About Me

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője.

Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincegy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok internetes portálon és a Dunakanyari és Pilisi Kistérség Művészeti ki kicsoda kiadványában is szerepelek; önálló kötetem szponzorok hiányában még nincsen. Van viszont egy kiadatlan kisregényem, rengeteg prózám és több, mint háromezer versem. Német, angol, spanyol, olasz, orosz nyelven is írtam már verseket. Írásaimra jellemző, hogy a legkülönbözőbb témákban is röviden fogalmazok: nagyon sok négysorosom van. Sőt, 2011 óta még jobban rövidülök: immár haikukat is írok… Ezekkel szerepeltem többször is a Napút folyóirat tematikus számaiban, és itt megjelentem már az Arany János-, a Rejtő Jenő-, illetve az Ady Endre-pályázat kapcsán is. A miskolci Irodalmi Rádiónál saját blogot vezetek. És amire nagyon büszke vagyok: a sváb kitelepítésről megemlékező versemet, a budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2016-ban márványba vésette, egy emlékmű részeként…

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ki lesz az utolsó?

Rózsa Iván: Ki lesz az utolsó? Akarnokok nem gondolkodnak távlatokban, csak mában: Ki lesz az utolsó diktátor Európában? Szeszélyeiknek kitett országukban egész népük túsz: A mamelukok keze viszont maguk felé húz… Budakalász, 2020. augusztus 22.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Eldobott szájmaszk

Rózsa Iván: Eldobott szájmaszk (Haikuk) Eldobott szájmaszk, Levetett álarc: ember Rosszabb állatnál… Szájmaszk eldobva: Kiderült, valójában Ki a gazdája… Szájmaszk úttesten; Jaj, de higiénikus! Így védekezünk? Tengerek, folyók, Utcák, terek: eldobott Maszkokkal teli… Eldobott szájmaszk: Környezetszennyeződés Ez is bizony ám! Szájmaszk a járdán… Inkább a kukába dobd! Ha már szabadulsz… Szájmaszk az utcán… Már csak […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Az egyetlen…

Rózsa Iván: Az egyetlen… Az egyetlen ártatlan ember tán nem is a Földön él… A mai hatalom mindent, ami jövő és érték, felél… Mit csináljunk? Kötöttük volna fel magunk a köldökzsinórra? Nem! Mentsük át testünk-lelkünk az eljövő emberibb korra! Budakalász, 2020. augusztus 20.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ez van…

Rózsa Iván: Ez van… „Idén nyáron kevesebb Adria, több Balaton!” – Röhög rajtunk a külügyminiszter egy luxusjachton… Vizet prédikál, és bort iszik ez a mai hatalom: Kettős mérce és korrupció! – ez van, angyalom… Budakalász, 2020. augusztus 19.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Könyörgöm, lőjük fel!

Rózsa Iván: Könyörgöm, lőjük fel! A gyűrűs férgek begyűrűztek a Parlamentbe; Vezérük, a főféreg ezt vidáman engedélyezte; „Nem akarunk látni migránst, egyet sem engedünk be!” – Hülyíti a népet, mi meg lőjük fel végre őt az űrbe! Budakalász, 2020. augusztus 19.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Mindig a Jót?!

Rózsa Iván: Mindig a Jót?! A város főterén a hóhér vérpadot ácsol; Zenei aláfestésként mezőről jött varjú rikácsol; Élelmet remél ő is, talán egy szemgolyót?! Isten hol vagy, miért bünteted most is a Jót?! Budakalász, 2020. augusztus 19.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Tél van a nyárban

Rózsa Iván: Tél van a nyárban Miért tűnik bolondnak az, ki mindig igazat szól?! Egy hazug világban tán még a pacsirta is hamisan dalol… Tél van a nyárban, és mindenfelé csak varjú rikácsol: Fényévnyire a megváltás; Isten távol, bizony nagyon távol… Budakalász, 2020. augusztus 19.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Sár és/vagy remény

Rózsa Iván: Sár és/vagy remény (Harminc haiku) A közös élet Már nem remény, hanem tény: Hisz veled élek! Sárba tiporva Sem szűnik meg a remény: Igaz, a sár sem… Nyakig a sárban, Mint disznók dagonyáznak: Övék a jövő?! Nyakig a sárban, Remélve a szebb jövőt: Már a szánkig ér… Reménykedhetünk, Hisz az alagút végén Látjuk […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Szerencsések vagyunk?

Rózsa Iván: Szerencsések vagyunk? Szégyelljétek magatok! Egy vásári mutatványosnak is rossz, harmadosztályú, hazug-csaló illuzionista ülepét nyaljátok? Egy pozőr ripacsnak? Féltek, nyerészkedtek? Nem szégyellitek magatok?! Hisz egy illuzionista hatalma is csak illúzió lehet! És ha hatalma már csak talmi és odavész, ti fogjátok belé a legnagyobbat rúgni! Hogy igyekeztek majd át- és visszanyalni magatok; ti nyelvbajnok, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Kaum berührt…

Rózsa Iván: Kaum berührt… Im Wasser verbrannt, Im Feuer gekühlt… Ich stehe nicht wie gebannt: Nur durch Gott berührt… Budakalász, 02. 08. 2020