About Me

Kapusi Edit az Irodalmi Rádió szerzője.

A nevem Kapusi Edit.
1968. július 28-án születtem Debrecenben. Itt is élek már több mint 30 éve. Két nagy fiam van. Az idősebbik fiam Máté, ő 28 éves, és ugyan azon a napon született, mint én. A másik gyerekem 20 éves. Az ő neve Soma.Saját vállalkozásba kezdtem, mellette pedig sok egyéb dologgal is foglalkozok. Nagy kihívás megfelelni és megállni becsületesen a helyem mint anya és dolgozó nő. Néha úgy érzem, nem is fog menni. De mindig kapok valahonnan egy lökést, egy kis energiát, amitől megint minden vissza áll a normális kerékvágásba. Egy darabig. Viszont az életszeretetemet, a jóságos világba vetett hitemet, azt nem tudja elrontani senki és semmi!
Hitvallásom szerint, csak az tud élni, aki élni tud!
Mindent kipróbálok, mindent meg akarok tapasztalni és folyamatosan tanulok.
Szeretném, ha az engem körül vevő embereknek is át tudnám adni mindazt, amit már átéltem és megtapasztaltam. Azért, hogy ezáltal ők is érdemesnek tartsák magukat arra, hogy az életnél nincs nagyobb kincs a világon!
A versírással már kamasz koromban megpróbálkoztam, kisebb-nagyobb sikerekkel.
Egyik versem meg is jelent hajdanán a Debreceni Napló napilapban.
Időnként, ha valami nagy trauma ér vagy épp nagy öröm, elfog a vágy, hogy le is írjam, ami bennem van. Születnek jó és nem annyira jó versek, de mindegyikre nagyon büszke vagyok, mert az enyémek. Néha hosszú időre elmaradnak az írások, mert vagy nincs időm, vagy épp nincs meg az ihlet, a motiváció. Egy jó ideje viszont már folyamatosan írok, mert sajnos adatik hozzá téma rendesen. És hát nagyon szeretem csinálni! Jól esik a lelkemnek, ha kiírom magamból azt, ami annyira ki akar jönni.
Nincsenek stílusok, amiket követek. Egyszerűen csak: Egy kis Editnek szoktam nevezni a végeredményt. Az életem folyása adja a legtöbb témát az alkotásaimhoz.
Keserű és fájdalmas események zajlottak az utóbbi időben a családomban, így sok szomorú verset írtam, de az, hogy kiírtam magamból, gyógyította is a lelkemet. Ám ettől függetlenül, az én arcomra az évekkel ezelőtt felfestett nevetős smiley soha nem lesz szomorú!
Szeretném, hogy mások is olvassák és főleg, hogy szeressék a verseimet, mert én nagyon nagy szeretettel adom ki magamból az érzéseimet. És nagyon örülnék, ha megoszthatnám ezt mindenkivel! A hit csodákra képes!

A hit csodákra képes!

És én ezt tudom! Ettől erős leszek!
Nem győzhet le senki! Mesés dolgokat tehetek meg!
Egyetlen életem van. Mikor megszülettem, ezt már tudtam.
Ezért mindent egyszerre akarok! Amíg még itt vagyok.
Itt a mostban.
Azt, hogy vannak szenvedéseim, hogy vannak hibáim,
hogy lesznek küszködéseim és harcaim már elfogadtam.
A rosszat, mit nekem szánt az ég, már nem vitatom.
A nehézségeket, az egyenlőtlenségeket leküzdeni akarom!
Nem hátrálni, nem elszaladni, inkább hidakat építeni!
Hidakat a jó és rossz közé, hogy legyenek utak!
Hogy mindig legyen választás! Hogy tudjam, mi a jó és mi
a rossz irány! Tanulni akarok! És tanítani másokat! Addig, míg lehet!

Posted by
Posted in

Az idő

Ahogy az idő múlik, én egyre vénebb leszek. Ahogy telik, sok minden lesz egyre nehezebb. De van jó is abban, hogy fut az idő felettem. Okosabb, nyugodtabb és bölcsebb nő lettem. Nem mintha azóta megkomolyodtam volna! Én imádok röhögni, nevetni, bármelyik napszakban!   Azért nem vagyok betojva, hogy öregedek! Csak olyan sok tervem van még, […]

