About Me

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője.

Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincegy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok internetes portálon és a Dunakanyari és Pilisi Kistérség Művészeti ki kicsoda kiadványában is szerepelek; önálló kötetem szponzorok hiányában még nincsen. Van viszont egy kiadatlan kisregényem, rengeteg prózám és több, mint háromezer versem. Német, angol, spanyol, olasz, orosz nyelven is írtam már verseket. Írásaimra jellemző, hogy a legkülönbözőbb témákban is röviden fogalmazok: nagyon sok négysorosom van. Sőt, 2011 óta még jobban rövidülök: immár haikukat is írok… Ezekkel szerepeltem többször is a Napút folyóirat tematikus számaiban, és itt megjelentem már az Arany János-, a Rejtő Jenő-, illetve az Ady Endre-pályázat kapcsán is. A miskolci Irodalmi Rádiónál saját blogot vezetek. És amire nagyon büszke vagyok: a sváb kitelepítésről megemlékező versemet, a budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2016-ban márványba vésette, egy emlékmű részeként…

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Az igazán bölcsek

Rózsa Iván: Az igazán bölcsek Visszafogottan, De nem ügyefogyottan, Hitben nem fogyottan, Hátravonultan; Így irányítják, S nem az exhibicionisták, A világot; S nem a királyok, Nem az elnökök, Értelemben csecsemők, S nem a miniszterek, Lélekben idétlenek, Kiknek szolgálniuk kellene, S ők lopnak helyette; Helyettük dolgoznak Ők, A ténylegesen tevők, A jót akarók, A folyamatokat valójában […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Olimpia

Rózsa Iván: Olimpia (Haiku-sor) „Olimpiánál Jobb a pia!” – állítja Egy bukott dalnok. Pénz, politika: Doppingok viadala – Olimpia, ma… Kenyér és cirkusz; Olimpiai játék; Kis búfelejtő… „Nem a győzelem, A részvétel a fontos!” – Régmúlt jelszava… Győzni mindenképp! – Ezt várja tőled a nép – Meg a vezetés… Olimpiának Valaha még rangja volt: Letűnt […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A kör bezárult…

Rózsa Iván: A kör bezárult… Világ álszent seggfejei: hát egyesültetek! Majd’ minden országban hatalomra kerültetek… A kommunizmus elől még volt hová menekülni: Most már csak csöbörből vödörbe lehet kerülni… Budakalász, 2020. március 3.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A veréb és a sas

Rózsa Iván: A veréb és a sas A Veréb szürke kis verébnek született egy falusi porfészekben. A porban hemperegtek is társai vidáman, ám ő nem tartott velük, különcködött. Különbnek érezte magát a többieknél, és egyedül röpködött: és úgy tűnt, szárnypróbálgatásait siker is koronázza; míg a többi veréb legfeljebb húsz-harminc méterre tudott felröppenni, ő elérte néha […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Az emberiség története

Rózsa Iván: Az emberiség története (Haiku-sor) Kezdet Tán porszemecskék Nászából született meg Az emberiség? Fejlődés Bizony, porszemek Dinoszauruszokká Váltak: fejlődés! Evolúció Kis vadászokból Nagy ragadozók lettek: Végül az ember! Vége! Kár keresgélni Tűnő idő, múlt nyomát: Ami múlt; vége! Szerelem Szerelmünk nyomát Ne csak a Földön keresd, Inkább odaát! Porszemek Porszemek vagyunk; Akár szerelmünk, akár […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Csak Egyet…

Rózsa Iván: Csak Egyet… Csak Egyet akarok… A végtelen véget… A véges végtelenséget… Lebegő angyallá akarok válni… Istentől soha el nem válni… A Földet örökre elhagyni… „Élni és élni hagyni!” Budakalász, 2020. február 21.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Nur Eines…

Rózsa Iván: Nur Eines… Ich will nur Eines… Das unendliche Ende… Das endliche Unendliche… Ich will zu einem schwebenden Engel werden… Ich will immer bei Gott bleiben… Die Erde für die Ewigkeit verlassen… „Leben und leben lassen!” Budakalász, den 21.02. 2020

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Múlt, jelen, jövő…

Rózsa Iván: Múlt, jelen, jövő… Volt, ami volt! A múlt kimúlt… Nincs jövő, csak az eljövő… Nem számít más, csak a jelen… Élj a mának! Carpe diem! Budakalász, 2020. február 16.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Budakalász

Rózsa Iván: Budakalász Itt együtt élnek magyarok, németek, szerbek; Származása miatt itt senkit meg nem vernek. Budakalász a Pilis kapuja; közel fürdők, Duna, egyebek… És áprilisban cseresznyevirágtól fehér egész Szentistvántelep. Luppa nem csupán tórendszer, van ilyen szigetünk is: Még érintetlen, idillikus; nem talmi, nem hamis… Csak egy ugrás tőlünk a Dunakanyar és a Felvidék; Jöjjön […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Baranya

Rózsa Iván: Baranya Itt együtt él magyar, sváb, bunyevác és sokác; Itt tavasszal tényleg lilán virágzik az akác… Itt februárban már fehéres mandulavirágtól a Mecsek; Ide mindig-mindig szívesen haza-haza megyek… Tüke pécsi vagyok, büszke is bizony erre; Kétszáz kilométer távolból sem hagyom városom cserbe’. Budakalászra nősültem, idevaló a feleségem; Lokálpatrióta vagyok, immár harminc éve kétszeresen. […]