About Me

hutasmihalyDr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője.

Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam.
Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem.
Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték.
Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.

 


Művészportré a szerzővel:

Posted by
Posted in

Kard vagy korona

Kard, vagy korona Egykoron Árpádházi András és Béla Úgy döntött a hatalmi viszályban Hogy végül erény legyen a példában, mi Az együttélés esélyét hordozta magában A példa sajnos nem talált követésre Kossuth a reálpolitika hiányát szenvedte A trónfosztással a békés fejlődést elvesztette A koronát a jelképes hatalmat választotta Ezzel hazánk nagy esélyét elmulasztotta Vörösmartyt fájdalmas, […]

Posted by
Posted in

Égig érő szerelem

Égig érő szerelem. Emlékek között kutatva Képek kerültek kezembe Kezem visszanyúlt egy Ismerős szeretett archoz Egy fiatal leány mosolyáért Kezem remegni kezdett,mert Boldog emlékeket idézett Minden a szerelemről szólt: Bohóságról,boldogságról dalolt Ujjá születtem testben, lélekben Mert éltem jobbik felét megleltem Selymes bőre, karcsú megjelenése Mosollyal borított egyénisége Csókra vágyó ajkának kecses íve S megélni, mit […]

Posted by
Posted in

Függnek, mint a fák levele

Függnek, mint a fák levele. Majmok szállták meg a világot Majmok a természetben, Sokan közülük vígan nevettetnek S emberformájúak a politikában, kik Függnek mint a zöldelő fák levele Az emberformájúak köldökzsinórral Kapcsolódnak egy vén majomkirályhoz A szolgalelkűek sűrűn járnak a vályúhoz Hamis bálványimádásuk mellett a hamis Félretályékoztatás, a rágalom, a gyűlölet Mely fegyverük az ellenszolgáltatásért […]

Posted by
Posted in

Múlt és jelen fia vagyok én

Múlt és jelen fia vagyok én./ Ady Endre emlékére / A lelkemben a múlt szüntelen dörömböl Naptáromból fájdalom és csalódás köszönt Mialatt héjanász dúl a parlament ülésein Gyakran elmélázok a múlt fájó emlékein Ma is sok hitvány báb él a magyar ugaron Megváltásunk így lett csupán fogalom Már nem látomás a háború,hanem valóság Egyenlőre csak […]

Posted by
Posted in

Alázat.2.

Alázat.2. Janus Pannonius szavai csengnek füleimben: Itt barbár földön barbár ajkon a szó, Jöjjön a földre Maro, zord hangot ad csak a lantja Jöjjön bár Cicero s néma lesz ajka legott Ma is élő a múlt mély gondolata Mit keresek akkor itt az alázat szavammal Nem kívánok viviszekciót végezni magammal Az alázatot hirdették az erények […]

Posted by
Posted in

Tavaszi zsongás

Tavaszi zsongás. Korán ébresztett a beszűrődött nap-sugárnyaláb Furcsa csend kísérte egy elárvult madár dalát Hangja szomorúnak tűnt tán nem jól érezte magát A csend zavarta, vagy, hogy kihaltnak látta az utcát Különös világban élünk, csupán abban remélünk Visszatér Füredre a várva – várt tavaszi zsongás Csak – csak megszűnik egyszer ez a halál – forgás […]

Posted by
Posted in

A gondolat s igazság végtelen

A gondolat s igazság végtelen / Madách Imre emlékére / A koronayírus járvány félelmei között Kifejezetten érvényes a mondás A félelem az ördögé A szeretet az Istené ól A falanszter felé gyors haladtunkban A szépség, az erény meghal tudatunkban Mint Ádámot álom és látomás Vezérel minket a csillagok felé. S a lombikban mit kotyvasztanak? Majd […]

Posted by
Posted in

Varázstükör

Varázstükör / Szabó Lőrinc emlékére / Füredi otthonomba hosszan bezárva, hogy Szakajtóra való időmet hasznosra váltsam,s Időm maradjon, hogy könyvtáramat böngésszem Felfedező utamat járva magamat meglepjem Sorban buktak elő a múlt magyar klasszikusai Szinte habzsoltam sorban éltető sorait Közben sutba vágtam napjaink munkáit Mert műveikben megbújtak hatalmi vágyaik Vagy feltámadt álmából a l-art pour l,art […]

Posted by
Posted in

Unom / Gyurkovics Tibor emlékére /

Unom / Gyurkovics Tibor emlékére / Unom az öregkor nyavalyáit Betegségit, rigolyáit Szeretteim ritkuló látásait Teljesíthetetlen kívánságait Tárcám növekvő pénzhiányait Étvágyam lassú apadásait Életkedvem hullámzásait Az ember telhetetlen vágyait A hatalmasok pimaszkodásait. Nemzetem növekvő árulóit A rágalmak kiárusítóit A tagadás felmagasztalóit A gyűlölködés élre állítását A tiszta szerelem megcsúfolását A szeretet talomba állítását A hívő […]

Posted by
Posted in

Profán requiem

Profán requiem. / Győri Varga György barátom emlékére halálának évfordulóján./ Elnyelt évtizedek sivatag világa Szemem elé fásult ködfátylat borított Szomjaztam, s bolyongtam lombos árnyra várva, Hogy távolba is lássak a magasba szállva. Mikor ráakadtam a zöld csillagoktól A ködfátyol rögtön lehullott szememről, S egy új világ szeléből nagy nagy szippantást vettem A sudár fa árnyékában […]