About Me

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője.

Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincegy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok internetes portálon és a Dunakanyari és Pilisi Kistérség Művészeti ki kicsoda kiadványában is szerepelek; önálló kötetem szponzorok hiányában még nincsen. Van viszont egy kiadatlan kisregényem, rengeteg prózám és több, mint háromezer versem. Német, angol, spanyol, olasz, orosz nyelven is írtam már verseket. Írásaimra jellemző, hogy a legkülönbözőbb témákban is röviden fogalmazok: nagyon sok négysorosom van. Sőt, 2011 óta még jobban rövidülök: immár haikukat is írok… Ezekkel szerepeltem többször is a Napút folyóirat tematikus számaiban, és itt megjelentem már az Arany János-, a Rejtő Jenő-, illetve az Ady Endre-pályázat kapcsán is. A miskolci Irodalmi Rádiónál saját blogot vezetek. És amire nagyon büszke vagyok: a sváb kitelepítésről megemlékező versemet, a budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2016-ban márványba vésette, egy emlékmű részeként…

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Mit is jelent?

Rózsa Iván: Mit is jelent? Hajad már nem loboncos, inkább ritkásan ősz: Mit is jelent neked tulajdonképp az ’56-os ősz? Üzletet csak, jó kis újratemetési bulit: Egy karrier megalapozását, a ’89 júniusit. Mit is jelent neked valójában a ’68-as tavasz? Prágát felejteni? Tán nem vagy oly paraszt… Mit is jelent neked igazából a hatalom? Eszközt […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván. Remény

Rózsa Iván: Remény (Három haiku ) Élet reménye: Bimbóból szirom pattan; Pompázó virág. Örök bizalom: Hiszek és reménykedem, Tehát még vagyok. Megváltó fogant, Reményt hozott a Földre: Csak el ne rontsuk! Budakalász, 2020. december 15.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Jézus forog a sírjában

Rózsa Iván: Jézus forog a sírjában Elárult Európa, elárvult Magyarország: Biznisz politikusok, álszent világ… Antikrisztusok veszik szájukra szent nevedet: Naponta százszor, s kámforként tűnnek el emberek. Budakalász, 2020. december 12.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Farkas vigyor

Rózsa Iván: Farkas vigyor Körülzsong száz szolga, siserehad: Pofádról hát a farkas vigyor nem lohad. Igaza van a külföldnek, a Nyugatnak: Nálunk a farkasok is kutyaként ugatnak. Budakalász, 2020. december 11.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Nagyhalak harca

Rózsa Iván: Nagyhalak harca Összeveszett a harcsa és a csuka a koncon: Ragadozó halak valami nyamvadt kis pontyon. Aztán tovább úszkáltak újabb prédára várva: Magyarország, mégsem maradsz soha árva! Budakalász, 2020. december 10.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A csiga meztelen

Rózsa Iván: A csiga meztelen Az állatok királya netán alszik vagy beteg?! Hogy ebben az országban mindent megenged?! Nem beteg ő, csak a megoldást keresi lázasan: Meztelen csigát még ő sem látott házasan… Budakalász, 2020. december 10.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A szervilis kutya

Rózsa Iván: A szervilis kutya A kutya már nem is hűséges, inkább szervilis: Ahhoz húz mindig, akitől kapja a húst, a virslit. Úgy és akkor ugat, ahogy gazdája megköveteli: Szervilis állatokkal tán a Parlament is teli… Budakalász, 2020. december 10.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A hízelgő macska

Rózsa Iván: A hízelgő macska A macska csak dorombol és hízeleg: Neki jó ott bent, mikor kint a hideg. Ám egyéniség, nem mindenkihez dörgölőzik: Még a legkarakánabb állat ő itt… Budakalász, 2020. december 10.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Az okos patkány

Rózsa Iván: Az okos patkány A patkány az egyik legokosabb állat: Tudja, mikor kell kivárnia, s jókor támad. A patkányok érzik előre a veszélyt a járatokban: S utánuk futnak a bányászok önvédő kábulatban. Budakalász, 2020. december 10.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A hazaáruló egér

Rózsa Iván: A hazaáruló egér Az egér ordítani, az oroszlán meg ugrani készül: Talán rend lesz ebben a kis országban végül. Az egér az állatok királyának képzeli magát: És közben lejárat mindent; eszmét, hitet és hazát. Budakalász, 2020. december 10.