnek. Pénzzel akarják megvenni mit lehetetlen, bizonygatják azt, hogy ez az ami verhetetlen. Köpönyeget kellene cserélni már, ily gondolatokkal tele […]

Kinyújtózott már a hideg tél, hóval takarta be az ásító teret. Talpunk alatt reccsenő zenével, elaltatta a tájat és a gyerekeket. Halk éjszakába beosont egy dal, hangfoszlány súgja, szeretlek. Édeskés hamiskás románccal, a húrokon mindent lepergetnek. Holdtöltekor az álom tovaszáll, már a gondolat is tudja a helyét. Álomvilágba utazásnak ellenáll, szilárd akarattal rázza a fejét. […]

Gyertyát gyújtunk ma viola színűt, adventi időszak első vasárnapját üljük. Felkészülünk Krisztus eljövetelére, születésének nagy-nagy ünnepére. Magunkba mélyedünk és lelkünkben csengőszóra ébredünk. Megkeressük okát bűnnek és a bajnak, tisztalappal szeretnénk indulni e neves napnak. Mint sűrű erdőben a fa annyi a bűn, ágak reccsenésére a becsület is belerezdül. Lelkiismeretünket tükrözzük magunk elé, de bizakodva nézünk […]