About Me

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője.

Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincegy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok internetes portálon és a Dunakanyari és Pilisi Kistérség Művészeti ki kicsoda kiadványában is szerepelek; önálló kötetem szponzorok hiányában még nincsen. Van viszont egy kiadatlan kisregényem, rengeteg prózám és több, mint háromezer versem. Német, angol, spanyol, olasz, orosz nyelven is írtam már verseket. Írásaimra jellemző, hogy a legkülönbözőbb témákban is röviden fogalmazok: nagyon sok négysorosom van. Sőt, 2011 óta még jobban rövidülök: immár haikukat is írok… Ezekkel szerepeltem többször is a Napút folyóirat tematikus számaiban, és itt megjelentem már az Arany János-, a Rejtő Jenő-, illetve az Ady Endre-pályázat kapcsán is. A miskolci Irodalmi Rádiónál saját blogot vezetek. És amire nagyon büszke vagyok: a sváb kitelepítésről megemlékező versemet, a budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2016-ban márványba vésette, egy emlékmű részeként…

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Wild Thing

Rózsa Iván: Wild Thing A szabadságvágy valami vad dolog? Gyereknek fontos; felnőttnek csak akkor, ha konok? Él még néhány kiveszőben lévő fajta: Ki nem tűri, ha bunkók uralkodnak rajta! Budakalász, 2021. április 22.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Sámánok és sarlatánok

Rózsa Iván: Sámánok és sarlatánok Aki réved, sohasem téved. Aki áltat, már rögtön támad. És ha már nincs semmi több pénze: Mással fizetteti az árat. Igaz sámán, átlát a szitán: Ezért tartja becsben a népe. Ő felette áll minden vitán: A Sátánnak nincs is több érve. Budakalász, 2021. április 20.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Maffia

Rózsa Iván: Maffia „Nagynak tartasz, hát én is nagynak tartalak: Nyomjuk el közösen azt, aki tényleg nagy!” De az utókor egyszer ítéletet mond felettetek: A kutya sem jegyzi meg majd koszos kis nevetek! Budakalász, 2021. április 20.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A Bunkó király

Rózsa Iván: A Bunkó király A Bunkó király a bunkók főbunkója, A Bunkó király a hazugok főhazugja. A Bunkó király gonosz, mint a Rémkirály: A Bunkó királytól semmi jót ne várj! Neki mégis még mindig sok a hódolója: Pontosabban fogalmazva; temérdek a talpnyalója. Szegény; „szegény”, mint a templom egere: De az összes rokonának telis-tele a […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Vakcina-haikuk

Rózsa Iván: Vakcina-haikuk Vakcina? Megjött! Ám még nem választható: Kínai is jó? Gyermekkorunk ős Vakcinái, mennyiben Más a mostani? Oltasd be magad! Oltakozzál… Majd bízzál A vakcinádban! Oltakozzál, majd Imádkozzál, hogy kapott Vakcinád a jó! Politika is, Vakcina-mizéria: Egyben jó üzlet… Mondd, kit válasszak? Melyik vakcina a jó? Válasz: mindegyik… Vakcina: hatás, Ellenhatás; év múltán? […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Madarakról álmodtam?

Rózsa Iván: Madarakról álmodtam? Fehér galamb szállt le az égből: Szerényen, ám fenségesen. Szinte elvakultam a fénytől: Álmélkodva csak őt néztem. Aztán jött egy másik, tán a párja: Immár ketten voltak. Az ember az örömhírt így várja: És a galambok turbékoltak. Valami madár-nyelven szóltak hozzám: Sajnos, nem volt épp tolmács… Feléjük fordítottam hát orcám: És […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Külvárosi pocsolyák

Rózsa Iván: Külvárosi pocsolyák (Haiku-sor) Fáradt pocsolyák Tükrében lakótelep: Ez a valóság? Repedezett út, Döglött pocsolyák: ez nem Épp úri világ… Repedt aszfalton Pocsolyák tükrözte fák. Beton gaz virít. Mai valóság: Betontömb, repedt aszfalt; Pocsolya világ… Budakalász, 2021. április 11.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Kényelem és/vagy félelem?

Rózsa Iván: Kényelem és/vagy félelem? A legnagyobb kényelmesség a világon: más szenvedése által „megváltódni”! Aztán halálunk után, más hátán, bejutunk a mennybe is. Számítanak így, sokan… Hát, nem! Minden kényelmes együgyűt el kell, hogy keserítsek. Ez nem így működik. Mindenki váltsa meg önmagát! Ha például Kovács Józsi Peresztegen, – elnézést, pont ez jutott eszembe – […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Semmi értelme…

Rózsa Iván: Semmi értelme… Csak szenvedéssel lehetett megváltani a világot? Mással nem? Ez rád nézve a legnagyobb szégyen; emberi faj, emberi nem! Próbálkozhatunk mással is, hathatnánk netán az értelemre: De az ember annál kényelmesebb, így nincs semmi értelme… Budakalász, 2021. április 8.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Az egyetlen következetes lény

Rózsa Iván: Az egyetlen következetes lény Zúgjatok harangok, zúgjatok! Harmadszor is elesett uratok… De a keresztúton mégis végigment: És megváltott minden élőt és elevent. Budakalász, 2021. április 6.