Holéczi Zsuzsa az Irodalmi Rádió szerzője.

63 éves "friss nyugdíjas" vagyok, korábban egy bankban dolgoztam vezető beosztásban. Az Alföldön egy kis faluban születtem, ezután Kecskeméten éltem a férjemmel és fiammal, de egy szakmai kihívás miatt tíz évvel ezelőtt Piliscsabára költöztünk. Nyugdíjasként szellemi elfoglaltságot is keresetem,  előbb nyelvtanulásra gondoltam, majd kis idő elteltével megfogalmazódott bennem az a diákkorom óta dédelgetett vágy, hogy írni kezdjek, talán még nem késő. Már a Középiskolai tanulmányaimat befejezve népművelés-könyvtár szakon szerettem volna továbbtanulni, de édesapám 17 éves koromban bekövetkezett halála után kereső nélkül maradt a család, ezért munkába álltam - és az évek során egyre messzebb kerültem ettől az elképzeléstől. Az irodalomszeretet és a jó fogalmazási készség persze megmaradt, és mindig jó szívvel gondoltam a Középiskolai magyar tanáromra Baltás Dánielre, illetve az ő osztálytalálkozónkon tett kijelentése, mely szerint "bölcsész létemre az olyanok miatt volt érdemes magyart tanítani mint  amilyen diák maga volt Zsuzsa ". Az egyetlen tantárgy amiből "dicséret" -tel érettségiztem  a magyar volt, és valahol a lelkem mélyén mindig készültem, hogy majd egyszer annál komolyabb "művet" is írok, mint a Macskaújságban közzétett 2 oldalas "nekrológom".

Kedvenc hetilapomat olvasva üzenet értékű volt számomra a Központi Médiaakadémia felhívása, mely szerint képzést indítanak írói ambíciókkal rendelkezők számára. Megosztva elképzelésemet a családommal, támogatásra találtam részükről is, ezért jelentkeztem. Felvételt nyertem egy 15 fős csoportba - melynek keretében januártól május végéig Hetente szombatonként jártam a "kreativ irástechnika" elnevezésű tanfolyamra, és vizsgamunkát írtam, melyet Mörk Leonóra kedvezően bírált el (többek között azt írta, a hősnőm olyan élethű, hogy Csernus doktorral kellene kezeltetni - ő szereti ezeket az önsorsrontó figurákat). A tanfolyam elvégzése után jelentkeztem a Kortárs Magyar Irodalom Verslista Baráti csoportba, melynek pályázatai hatására eddig már nyolcvannál is több írásom született, és az általuk megjelentetett Sodrásban 2016 című könyvben két írásom szerepel, a 2017-esben négy, az 1150 Haikuban pedig 75 haikum. 2017 őszén az általuk alapitott "Kortárs Magyar Irodalomért" díj "közösségért" díját mentorommal, Kutasi Horváth Katalinnal megosztva kaptam -melyre nagyon büszke vagyok.Az azóta eltelt időben egy Apeva kötet társszerződje is lettem, 64 apevával, és minden évben megjelennek irásaim a Sodrásban c. antológiában.

Az Irodalmi Rádióhoz 2017. év elején csatlakoztam, már sok alkalommal kaptam oklevelet, 11 kiadványukban  szerepelnek műveim . Az IR-nek köszönhetem az E-Könyvem megjelenését is, melyet "A szerelem messengeren érkezik és egyéb más történetek" címmel olvashattok.A 2018-as év új "csodákat" hozott számomra: az IR szerkesztésével megjelent első novelláskötetem a SORSOK SZILÁNKJAI, melynek piliscsabai bemutatóját követően felkértek egy irodalomkedvelői klub létrehozására és vezetésére. De ennek a könyvnek köszönhetem hogy szülőfalumba Jakabszállásra már kétszer meghivtak iró-olvasó találkozóra: viszont láthattam első tanítóimat és az egykori iskolatársaimat. ...és a csodák 2019-ben is folytatódtak: az IR  2018.évre hirdetett versenyének februári eredményhirdetésén a PRÓZA kategóriában 2. helyezett lettem. Ezután szintén az IR-nek köszönhetően részt vehettem és dedikálhattam a Nemzetközi könyvszemlén. Idén ősszel az ÉV MESEIRÓJA PÁLYÁZATUKON LETTEM 2. helyezett - a dijnyertes alkotás a Hold köpönyege c. mesekönyvben szerepel.

Szintén az Irodalmi Rádió fogja kiadni 2020. év elején a NEM MINDENNAPI TÖRTÉNETEK címmel a 2. elbeszéléskötetemet - mellyel ismét részt fogok venni a Nemeztközi Könyvszemlén.

És most a miért: Miért érzem azt, hogy a mai rohanó világban - ahol az  emberek kikapcsolódását már sajnos elsősorban a vizuális élmények jelentik - van helye az írott sajtónak? Kell, hogy legyenek emberek, akiknek igényük van még egy teljességre. Elvitathatná-e bárki, hogy más élmény pl. a "Gyertyák csonkig égnek" elolvasva, mintha ha az olvasó a filmet látná? Természetesen nem ilyen horderejű művek megírására érzem magamat elhivatottnak, de meggyőződésem: igenis kell még lennie annak a rétegnek, akit még érdekel apáink története, vagy két különböző országban felnőtt magyar diáklányé a hetvenes évekből - a mában folytatva. Vagy akár a társkeresés örök és kibékíthetetlen ellentétei, vagy az együttélés minden öröme és kínja ... vagy bármi más, ami foglalkoztatja a ma emberét, csak éppen nem tudja azt megfogalmazni. Hiszem, hogy helyem van azok között az emberek között akik nem megélhetési gondtól vezérelve azzal szeretnék tölteni idejüket, hogy adjanak az embereknek. Ha jól meggondolom, én ezt tettem eddig is: oktattam a kollégáimat, befektetési, életvezetési tanácsokat adtam az embereknek egy bank keretei között - de szükségem volt a váltásra, és bízom benne: a IR hathatós segítségével ezután olvasmányélményt tudok nyújtani az embereknek.

A szerző netkötete az Irodalmi Rádió szerkesztésében:
A szerelem messengeren érkezik...

Az Irodalmi Rádió szerkesztésében megjelent első papíralapú kötete a SORSOK SZILÁNKJAI 2018.10.23.