About Me

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője.

Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincegy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok internetes portálon és a Dunakanyari és Pilisi Kistérség Művészeti ki kicsoda kiadványában is szerepelek; önálló kötetem szponzorok hiányában még nincsen. Van viszont egy kiadatlan kisregényem, rengeteg prózám és több, mint háromezer versem. Német, angol, spanyol, olasz, orosz nyelven is írtam már verseket. Írásaimra jellemző, hogy a legkülönbözőbb témákban is röviden fogalmazok: nagyon sok négysorosom van. Sőt, 2011 óta még jobban rövidülök: immár haikukat is írok… Ezekkel szerepeltem többször is a Napút folyóirat tematikus számaiban, és itt megjelentem már az Arany János-, a Rejtő Jenő-, illetve az Ady Endre-pályázat kapcsán is. A miskolci Irodalmi Rádiónál saját blogot vezetek. És amire nagyon büszke vagyok: a sváb kitelepítésről megemlékező versemet, a budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2016-ban márványba vésette, egy emlékmű részeként…

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Háború és béke

Rózsa Iván: Háború és béke (Rövidebb haiku-változat) A harci zsivajt Nyomasztó csend követi, Csak Isten zokog… Csatának vége; Keselyűk lakmároznak, Van kaja bőven… Katonák harcban; Mi meg ágyban, párnák közt Tűnünk el sorban… A napalm szaga Zsoldosoknak olyan, mint Nőknek a parfüm. Nem kell háború! Lehet, már békében is Megölnek, édes… Budakalász, 2021. március 16-22.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Tulipán

Rózsa Iván: Tulipán (Három haiku) Tavasz hírnöke A tulipán, hóvirág Legjobb barátja. Tulipán illat, Szagolgat is egy kutya, Netán puli tán? Nemes tulipán: Egyszerűségében szép, Szinte puritán… Budakalász, 2021. március 21.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Háború és béke

Rózsa Iván: Háború és béke (Haiku-sor) Háborúban vagy Békében: veszélyérzet Nem ugyanolyan… Háború, béke: Mindkettő veszélyes tud Lenni, ha akar! Három évtized Házasság; háború és Béke, felváltva. Háborúkban sem Mindig a jók, hanem az Erősek győznek. Nem kell háború Hozzá! Lehet, amúgy is Megölnek, kedves… A napalm szaga Zsoldosoknak olyan, mint Neked egy parfüm. Parfüm […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván : Zsákutca

Rózsa Iván: Zsákutca Aki a gyors, övé a jövő! Neki dolgozik immár a jövő! De jó, hogy lassan haladunk; Mert rossz irányba tartunk… Budakalász, 2021. március 16.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Valótlan a valóban

Rózsa Iván: Valótlan a valóban Egyszer eltűnik minden végül: És a semmit hagyja örök emlékül. Örökkévaló immár az örökké valótlan: Hazudozik fent mindenki, valóban… Budakalász, 2021. március 16.

Posted by
Posted in

Enrique Badosa: Az öt stáció éneke – januári elégia

Enrique Badosa AZ ÖT STÁCIÓ ÉNEKE JANUÁRI ELÉGIA … III. vers SZÉTFOSZLIK benned a tenger összes párája. Semmi a partja. Ha rád bízom a levegőt, megsebez téged annak is a kardja. Ha osztozom a gondjaidban, a végén még elszomorítalak. Reménykedtünk eleget, s elveszíteni soha nem akartalak. Nyugovóra tér bennem minden óra. A lét súlya rám […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A Himalája

Rózsa Iván: A Himalája A Himalája látszatra zord és kegyetlen; Sok hegymászó odaveszett itt, eszetlen… Mint valami drogosokat, vonzották őket a hegycsúcsok; A hódítások sikerültek is, ám ő egyszer megcsúszott… Mámorító lehet szikrázó napsütésben a világ tetején; De vissza is kell térni a világba, úgy vélem én. Felnőtt emberként tudni kellene: hol a határ?! Lefagyott […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Gyöngykarkötő

Rózsa Iván: Gyöngykarkötő (Három haiku) Gyönggyel karollak, Szívedbe is nyomulok: Immár rabom vagy! Szívemmel kötöm Hozzád gyöngy-vallomásom: Egyedi darab. Szívem vágya ő: Igen, egy gyöngykarú lány; Vedd ajándékom! Budakalász, 2021. február 23.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Medvehagyma-haikuk

Rózsa Iván: Medvehagyma-haikuk Fokhagyma-illat: Idén már februárban, Remeteréten. Turistautak Indulnak mindenfelé: Tágas a Mecsek. A medvehagyma Borította völgy alján Mecsekszentkút vár… Budakalász, 2021. február 6.