About Me

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője.

Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincegy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok internetes portálon és a Dunakanyari és Pilisi Kistérség Művészeti ki kicsoda kiadványában is szerepelek; önálló kötetem szponzorok hiányában még nincsen. Van viszont egy kiadatlan kisregényem, rengeteg prózám és több, mint háromezer versem. Német, angol, spanyol, olasz, orosz nyelven is írtam már verseket. Írásaimra jellemző, hogy a legkülönbözőbb témákban is röviden fogalmazok: nagyon sok négysorosom van. Sőt, 2011 óta még jobban rövidülök: immár haikukat is írok… Ezekkel szerepeltem többször is a Napút folyóirat tematikus számaiban, és itt megjelentem már az Arany János-, a Rejtő Jenő-, illetve az Ady Endre-pályázat kapcsán is. A miskolci Irodalmi Rádiónál saját blogot vezetek. És amire nagyon büszke vagyok: a sváb kitelepítésről megemlékező versemet, a budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2016-ban márványba vésette, egy emlékmű részeként…

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Az ordító egér

Rózsa Iván: Az ordító egér Az egér elordította magát, mire az elefánt megrémült. Lemondta a részvételt, pedig fontos estélyre készült. Az egér felébredt, mert a mancsa beleért a bilibe. Kiderült, az egészet álmodta, de sikerült felébrednie. Budakalász, 2020. november 27.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Nincsen más út

Rózsa Iván: Nincsen más út Hová visz az út? Örökkévalóságba? Vagy csak másfajta megalkuvásba? Ki, miben hisz; oda vezet az út. Reménytelenségből nincsen más kiút. Budakalász, 2020. november 26.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Isteni Diego

Rózsa Iván: Isteni Diego Kik támadtak, mondták: önmagad ellensége vagy! Kik irigyeltek, mondták: húzd meg végre magad! Bárki, bármit is mond: a futball-király voltál! Isteni Diegónak kijut egyszer egy házi oltár… Minden idők legnagyobb labdarúgója: Kegyeletét előtte az egész világ lerója. Argentína egyenlő: Evita Perón, Ferenc pápa? Inkább szavaznak most az emberek Maradonára… Budakalász, 2020. […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Lényegek

Rózsa Iván: Lényegek Tán a mennyből jött egy lény, egek! És megvilágosultak rögtön lényegek… A lény azt akarja tán, hogy fény legyek: De most az a gondom; holnap mit egyek?! Budakalász, 2020. november 26.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Hatalom huss, és fuss!

Rózsa Iván: Hatalom huss, és fuss! A tömeg tudatlan: Hol birka, hol meg fenevad. Amit eddig is tudtam: Sátánnak magad el ne add! A nép nem ugyanaz, mint tömeg; Hatalomtól függ: mit hoz ki belőle? De ha egyszer öntudatra ébred: Fuss el gyáva bizony előle! Budakalász, 2020. november 24.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Csábító haikuk

Rózsa Iván: Csábító haikuk Elcsábítottál, Szelet vetsz, vihart aratsz: Most magadra vess! Igéző sugár: Naphoz vonz, Földre csábít; Mindenhol ott van. Csábító mosoly, Kacér dáma, fegyverrel Felruházva, hej! Budakalász, 2020. november 20.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Jelenlévő erők

Rózsa Iván: Jelenlévő erők A hivatalosan nem jelenlévők Irányítják valójában az igazi jövőt. A papagájnak is rossz hivatalosan jelenlévők Nem képviselnek immár jelentős erőt. Budakalász, 2020. november 20.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ezüst szerkezet

Rózsa Iván: Ezüst szerkezet (Hawkind: Silver Machine) Álmomban újra megjelent az ezüst szerkezet; Rá felülni, Istenem, vajon milyen lehet?! Álmomban én vezetem az ezüst szerkezetet; Ki tudja: honnan jött, és merre mehet?! Budakalász, 2020. november 19.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Kegyetlenül szép, új világ

Rózsa Iván: Kegyetlenül szép, új világ Ment a harc a koncért, Győztek rendre a legaljasabbak. Közel hozzájuk a kondér, Így ebből csak ők zabálhatnak. Ha kiürül egyszer a kondér, Odébb állnak íziben: A pucájukban nincsen vér, Pénz folyik az ereikben. Ám ha eljön az a nap, Mikor az összes kondér kiürül; Minden ember magára marad, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A szeretet nevében

Rózsa Iván: A szeretet nevében Egyszer véget érnek a krumpli-osztogatások: Hamarosan kezdődnek az üzlet-fosztogatások. Természetesen a szeretet nevében mindkettő: Éhséglázadás tör ki, mi nehezen kezelhető. Egyszer vége az álmoknak, hogy a vezér csalhatatlan: A valóság bizony módfelett tapintatlan… A szeretet nevében sem szabad lopni, csalni, hazudni: Tükörbe kell tudni nézni, és nyugodtan aludni. Egyszer véget […]