Félre! Lép, Dob. Ide! Add! Magad! Nekem! Csín, Báj, Kecs. De kérem, Hol erkölcsös ez? Egy a Lator És egy a Céda. Elszakadt a cérna. Semmi sem szent, Mindenki álszent!

Fehéren, Némán, Szelíden: Megállok Melletted. Nézek a végtelenbe, Fátyolos szemedbe. Veled sírok, Nevetek. Lelkem terhes. Mondd: Milyen a terhes lélek? A születendő lélek? Szülhet? Születhet? Elvetél? Remél? Válaszolsz? Nem. Te sem. A többiek sem. Sóhajtok: Elmentél. Könnyebb lettem? Vagy Nőttél terhem?

Figyelem, figyelem Eladóvá/kiadóvá vált Megüresedett törékeny 30-as szív és bérlője. Kis testi hibákkal. Egy, két, három -ki számolja- Úszógumival Itt-ott kusza recés fogakkal, Törpe lábbal, Loknival, kóccal, Egy minden bizonnyal Bájos, huncut mosoly alatt. Öniróniával, Akciósan! Vegye, vigye! 2019.04.21

Üvegggömb. Rajta állok? Benne vagyok? Látok. Mindenütt rácsok. Rabiga, Láncok. Ordítok, Fájok. Álmok összetört szilánkjain állok. Vér és könny mar. Gúzsba kötött a kar. Menni! Maradni! Akar. Ha van út merre visz? Gyöngéd megalkuvás. Jövőtlen a holnap És azután. Várok Rád, De csak kurtán. Az ígéret ajkadon A tettek parlagon. A befejezés végtelen. Nélküled Mi […]

Jó volna, ha dohány füstje elillanna, Lenne kristály tüdőnek Sejtes alaplégzés hangja. Jó volna, ha néma küzdelem Nem lenne Sziszifusz a nevem. Jó volna, ha görgetni nem csak önnön bajunk, Lenne feladat más válláról is levenni sóhajunk. Jó volna, ha elhallgatni Nem lenne alkalom, Hogy volt egyszer egy képzelt holnapom

Ha csak könny volna, Sóval jéghegyeket oldana; Globális felmelegedés. A könny, Könnyebb. Ordítva Fáj A száj. A lélek Kopár szirtjén Egy kicsi, Üres ház Áll

Adtam, mert szereted. Kaptad, mert szeretem. Adtam, mert kérted, De ha nem kérted is a Tied, Érted?

Szoborról, festményről Rám néztetek: Te, a Szentek S én csak mentem. Csendben. Mert úgy éreztem, hogy terhem letehettem.

Azt mondták, nem sírhatok, tudod, mert én, vagyis mi nem sírhatunk sosem. Erősnek kell lenni. Ez a szentencia. Hiszen nem is ismertelek. Illetve Téged tulajdonképpen alig. Csak az a fránya múlt, egy legkedvesebb emlék még az óvodábòl, Ő volt a láthatatlan kapocs. Fél éve, talàn kicsit több, a véletlen “gurított” Hozzád, ha fogalmazhatok így. Mi […]

Te tervezel. Én máról Holnapra élek. Minden nappal Többet, Többet, Többet, Még, Még, Még: Remélek. 2016.03.21