About Me

Molnár Julianna az Irodalmi Rádió szerzője.

Születési és írói nevem: Molnár Julianna. Óvónőként dolgoztam 40 évig. Az őszinte gyermeki lélek szépségeit élhettem át. 2021 őszén egy csodálatos szerelem hatására az ihlet sugallata megérintett és megszülettek a versek, a szerelemről, szeretetről, a Duna part csodáiról, fákról, virágokról, hitről, reményről, Istenről. Pesterzsébeti közösség művészeti élete 13 éve az életem része. Eszes Zoltán festőművész barátommal közös kiállításunk: Társ-Művészet címmel június 03-tól 09. 24-ig volt látható. Verseimet Zoltán fotóival mutattuk be, a Csili Művelődési Központban. Sikeres pályázat eredményeként, az Arte Tenebrarum Kiadó, Könnyek tengere, Antológiában megjelent versem: Mosoly könnyei címen. Szinte naponta írok.

Szeretnék verseimmel szeretetet ültetni az emberek szívébe, hogy érezzék nincsenek egyedül.

Mert velük van a természet világa, az emberi közösség hite, reménye.

Megtisztelő, hogy ajándékot kaptam az élettől. Köszönöm!

Posted by
Posted in

Fohász

Istenem, itt vagy velem. Lélek szava szólít. Vándorbotot adtál. Kézbe veszem. Úton vagyok, Támasz. Betér a házba. Fogad a szív. Rád találok. Meggyógyulok. Embereket, kézen fogok. Itt vagy velem, Remény, mosoly. Hitem ünnep. Szeretet ragyogás. Szüli bennem a jót. Szemem látja, Végtelen tekinteted. Sebeimet betakarja. Bűneit feloldozza. Száll az ige, Angyal szárnya. Nem kértem én, […]

Posted by
Posted in

Költő vagyok

Költő vagyok, utak vándora. Csaták győzelmek harcosa. Gyűjtöm a szikrát, Szemembe néz a szeretet. Lángokat szór, Lelkem világába, Nyíló virágzása. Repül velem, Magokat ültet, A hit szárnya.   Száll a szó, mag virágzással. Mint bóbita pihéje, Repül a városok felett. Betér a tanyák udvarába. Megtelepszik a falvak utcáin. Megpihen a mezőkön. A fa lombjában, A […]

Posted by
Posted in

Hang

A hang rezdülése, Titok csengő. Megszólít, int feléd. Árad, Örvénylő tava. Virágok nyíló, Szív szava. Gyermeki kacaj, Hang dallama. Érint téged, A közös rezgések  hona.

Posted by
Posted in

A gyermek mosoly

A gyermek mosoly. Víz tiszta tükre. Ha belenézel, Látod benne a fényt. Érintése, pillangók tánca. Fénye, csillagok zenéje. Nevetése szellők szárnya. Szeretet kíséri röptét a világba.

Posted by
Posted in

Ölelés

Üzen az ölelés, Gyógyítja a lelket. Szavak helyett, Szólít. Otthon talál téged. Befogad az ölelés, Lélek szabad álma. Kék a mosoly, ölelés, Mint az angyal szárnya.   Közelít az ölelés, Kitárt karod várja. Lélegezz és lélegezz. Végy levegőt, Árad. Védelmez az ölelés. Boldog ébredésre. Szerelem a vára, Szeretet a bástya.

Posted by
Posted in

Lábnyomok

A lábnyomok messze vezetnek. Talajba simulnak, Kavicson nevetnek. A Földet ölelve, Utadon mélyebbre kerülnek. Múltból előre, Jelenbe, jövőbe. Lépésről lépésre.   Hittel és reménnyel, Együtt szeretve, Virágot ültetnek. Lábnyomból kikelnek, Bejárják a Földet. A mosolyt hordozzák. Haladnak előre, A szeretet népe.

Posted by
Posted in

Ajtók

Belülről nyíló változás, Kezedben a kilincs. A kulcsa az élet, Minden zárat kinyit. Az ajtó kitárul, majd bezárul. Újabb nyílik, áramlik az élet. Sok az ajtó életed során. Választások érnek. Lehet mögöttük, fájdalom, Vagy remény. Te nyisd ki a remény ajtaját, Lásd a folyosó, hívó szavát. Ajtók sokasága, Egyetlen út a tanulásra. Nézz a fényben […]

Posted by
Posted in

Csend

Szól hozzám a csend, mint millió fénysugár. Alakot formál, képpé varázsol a távolság. Felbukkan arcod, mély ívelésű szád. Sugárzó állad. Fénylő szemedben benne él a boldogság.   Átragyog a múlt felett, átöleli a végtelen időt. Összeköt ezredéveket. A szív csendben figyel, érzi a végtelent. Dobbanása minden percét, átadja neked.   Oly tisztán lüktet a térben. […]

Posted by
Posted in

Lépcsők

Életem lépcsőin haladok, Nem állok meg, Bár néha zuhanok. Néhány lépcsőt lefelé. Fájdalom nélkül, Nincs felfelé.   Vár az út, magasba nézek. Nem korlátoz a szem. Szívemmel érzem a csodát. Haladok tovább. Sötétbe lép a láb. Kitágul a tér. Az élet egy utazás.   Magasba lép a láb. a fény árad rám. Nyílik az ajtó, […]

Posted by
Posted in

Szerelmem vitorlád

Szerelmem, vitorlád, hajódon lebegő. Szellőben meg-meg áll, viharban újra száll. Visz téged messzire, hiányod újra fáj. Hajódon rakomány, rengeteg csoda vár. Csillogó, villogó, kincseket hordozó. Kikötő közelít, várja a kapitányt.   Szerelmem, vitorlád,, vöröslőn lobogó. Visszahív hajódra, letetted terheit, világi kincseit. Lelked gazdagsága, szabadság madara, Veled van kapitány. Szerelmem, vitorlád, hajódon hazavár.