About Me

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője.

Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincegy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok internetes portálon és a Dunakanyari és Pilisi Kistérség Művészeti ki kicsoda kiadványában is szerepelek; önálló kötetem szponzorok hiányában még nincsen. Van viszont egy kiadatlan kisregényem, rengeteg prózám és több, mint háromezer versem. Német, angol, spanyol, olasz, orosz nyelven is írtam már verseket. Írásaimra jellemző, hogy a legkülönbözőbb témákban is röviden fogalmazok: nagyon sok négysorosom van. Sőt, 2011 óta még jobban rövidülök: immár haikukat is írok… Ezekkel szerepeltem többször is a Napút folyóirat tematikus számaiban, és itt megjelentem már az Arany János-, a Rejtő Jenő-, illetve az Ady Endre-pályázat kapcsán is. A miskolci Irodalmi Rádiónál saját blogot vezetek. És amire nagyon büszke vagyok: a sváb kitelepítésről megemlékező versemet, a budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2016-ban márványba vésette, egy emlékmű részeként…

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Külvárosi pocsolyák

Rózsa Iván: Külvárosi pocsolyák (Haiku-sor) Fáradt pocsolyák Tükrében lakótelep: Ez a valóság? Repedezett út, Döglött pocsolyák: ez nem Épp úri világ… Repedt aszfalton Pocsolyák tükrözte fák. Beton gaz virít. Mai valóság: Betontömb, repedt aszfalt; Pocsolya világ… Budakalász, 2021. április 11.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Kényelem és/vagy félelem?

Rózsa Iván: Kényelem és/vagy félelem? A legnagyobb kényelmesség a világon: más szenvedése által „megváltódni”! Aztán halálunk után, más hátán, bejutunk a mennybe is. Számítanak így, sokan… Hát, nem! Minden kényelmes együgyűt el kell, hogy keserítsek. Ez nem így működik. Mindenki váltsa meg önmagát! Ha például Kovács Józsi Peresztegen, – elnézést, pont ez jutott eszembe – […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Semmi értelme…

Rózsa Iván: Semmi értelme… Csak szenvedéssel lehetett megváltani a világot? Mással nem? Ez rád nézve a legnagyobb szégyen; emberi faj, emberi nem! Próbálkozhatunk mással is, hathatnánk netán az értelemre: De az ember annál kényelmesebb, így nincs semmi értelme… Budakalász, 2021. április 8.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Az egyetlen következetes lény

Rózsa Iván: Az egyetlen következetes lény Zúgjatok harangok, zúgjatok! Harmadszor is elesett uratok… De a keresztúton mégis végigment: És megváltott minden élőt és elevent. Budakalász, 2021. április 6.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A földi világért szenvedett…

Rózsa Iván: A földi világért szenvedett… Isten fiaként mindent átélt, Mit ember léte során átélhetett. Még a halált is, semmitől sem félt: És a keresztfán érted is szenvedett. Budakalász, 2021. április 6.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Harmadnapon

Rózsa Iván: Harmadnapon (Haiku hommage à Pilinszky János) Mélyben a gyökér, De neki köszönhetik A fényt az ágak. Szürke füst száll fel, Ravensbrücki passió, Hamu-eső hull. Lázadj fel, világ! Ne hamuszínű, legyen Újra kék az ég! Fogoly most minden: Rab a hamuszín ég is, De majd megremeg! És harmadnapon Feltámadott, és vele Együtt a remény… […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ma történt…

Rózsa Iván: Ma történt… Keresztre feszítették, ez tény. Megváltónak hiszi sok keresztény. Megváltozott-e az óta a világ? Csak a túlvilágon győz Jézus király? Ténykedése időben nem túl hosszú, És a végkifejlet igencsak szomorú. Ma a megrendült, néma csend az úr: Ma lehelte ki a lelkét az Úr… Budakalász, 2021. április 2. Nagypénteken, délután három körül…

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Tisztító tűz?

Rózsa Iván: Tisztító tűz? Égő olajmezőn nem születik élet… Égő olajmezőn a tűz úgy éget… A birkanyáj béget, egyre csak béget… Ki vet ennek egyszer s mindenkorra véget? (Égő olajmezőre főnixmadár nem téved…) Budakalász, 2021. március 24.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Háború és béke

Rózsa Iván: Háború és béke (Rövidebb haiku-változat) A harci zsivajt Nyomasztó csend követi, Csak Isten zokog… Csatának vége; Keselyűk lakmároznak, Van kaja bőven… Katonák harcban; Mi meg ágyban, párnák közt Tűnünk el sorban… A napalm szaga Zsoldosoknak olyan, mint Nőknek a parfüm. Nem kell háború! Lehet, már békében is Megölnek, édes… Budakalász, 2021. március 16-22.