About Me

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője.

Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincegy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok internetes portálon és a Dunakanyari és Pilisi Kistérség Művészeti ki kicsoda kiadványában is szerepelek; önálló kötetem szponzorok hiányában még nincsen. Van viszont egy kiadatlan kisregényem, rengeteg prózám és több, mint háromezer versem. Német, angol, spanyol, olasz, orosz nyelven is írtam már verseket. Írásaimra jellemző, hogy a legkülönbözőbb témákban is röviden fogalmazok: nagyon sok négysorosom van. Sőt, 2011 óta még jobban rövidülök: immár haikukat is írok… Ezekkel szerepeltem többször is a Napút folyóirat tematikus számaiban, és itt megjelentem már az Arany János-, a Rejtő Jenő-, illetve az Ady Endre-pályázat kapcsán is. A miskolci Irodalmi Rádiónál saját blogot vezetek. És amire nagyon büszke vagyok: a sváb kitelepítésről megemlékező versemet, a budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2016-ban márványba vésette, egy emlékmű részeként…

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Vadászidény

Rózsa Iván: Vadászidény (A vad szempontjából) Megint vadászidény van… De ki a vadász, s ki a vad? Mindenesetre, ha rád lőnek: Húzd meg rejtekedben magad! Vagy fuss, fuss gyorsan: Cikázva, kiismerhetetlenül! Várd ki e szezon végét: Míg a vész el nem ül… (A vadász szempontjából) De ha neked van puskád: Hogyha véletlenül kiderül… Húzd meg […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Crimson Király udvarában

Rózsa Iván: Crimson Király udvarában Crimson Király udvarában gyülekeznek már a lovagok, Karmazsin Király udvarában lélekben én is ott vagyok; Nem is másképp, mint a zene demokratikus hullámhosszán: Ugyanúgy, ahogy hindu, maláj, buddhista vagy oszmán… Budakalász, 2018. január 30.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: “Humanisták”

Rózsa Iván: „Humanisták” Szeretkezz gumi nővel, nem kapsz kankót! Levágom a lábad, de adok neked mankót! Külföldre üldözöm fiad, de skypolhatsz laptopon! Légy nekem hálás, átsegítelek magányodon! Budakalász, 2018. január 27.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A Végtelen felfogása

Rózsa Iván: A Végtelen felfogása (Platón: „Az idő az örökkévalóság mozgó képe”) Minden a Végtelen terméke: Ember is, Idő is… Ég és Föld az Ő egyik éke: Hívhatjuk Istennek is… Kinek egyszer éltének örökre vége: Ő kilöki magából, mert hamis… Más dimenzióban futott látszat-léte: Plagizátor volt ugyanis… Szükségszerű megsemmisítő veresége: „Életműve” ezennel semmis… A Semminél […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Édes-savanyú élet

Rózsa Iván: Édes-savanyú élet Sorsotokat, ahol csak lehet, megkönnyítitek… A miénket pedig juszt is megnehezítitek! Élvezitek még a könnyű, „édes életet”, De hamarosan irtó savanyú lesz képetek! Budakalász, 2018. január 20.