About Me

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője.

Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincegy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok internetes portálon és a Dunakanyari és Pilisi Kistérség Művészeti ki kicsoda kiadványában is szerepelek; önálló kötetem szponzorok hiányában még nincsen. Van viszont egy kiadatlan kisregényem, rengeteg prózám és több, mint háromezer versem. Német, angol, spanyol, olasz, orosz nyelven is írtam már verseket. Írásaimra jellemző, hogy a legkülönbözőbb témákban is röviden fogalmazok: nagyon sok négysorosom van. Sőt, 2011 óta még jobban rövidülök: immár haikukat is írok… Ezekkel szerepeltem többször is a Napút folyóirat tematikus számaiban, és itt megjelentem már az Arany János-, a Rejtő Jenő-, illetve az Ady Endre-pályázat kapcsán is. A miskolci Irodalmi Rádiónál saját blogot vezetek. És amire nagyon büszke vagyok: a sváb kitelepítésről megemlékező versemet, a budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2016-ban márványba vésette, egy emlékmű részeként…

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Haiku triptichon I-IV.

Rózsa Iván: Haiku triptichon I-IV. I. Nincs már Karácsony, Hangulatát ellopták: Jézus csak búsong. Mindent elloptak; Mindent, mi mozdítható: Jézus nevében… Jézus nevében, Mammon igézetében: Bálványt imádnak. Budakalász, 2021. november 30. II. Jézus, fény fia: Sötétben hát ne keresd! Imádkozz hozzá! És tán meghallja… Ha őszintén fohászkodsz: Bizton segít is. Biztonságban vagy; Most már fény […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Életregény

Rózsa Iván: Életregény Álom és ábránd Az álom nem ábránd. Álmodni, álmodozni szabad, és teljesülnek is álmaink, ha erősen akarjuk. Ábrándozás viszont „az élet megrontója.” Álmok nélkül nem élet az élet; míg ábránd eltérít a valóságtól; olyan, mintha párás szemüvegen keresztül látnánk azt. Illúzió és valóság A valóságként megélt illúzió is lehet végül szép emlék. […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Minden…

Rózsa Iván: Minden… Minden manipulált: a gén, az élelem, a hírközlés, a média. A média manipulálja: mit együnk és mit tegyünk?! Oltassunk vagy sem? Bár itt a tájékoztatás eléggé egyoldalú: minden hivatalos hírportál az oltás mellett agitál. Minden üzlet: az oltási kampány és az oltásellenesség is, csak másképp. Üzlet a sport, a politika: csak legalább […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Üzenet otthonról

Rózsa Iván: Üzenet otthonról A kő marad? Maradj nyugodt, el nem szalad! Ám a víz egyre dagad, lassan kiárad… Maradnak az igazak és a jók? Nem; a semmirekellők, a csalók! A balek igazságkeresők, ők az elmenők… Maradnak a bunkók és a félművelt gonosztevők. Nincs is már itt, járványkor mit keresni: Az igazság is már rég […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Bűn és bűnhődés

Rózsa Iván: Bűn és bűnhődés Álmomban néha a pokolban járok; Poklok poklára alászállok: Hogy megmentsem a Sátántól a világot. Utamon hűséges kísérőm Lilla; Rég halott, szürke házi cica: Örök béke áldott poraira! Ez nem a Nibelungok földje, ez az alvilág; Ördög ördög hátán, amerre szem ellát: De minket egyikük sem bánt… Ők csak a rossz […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Fekete, fehér…

Rózsa Iván: Fekete, fehér… Hollótánc „Holló hollónak nem vájja ki szemét!” Kivéve, ha fehér áll szemben feketével. Veszélyes dolog fehér hollónak lenni, feketék közt. Előbb-utóbb sorra kerülnek a ritka fehérek, a fekete hollók kivájják a szemüket! Bárány-lelkület A bárányok többnyire fehér színűek, elvétve akad köztük fekete. A fehérek előbb-utóbb kiközösítik a bárány-társadalomból a feketét: csak […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Halálfélelem

Rózsa Iván: Halálfélelem A halál csak fél elem: A túlvilági lét a másik fele. Nem kell hozzá külön kérelem: Ki igazul él; halálfélelem, ég vele! Budakalász, 2021. november 17.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Sznobéria

Rózsa Iván: Sznobéria Hiányzol, mint barát; Hiányzol, mint művész. De műveid túlélnek egy sznob érát: Az élet ilyen nagy bűvész. Budakalász, 2021. november 14. (Tizenöt éve távozott Bada Dada…)

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Pára

Rózsa Iván: Pára (Haiku-változatok) Völgyek mélyéről Lassan felszáll a pára: Nappá vált idő. Ihletek fogytán Tollat cserélt kapára: Előnyére vált… Tékozló fiú; Apára nincs szüksége: Csak ha bajban van… Kisütött a Nap: Oszlik a párafelhő, Írmagja sincs már. Felszarvazott férj… Nevet rajta a falu: Ó, szegény pára! Tomboló nyáron Párakapu működik; Hűsít bennünket. Páraelszívó Konyhában […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Árnyék a falon

Rózsa Iván: Árnyék a falon Árnyék a falon, Bohóc a falon, A vadast csak úgy falom: Szélhámos, a veszted akarom! Budakalász, 2021. november 13.