About Me

Nagy Imre az Irodalmi Rádió szerzője

Iskolák

Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa (1998-2002) Nyugat-Magyarországi Egyetem Környezettudós szak 1 év, Sopron (2002-2003) nappali tagozat Nyugat Magyarországi Egyetem Gazdasági Informatika szak 5 év, Sopron (2003-2008) nappali tagozat

Rövid önéletrajz

Tanulmányaimat 2008 Júniusában fejeztem be. Okleveles Gazdasági informatikus diplomát kaptam. Ezután programozóként helyezkedetem el, és az óta is ebből élek. Bár az irodalom mindig is érdekelt, és tizenhat éves korom óta alkotok, a versírást komolyabban csak 2014 márciusában kezdem el. Azóta tizenöt alkalommal publikálták a munkáimat. Az elmúlt évek során többször szerepeltem különböző városi antológiában, országos kiadványokban, közel negyven versemmel. Az írással töltött évek tapasztalatai arra ösztönöznek, hogy folyamatosan képezzem magamat, és javítsam a már meglévő munkáimat.

S remélem, majd engedik a szavak, hogy az eszközük legyek!

Bemutatkozás

Egész életemben jellemző volt rám egyfajta kettősség. Egyrészt a számok, az algoritmusok, a gépek, egyszóval a mai világ megszállottja vagyok, másrészt mindig is érdekelt a történelem, az irodalom, melyek a társadalom és a lélek ok-okozati összefüggéseit próbálják feltérképezni. Mindkét világ elkápráztatott! Igen ám, de bennem ez a két világ ellensége egymásnak. Én pedig hol az egyik hol a másik oldalon harcolok, de mindkettőben őrlődök, és csak kérdéseket találok. Valaki a tettekbe fojtja bizonytalanságát, más az italért nyúl, én szavakat kiáltottam a szélbe, de halkan, hangok nélkül. És a szavak lassanként mondatokká álltak össze. Végül a sorok útján magam is útra keltem.

Hegyeket ismertem meg, ahol mázsás kövek zúgnak alá, ha vihar támad, míg rólam csak morzsák peregtek.

Publikációs lista

- Kanizsai Antológia 16.: Nagykanizsa, 2015. 12. fej., Vers idő (Altató férfikorban; A bíró és a légy) 44-45.
- Kanizsa Antológia 17.: Nagykanizsa 2016. 12. fej., Időnk árnyékában(Mintha többre jutna…; Tűzvessző) 17.
- Soproni Füzetek 2015: Sopron: Dr. Hegyi Ferenc, 2015. 12. fej., Versek (Az acél himnusza; Kávéházi menedék - A zöld gyönyör) 97-98.
- Soproni füzetek 2016: Sopron: Dr. Hegyi Ferenc, 2016.12. fej., Versek (Aki ételt, italt adott…) 119-120.
- Szárnypróbálgatók 2017 Magyar anyanyelvű alkotók országos antológiája: Csongrád: Raszter Könyvkiadó, 2017.01. (Diszharmónia; Légy, ami lennél nélkülem; Az otthon) 115-117.
- A szó ünnepe: Gyermekjóléti alapítvány: 2017. 05. (Kit vele együtt feszítenek…; Aki ételt, italt adott…; Mintha többre jutna) 79-82.
- Kanizsa Antológia 18.: Nagykanizsa 2017. 12. fej., Aki vagy - líra (Felszabott utak és járdák…;Vasparipa) 20.
- Szárnypróbálgatók 2018 Magyar anyanyelvű alkotók országos antológiája: Csongrád: Raszter Könyvkiadó, 2018.01.(Fekszem előtted…; Az ösztön rabjai) 152-154.
- Szó-kincs 2018 Aposztróf Könyvkiadó 2018. 06 (A látogató; Jégtörés) 116-118.
- Ébredés: Aposztróf Könyvkiadó 2018. 11 (A csoda; Szirmok; Álmok árja; Mintha többre jutna…; Felszabott utak és járdák…; Viharváró; Az acél himnusza; Kérlek, ne korholj…; Kőbe vésett ének; Diszharmónia; Az őrült lovas) 47-54.
- Kanizsa Antológia 19.: Nagykanizsa 2018. 12. fej., Líra (A csoda; Akit visszavárnak) 55-56.
- Szárnypróbálgatók 2019 Magyar anyanyelvű alkotók országos antológiája: Csongrád: Raszter Könyvkiadó, 2019.01.(Akit visszavárnak; Szirmok; A csoda) 184-186.
- Kedves.: Versek, Elbeszélések 2019 Cseppecske Bt. (Isten, asszony) 68.
- Kanizsa Antológia 20.: Nagykanizsa 2019. 12. (Lélek-leltár; A máglya) 38-39.
- Szárnypróbálgatók 2020 Magyar anyanyelvű alkotók országos antológiája: Csongrád: Raszter Könyvkiadó, 2020.01.(Hanyatló messzeség; Könnyen indul!; Lélek-leltár) 209-211.
- Szerelmemnek Bálint-napra.: Irodalmi Rádió Miskolc 2020.02. (Egy illat emléke) 46.
- Így írunk mi VII. versek, novellák.: Holnap Magazin 2020.03.(Bemutatkozás; Őszi szél; A máglya; Így szól a kő álmában Sziszüphoszhoz; Temetés; Elhagyott börtön; Őrület!; Vörös és fehér csokrok; Hanyatló messzeség; Felszabott utak és járdák; Jégtörés; Új csendélet; Posztmodern induló; Tétova kérdés; Az acél himnusza; Diszharmónia) 102-117.
- Szó-kincs 2020 Aposztróf Könyvkiadó 2020. 06 (A vén köszörűs balladája; Áramszünet) 144-145.
- Szóhalászok Litera-Túra 2020. 08 (A vén köszörűs balladája) 260.
- Életünk és ihletünk a COVID-19 idején Irodalmi Rádió 2020. 09. (A Látogató; A vad harang; Gyötrő tavasz) 56-58

