About Me

Kapusi Edit az Irodalmi Rádió szerzője.

A nevem Kapusi Edit.
1968. július 28-án születtem Debrecenben. Itt is élek már több mint 30 éve. Két nagy fiam van. Az idősebbik fiam Máté, ő 28 éves, és ugyan azon a napon született, mint én. A másik gyerekem 20 éves. Az ő neve Soma.Saját vállalkozásba kezdtem, mellette pedig sok egyéb dologgal is foglalkozok. Nagy kihívás megfelelni és megállni becsületesen a helyem mint anya és dolgozó nő. Néha úgy érzem, nem is fog menni. De mindig kapok valahonnan egy lökést, egy kis energiát, amitől megint minden vissza áll a normális kerékvágásba. Egy darabig. Viszont az életszeretetemet, a jóságos világba vetett hitemet, azt nem tudja elrontani senki és semmi!
Hitvallásom szerint, csak az tud élni, aki élni tud!
Mindent kipróbálok, mindent meg akarok tapasztalni és folyamatosan tanulok.
Szeretném, ha az engem körül vevő embereknek is át tudnám adni mindazt, amit már átéltem és megtapasztaltam. Azért, hogy ezáltal ők is érdemesnek tartsák magukat arra, hogy az életnél nincs nagyobb kincs a világon!
A versírással már kamasz koromban megpróbálkoztam, kisebb-nagyobb sikerekkel.
Egyik versem meg is jelent hajdanán a Debreceni Napló napilapban.
Időnként, ha valami nagy trauma ér vagy épp nagy öröm, elfog a vágy, hogy le is írjam, ami bennem van. Születnek jó és nem annyira jó versek, de mindegyikre nagyon büszke vagyok, mert az enyémek. Néha hosszú időre elmaradnak az írások, mert vagy nincs időm, vagy épp nincs meg az ihlet, a motiváció. Egy jó ideje viszont már folyamatosan írok, mert sajnos adatik hozzá téma rendesen. És hát nagyon szeretem csinálni! Jól esik a lelkemnek, ha kiírom magamból azt, ami annyira ki akar jönni.
Nincsenek stílusok, amiket követek. Egyszerűen csak: Egy kis Editnek szoktam nevezni a végeredményt. Az életem folyása adja a legtöbb témát az alkotásaimhoz.
Keserű és fájdalmas események zajlottak az utóbbi időben a családomban, így sok szomorú verset írtam, de az, hogy kiírtam magamból, gyógyította is a lelkemet. Ám ettől függetlenül, az én arcomra az évekkel ezelőtt felfestett nevetős smiley soha nem lesz szomorú!
Szeretném, hogy mások is olvassák és főleg, hogy szeressék a verseimet, mert én nagyon nagy szeretettel adom ki magamból az érzéseimet. És nagyon örülnék, ha megoszthatnám ezt mindenkivel! A hit csodákra képes!

A hit csodákra képes!

És én ezt tudom! Ettől erős leszek!
Nem győzhet le senki! Mesés dolgokat tehetek meg!
Egyetlen életem van. Mikor megszülettem, ezt már tudtam.
Ezért mindent egyszerre akarok! Amíg még itt vagyok.
Itt a mostban.
Azt, hogy vannak szenvedéseim, hogy vannak hibáim,
hogy lesznek küszködéseim és harcaim már elfogadtam.
A rosszat, mit nekem szánt az ég, már nem vitatom.
A nehézségeket, az egyenlőtlenségeket leküzdeni akarom!
Nem hátrálni, nem elszaladni, inkább hidakat építeni!
Hidakat a jó és rossz közé, hogy legyenek utak!
Hogy mindig legyen választás! Hogy tudjam, mi a jó és mi
a rossz irány! Tanulni akarok! És tanítani másokat! Addig, míg lehet!

Posted by
Posted in

The End

Véget ért életem filmje. Pedig játszottam volna még tovább a szerepem. Jó szerep volt igazán. Csak nem tettek volna annyian tönkre benne. Teljesen beleéltem a szerepbe magam. Beleadtam mindent, ami voltam és lenni akartam. Jó szerep volt igazán. De a többi szereplő nem gondolta ezt komolyan. Kár, hogy mára vége lett. És hogy ilyen csúnyán […]

Posted by
Posted in

Tükör

Sosem voltam szépség csak egy lány voltam, mint a többi. De gyakran álmodtam róla, milyen lehet vajon gyönyörűnek lenni? Mikor tükörbe néztem, nem szépséget láttam. Csak egy ronda, kövér, semmirevaló nőt, mert búcsúzóul is ezt kaptam. Mikor még régen valakinek a legszebbje voltam, beképzeltem magamnak, hogy az úgy is van. Belenéztem a tükörbe és vidáman […]

Posted by
Posted in

Mit érzek?

