About Me

Kühne Katalin az Irodalmi Rádió szépirodalmi életműdíjas szerzője.

2018 elején művészportré rádióműsort készítettünk alkotónkkal, ami itt megtekinthető:

Kagylóhéjban c. elektronikus kötete szerkesztőségünk gondozásában jelent meg, s a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán is olvasható: https://mek.oszk.hu/11500/11552/html/index.html

 

 

Posted by
Posted in

Kühne Katalin: Ima

hozzád emelem lelkemet add Uram segítő kezed mindenkinek adj Istenem emberhez méltó életet üres létbe fényességet fázós télbe melegséget szeretetet teljességet reményt az elesetteknek a betegeknek gyógyulást hitet a hitetleneknek kik a rabságban szenvednek nyomorukból szabadulást szolgaságból szabadságot sötétből világosságot tisztaságot a fejekben szárnyaló tekinteteket virágokat a kertekben fiókát meleg fészekben hitet lángoló szíveket békességet […]

Posted by
Posted in

Kühne Katalin: Határtalan kegyelmed

indultam hozzád sötét éjszaka óceánokon érted átkeltem azóta tízezer nap s éj telt el vándorlásom telve félelemmel hold ezüstje kísérte utamat barlangok mély homályában ködöt szurkáltam sajgó szememmel sziklák peremén is kerestelek havasi mezőn kéklő hegyeken társaim hiteles szavában kies völgyben zöldellő tisztáson aranyló napsugár melegített izzó parázs tüzével hevített oltottam szomjamat forrásvízzel repültem feléd […]

Posted by
Posted in

Kühne Katalin: Feltámadott

Krisztus Urunk feltámadása Isten áldása megváltotta az embereket búza teremhet gyommal teli kiszáradt földön iszkolt az ördög a mezőn nyílhat margaréta szarkaláb pipacs megváltozhatunk várt aranykorunk eljő újra rátalálhatunk

Posted by
Posted in

Kühne Katalin: Felettünk Ő áll

sebeket kapunk begyógyíthatjuk mint az ágakat suttogja a fa gyökerekből fánk rügyekből levél gyömölcsöt érlel felettünk Ő áll hét sebből vérzek mint Jézus Krisztus belőlem Fiú erdő lesz Élet ki őrzi Atyját megvédi Anyját hallgatja szavát

Posted by
Posted in

Tündöklő kékség

Tündöklő kékség Mielőtt elszenderedtem, egy kék virágcsokorra vetettem utolsó pillantásomat. Megpróbálom leírni, de szavakkal nem lehet igazán visszaadni mindazt a szépséget, amit álmomban láttam. Felébredve még sokáig éreztem azt a varázslatot, ami akkor elárasztott. Ha megfesthetném, talán Ti is átélhetnétek, amit én, de sajnos nem rendelkezem ilyen képességekkel. Ez nem is az én dolgom, kiváló […]

Posted by
Posted in

Kiléphet az árnyékból?

Kiléphet az árnyékból? Testvérei közül a legfiatalabb Irén volt. Amikor édesanyját tizenkét éves korában elveszítette, a bátyja, Jankó gondoskodott róla és beteg édesapjáról. A nővérei, Paula és Lenke Kistarcsán élték a kitelepítettek nyomorúságos életét gyermekeikkel. Ő akkor még fel sem foghatta, mi történt. Egész életére árnyék vetült, sohasem juthatott a fény közelébe. Jankó mélységes szeretettel […]

Posted by
Posted in

Kiszolgáltatottak méltósága

Kiszolgáltatottak méltósága Az élet kiszámíthatatlan. Egyik nap olyan öröm ér, amire évtizedek múlva is szívesen emlékszem, a másik nap pedig olyan sötét híreket ont, mint a katasztrófák, háborúk, nyomorúság, gyógyíthatatlan betegségek. Ezek változó hatással vannak rám, mint ahogy minden ember mosolyra fakad, ha egy kismadarat lát repülni, vagy a napsugár fénye árad a rejtett zugokba. […]

Posted by
Posted in

Közeleg a vihar

Közeleg a vihar Zsigereimben érzem, hogy hamarosan kitör a vihar. A sötét felhők közül mindjárt lecsapnak a villámok. A szél zúg, dörög az ég, a tenger hullámait korbácsoló, ördögi táncra hívó, erősödő fellángolások máris ideértek. A parton állok, előttem a nemrég még nyugodt víz óriási erők hatalmába került. Becsukom a szememet, de hallom a sirályok […]

Posted by
Posted in

Soha nem feledem őket

Soha nem feledem őket Fényképeimet nézegetem. Borús, ködös az idő, hideg a tél. A havat eltakarítottam a házunk előtt, most letelepedek a meleg szobába. Előttem sok száz fotó. Gyermekkoromban is szerettem ezzel foglalatoskodni, de most, hogy idősebb lettem, még gyakrabban előveszem a fotóalbumokat, a dobozokban tartott emlékeimet. Először nagyszüleim néznek rám, a teraszon állnak. Még […]

Posted by
Posted in

Karácsonyi emlékeim

Karácsonyi emlékeim Néhány homályos kép dereng elő a múltból, mint amikor a sötét szobát csak az utcai lámpa világítja meg. A részletek nem látszanak tisztán, hol az egyik, hol a másik fele bukkan elő, ahogy a lámpa ingó fénye rávetül. Minden darabnak más a formája, színe. Egésszé sohasem áll össze a kép, de azok a […]