Posted by
Posted in

Kék szívem

Mellkasomban kék szív dobog. De ugyan úgy szeret. Csak színét nemrég elvesztette. Megbékéltem már vele. Kék szívemben igaz szerelem. Bízhatnál te is benne! Kék szívem egyre könnyebben jár. Csendesen reménykedik. Mióta belé költözött a napsugár, Kék színű csodát álmodik. Szerelmem mély, mint az óceán. Hozzád kapcsolódik. Mellkasomban kék szív dobog. Még jobban téged akar. Titokban […]

Posted by
Posted in

Ha megengednéd nekem

Ha megengednéd nekem, hogy szeresselek, Neked adnám az egész világot mindenestül. Ha elhinnéd, hogy szeretni foglak mindörökre, Szürke életed kiszínezném szivárványszínűre!   Ha lennél a hű társam erre a mindörökre időre, Szárnyamra ültetnélek, messze repülnék veled! Aranyruhát is adnék rád, óvnálak és féltenélek! Vigyáznék rád, mint a legféltettebb kincsemre!   Ha megengednéd nekem, hogy szeresselek, […]

Posted by
Posted in

Ha volna még időm

Mikor megfogtad a kezem, már tudtam viharos lesz minden pillanatunk együtt De azt akartam, hogy a részemmé válj   Gyűjtöttük a jó és fájdalmas emlékeket de egymásba kapaszkodva könnyű volt Mert tudtuk, hogy mi összetartozunk   Megmentettél, én beléd kapaszkodtam Egymásnak lettünk atom biztos támasza Botladoztunk, de tartottuk egymást   Gondjainkat együtt viseltük és cipeltük […]

Posted by
Posted in

Ennyire telt

Régen azt hittem, hogy olyan hosszú az élet. Bármit megtehetek, hogy mindenre ráérek. Fejemben megannyi tervvel és lelkesedéssel, Indultam neki a napoknak minden új reggel. Siettem állandóan, hogy boldog tudjak lenni! És amit az élet adott, meg tudjam becsülni. Az idő múlásával hála, egyre bölcsebb lettem. Büszke voltam magamra, mert fejlődhettem. De ez a kegyetlen […]

Posted by
Posted in

Csillagom vigyáz rám!

Meg akartam számolni a sok csillagot. Mint ezernyi szikra az égen ragyogtak. Fényükkel szebbé varázsolják a világot. Kísérnek engem, tudják minden titkomat.   Meg akartam keresni az én kis csillagom. De mindegyik olyan gyönyörűen csillogott. Azt gondoltam, az összes szépet akarom. De egy közülük össze-vissza bolyongott.   Figyeltem őt, ahogy cikázott az égbolton. Majd egyszer […]

Posted by
Posted in

Mindig kell szeretni valakit!

Mindig kell szeretni valakit! Valakit, akinek szívében nincs. Meg kell tudnia, hogy a szeretésnél A világon szebb érzés nincs!   Mindig kell szeretni valakit! Valakit, akinek senkije nincs. Meg kell tudnia, hogy a szeretet egy Csoda, mi a szívnek kincs.   Mindig kell szeretni valakit! Valakit, aki csak gyűlölni tud. Meg kell tudnia, aki szeret, […]

Posted by
Posted in

Magányos út lettem

Magányos út lettem a korom sötétségben. Nem jár rajtam senki, használatlan lettem. Nem kopog cipője senkink, hogy halljam. Nem siet, nem dübög kocsikerék rajtam. Szükségtelen lettem, vannak már szebb utak. Kinek fontos voltam, ma már másfelé halad. Rajtam senki nem vall már régóta szerelmet. Nem vagyok titkos találkahelye jó ideje senkinek. Elfelejtett út lettem, kire […]

Posted by
Posted in

Te vagy az egyetlen

Te vagy az egyetlen, ki a nyerő lapokkal kezében veszíteni tudott. Te vagy az egyetlen, ki őszinte szavak helyett mindig csak hazudott. Te vagy az egyetlen, kinek csak egy játékszer volt szerető szívem. Te vagy az egyetlen, aki folyton becsapott, pedig én mindig hittem. Te vagy az egyetlen, ki sosem szeretett lángoló, örök szerelemmel. Te […]

Posted by
Posted in

Nem hagyom

Ott hagytam az óévnek az összes sérülésemet. Idén nem hagyom, hogy fájjanak a fránya sebek! Bezártam a múltat. Régi életem kemény ajtaját. Nem hagyom, hogy bántsanak! Eldobom a kulcsát. Mostantól engedem magamnak, hogy végre éljek! Hogy csoda legyen mindennap és ne csak létezzek. Nem rogy meg a hitem! Hogy leszek én még Minden! Nem ejtek […]