 

Posted by
Posted in

Gyötrő tavasz

Gyötrő tavasz Konok bazalt fellegek kaptatnak az égen, alant a föld mégis az aszálynak hódol. Nyárrá vénült a tavasz, nem olyan, mint régen. Esőkről lódít, és holt szirmokból jósol. Lázas magányán tűnődik a kies utca, nyomasztja a veszni vágyó esők képe. Csend szövi napjaink és van, aki azt súgja (mert már fáj a térde) Vállaljuk […]

Vándorének
Posted by
Posted in

Vándorének

Vándorének Hogy zúg az erdő, az ős-merengő, hallgatom én, az örök tekergő. * Nézd a törzseket, szokták az eget és a földet is. Rend csak így lehet. * Szegény szél árva, foszlik ruhája, csupasz ágak közt bolyong sírása. * Örök-vén hársak, kérgükre szárad a sok elmúlt és jövendő század. * Hogy zúg az erdő, az […]

Posted by
Posted in

A vén köszörűs balladája

A vén köszörűs balladája Szólt a sors: A pengét mentsd ne a tokot! És elém köpött százhúsz lépcsőfokot. Megbillent az ég, talán rábólintott; a panelsor között galambraj ringott. Sóhajt értem hatvan szárny. Mit remélnek? A didergő tócsák helyettem félnek. Most magammal viszek mindent, mi követ: tündérsóhajt, álmokat és bűnöket. Már jó barát az Úr, így […]

Posted by
Posted in

Teaház

Hajnali mámor Ében pillanat. Fekete csókja oldja az új ráncokat. Pörkölt áldás Forró akarat. Könnyű, bársony gőz alatt aranyhab szalad. A lángvirág Izzó holdvilág. Testéből tűz fakad, mely benned ég tovább. Olajos élvezet A telt aroma kacér bókja a nyelvnek. Egy antik csoda!

Őszi szél
Posted by
Posted in

Őszi szél

Őszi szél Por és ég nászra kél, szívet cserél. Fiuk a szél, kinek játék minden. Jöttére meg-megugrik a levél, fodrokat vet egy száradó ingen, és ha megüti magát a padkán, a füledbe sírja el bánatát. Majd szoknyáért nyúl az örök pajzán, míg hajlik utána egy kiskabát. Avarban fürdik és erőre kap; az utakról kihajtja a […]

Posted by
Posted in

Fekete vér

Fekete vér (rossz utakon) Elvek széles országútján mindig fut a veszett verseny. Elvek széles országútján minden sáv és kanyar keskeny. Elvek széles országútján futnak körbe boldog álmok.   Elvek széles országútján mindig hajt az „ősi átok!” Elvek széles országútján ha lemaradsz vár a szégyen! Elvek széles országútján minden rohan veszni készen. Elvek széles országútján előzni […]

Posted by
Posted in

Otthon

Otthon Ott él a már ritka, ártatlan fehérben, a kosz gyermekében a romlott szürkében, és mikor nem ropog a hó léptünk nyomán, a téli esőben is ő dobol tompán. Ott a nedves aszfalt fekete arcában, és ő fakaszt rügyet vagy vész el az árban, míg a tavasz könnyből némán kapát farag, lent a dagadt sárból […]

Posted by
Posted in

Szabad vers – Vasparipa

Vasparipa Az utunk monoton, zúg-zeng egy vonaton. Vas és olaj kötötte szövetség, mi saját vérét is felemészti. És bár minden csavar nyög alatta, vas igáját mégis büszkén hajtja. Csendet tör az erő, remeg a bazaltkő. Új hitünk még gyűrjük, nincs bizonyság! Úgy suhanunk, hogy nyomot sem hagyunk. Velünk fut a kép, csak előttünk él, falja […]

Posted by
Posted in

Könnyen indul!

Könnyen indul! Hátradőlsz; most csak a szemed eszik; kint már borban fürdik az ég, lassan aranyba hullnak néma perceid. Párnán nyugszik gondjaid rejteke. Meditálnál, lennél üres kehely, amely cseppenként mézzel lesz tele. De ében felhő, varjúhad károg. Az éhség hírnökei! Hangjuktól meggyötörten riad fel a látnok. Válladra ül. Gyűlölöd és várod igazát. Vánszorgó víg perceid […]

Posted by
Posted in

Aki ételt, italt adott…

Aki ételt, italt adott… Aki ételt, italt adott, kiért kezed összefonod, telt tányérod, ha kiapad érte töröd az ujjadat. Aki kimért egy darabot a napból és lángot adott. Majd összegyúrt száz felleget, hogy uralja a vizeket. Aki benned érik majd meg, ha a térded már nem tart meg. Bizonyságért reszket agyunk, pedig csupán álmok vagyunk. […]