About Me

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője.

Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincegy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok internetes portálon és a Dunakanyari és Pilisi Kistérség Művészeti ki kicsoda kiadványában is szerepelek; önálló kötetem szponzorok hiányában még nincsen. Van viszont egy kiadatlan kisregényem, rengeteg prózám és több, mint háromezer versem. Német, angol, spanyol, olasz, orosz nyelven is írtam már verseket. Írásaimra jellemző, hogy a legkülönbözőbb témákban is röviden fogalmazok: nagyon sok négysorosom van. Sőt, 2011 óta még jobban rövidülök: immár haikukat is írok… Ezekkel szerepeltem többször is a Napút folyóirat tematikus számaiban, és itt megjelentem már az Arany János-, a Rejtő Jenő-, illetve az Ady Endre-pályázat kapcsán is. A miskolci Irodalmi Rádiónál saját blogot vezetek. És amire nagyon büszke vagyok: a sváb kitelepítésről megemlékező versemet, a budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2016-ban márványba vésette, egy emlékmű részeként…

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Kettős hit

Rózsa Iván: Kettős hit Jézus semmi mást Nem kér tőled, mint üres Szíved teljen el! Ám nem csak Véle, De szeretettel is, és Lélekkel, – Jóval. Mi persze Tőle Ered… Ahogy az Élet A Teremtőtől… A keresztény hit Isteni szerencse hát; Nem véletlenül… Kit talál szíven Az Ige? Kinek szíve Nyitott a Jóra… Fogékony esze […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Miért csinálom?

Rózsa Iván: Miért csinálom? Ha egyáltalán valakit érdekel, ha valaki is kérdezi, ha kérdezitek: miért csinálom?! Hát erre én ezt válaszolom: többek között és elsősorban Bartók Zita füléért és tappancsáért, Sophie Marceau mosolyáért, Sandra Bullock kedves orráért, Michelle Rodriguez vagy Salma Hayek fekete hajáért; Pavarotti vagy Bono hangjáért, a Pink Floyd vagy a King Crimson […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Carpe diem!

Rózsa Iván: Carpe diem! Éljünk a mának! Nőnek, fának, családnak: Bolygó-családnak… Budakalász, 2018. november 28.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Lusta idealista

Rózsa Iván: Lusta idealista „Idealusta” Vagyok, meggyőződéses Idealista… Lusta vagyok hát – Elveim váltogatni – Mint eszme-gatyát! Budakalász, 2018. november 28.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Chuck, egy baj van…

Rózsa Iván: Chuck, egy baj van… Mennyit fizettetek ennek a csákó-csávónak? Mennyi az árfolyama egy kiöregedett filmsztárnak? A putriból jött és az egykori „akcióhős”: A magyar adófizetők pénzén hetvenkedős… Budakalász, 2018. november 28.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Betegség vagy alkalmazkodás?

Rózsa Iván: Betegség vagy alkalmazkodás? A túlélés záloga a skizofrénia: Mást mondasz a munkahelyen, mint odahaza… De manapság nincsenek már titkok, csak remények: Minden pillanatban változol; ne hagyd, hogy utolérjenek! Budakalász, 2018. november 28.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ovi

Rózsa Iván: Ovi Hát nem vett neked apuci kisvasutat? Ezért aztán az oviban mindenki rajtad mulat?! Bosszút állsz hát „felnőttként” az embereken? Kisvasutakat építtetsz magadnak közpénzeken?! Így éled ki torz kis éned, perverz álmaid: A házad ablakából bámulod a stadiont, s játékosaid. Úgy néz ki az aréna, mint egy hatalmas, giccses ravatal: Felépíteni… – részedről […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Sátán vagy Lucifer?

Rózsa Iván: Sátán vagy Lucifer? Nekünk, magyaroknak Mátyás király halála óta – kis fellángolások, rövid időszakok kivételével – nincs más választásunk, ha egyáltalán választhatunk, ha egyáltalán megkérdeznek bennünket: mint a kisebbik rossz? Kényszerpályán vagyunk ötszáz éve? Török vagy osztrák? Német vagy orosz? Hitler vagy Sztálin? Rákosi vagy Gerő? Kádár vagy Münnich? Gyurcsány vagy Orbán? Lucifer […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Rokonok

Rózsa Iván: Rokonok Caligulát követte rokona, Néró: Egyik sem volt valami hérosz… Előbbi kinevezte konzullá lovát: Utóbbi passzióból felgyújtatta Rómát. Budapest még nem lángol, hála Istennek: De lassan mindent és mindenkit figyelnek. A „császár” és rokonai be vannak rezelve: Tudják már ők is; a kocka el van vetve… Budakalász, 2018. november 10.