Megérkeztem hozzád, átöleltetek. Nyakadba bújtam, te magadhoz húztál. Éreztem magamon szívverésedet! Csókkal üdvözöltél. Annyira hiányoztál!   Ágyadra fektettél, karoddal öleltél. Arcoddal hajamat simítottad, sóhajtottál. Éreztem, ahogy fülembe lihegtél. Rég voltam a karodban. Őrülten hiányoztál!   Szeretlek, akkor is, ha képtelenség! Ölelésedben vágyok már örökre elveszni! Mikor érzem bőröd édes illatát, Mindig akarlak, nem tudok veled […]

Posted by
Posted in

Bolond szél

Szél fújta a bő kabátom, libbent rajtam. Hideg volt. Fáztam. Hazafelé siettem volna, de alig bírtam. Megállni nem akartam. Galléromba rejtettem szél fújta arcomat. Inkább nem pislogtam. Kezem zsebre dugtam, úgy haladtam. De csak nagyon lassan. Hajamat vitte szerte-széjjel, borzolta. Kellett volna sapka! Mikor néha gallérom alól kicsit kilestem, Elmosolyodtam. Mindenki sietett, szaporán vette lépteit. […]

Posted by
Posted in

Menj tőlem messzire

A legmélyebb szerelemmel szerettelek. S tudom, valamikor te is szerettél. Vérszínű rózsacsokrot hoztál nekem, Ami annyi mindenről beszélt. Tudom, hogy mennyire vágysz rám. Mert én azóta is rólad álmodok. De mégsem akarsz szeretni örökké, Hiányzik belőled a bátorságod. Én azóta is ezer szállal kötődök hozzád. De nem vagy velem mégsem őszinte. Pedig vörös színű rózsákat […]

Posted by
Posted in

Tündérmese

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy komplikált, ám magányos nő. Úgy gondolta, hogy lassan megöregszik és már nincs számára túl sok idő, Hogy szerelemre találjon, vagy, hogy rá találjon egyszer a nagyon nagy Ő!   Élte, ahogy tudta, mindennapjait, s várta, hogy hófehér csudaparipáján, Rátalál majd a tündérhercege, hegyen- völgyön átkelve, az élet […]

Posted by
Posted in

Az idő

Ahogy az idő múlik, én egyre vénebb leszek. Ahogy telik, sok minden lesz egyre nehezebb. De van jó is abban, hogy fut az idő felettem. Okosabb, nyugodtabb és bölcsebb nő lettem. Nem mintha azóta megkomolyodtam volna! Én imádok röhögni, nevetni, bármelyik napszakban!   Azért nem vagyok betojva, hogy öregedek! Csak olyan sok tervem van még, […]

Posted by
Posted in

Kék szívem

Mellkasomban kék szív dobog. De ugyan úgy szeret. Csak színét nemrég elvesztette. Megbékéltem már vele. Kék szívemben igaz szerelem. Bízhatnál te is benne! Kék szívem egyre könnyebben jár. Csendesen reménykedik. Mióta belé költözött a napsugár, Kék színű csodát álmodik. Szerelmem mély, mint az óceán. Hozzád kapcsolódik. Mellkasomban kék szív dobog. Még jobban téged akar. Titokban […]

Posted by
Posted in

Ha megengednéd nekem

Ha megengednéd nekem, hogy szeresselek, Neked adnám az egész világot mindenestül. Ha elhinnéd, hogy szeretni foglak mindörökre, Szürke életed kiszínezném szivárványszínűre!   Ha lennél a hű társam erre a mindörökre időre, Szárnyamra ültetnélek, messze repülnék veled! Aranyruhát is adnék rád, óvnálak és féltenélek! Vigyáznék rád, mint a legféltettebb kincsemre!   Ha megengednéd nekem, hogy szeresselek, […]

Posted by
Posted in

Ha volna még időm

Mikor megfogtad a kezem, már tudtam viharos lesz minden pillanatunk együtt De azt akartam, hogy a részemmé válj   Gyűjtöttük a jó és fájdalmas emlékeket de egymásba kapaszkodva könnyű volt Mert tudtuk, hogy mi összetartozunk   Megmentettél, én beléd kapaszkodtam Egymásnak lettünk atom biztos támasza Botladoztunk, de tartottuk egymást   Gondjainkat együtt viseltük és cipeltük […]