About Me

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője.

Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincegy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok internetes portálon és a Dunakanyari és Pilisi Kistérség Művészeti ki kicsoda kiadványában is szerepelek; önálló kötetem szponzorok hiányában még nincsen. Van viszont egy kiadatlan kisregényem, rengeteg prózám és több, mint háromezer versem. Német, angol, spanyol, olasz, orosz nyelven is írtam már verseket. Írásaimra jellemző, hogy a legkülönbözőbb témákban is röviden fogalmazok: nagyon sok négysorosom van. Sőt, 2011 óta még jobban rövidülök: immár haikukat is írok… Ezekkel szerepeltem többször is a Napút folyóirat tematikus számaiban, és itt megjelentem már az Arany János-, a Rejtő Jenő-, illetve az Ady Endre-pályázat kapcsán is. A miskolci Irodalmi Rádiónál saját blogot vezetek. És amire nagyon büszke vagyok: a sváb kitelepítésről megemlékező versemet, a budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2016-ban márványba vésette, egy emlékmű részeként…

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A pandémia paradoxona

Rózsa Iván: A pandémia paradoxona Hány politikus halt meg eddig a járványban, és mennyi művész?! Az igazi művész mindig kimondja az igazat: hatalom, ettől félsz? Lehetnek fiatalok, öregek; a politikusok mindent túlélnek: Valamit nagyon is tudnak, ha a koronától sem félnek… Budakalász, 2021. február 7.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Jézus már bennünk él

Rózsa Iván: Jézus már bennünk él Nem volt szárnyad, de hajtott egy rögeszme; Föl akartál szállni Földről Mennybe… De ehhez előbb Neki kellett lejönni Mennyből Földre: Hogy aztán velünk maradjon itt és ott mindörökre… Budakalász, 2021. február 5. (Barclay James Harvest: Hymn)

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Vénusz születése

Rózsa Iván: Vénusz születése Tengerben született földi élet, Kagylóban partot ért égi szépség. Tenger, tavaly nem láttalak Téged! De idén vonz a végtelen kékség. Budakalász, 2021. január 31.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: NeverEnding Story

Rózsa Iván: NeverEnding Story 32 years together: peace and war; But fortunately, peace is more… We are walking on one-way street of immortality: Finally this is a neverending story… Budakalász, 31. 01. 2021.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Végtelen történet

Rózsa Iván: Végtelen történet Harminckét éve együtt: háború és béke; De több benne a béke, szerencsére… Sétálunk egy úton, halhatatlanság lesz végre; Tehát tulajdonképpen sosincs vége… Budakalász, 2021. január 31.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A hülye ügye

Rózsa Iván: A hülye ügye Az eleve hülyének született még inkább hülye: A magyarok ügye már régóta nem az ő ügye. A hülyék hülyéje egyre inkább hülyébb: Továbbra sem szolgálja a magyarok ügyét. Budakalász, 2021. január 28.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Mondj le!

Rózsa Iván: Mondj le! Undorító féreg, „Miazma”, „méreg”: Az ország nyakán, Légy hát karakán! Budakalász, 2021. január 28.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Tavaszvárás

Rózsa Iván: Tavaszvárás (Haiku-füzér) Tombol most a tél, Havon szikrázik a fény: Embertelen csend. Sehol egy lélek, Zúzmara lepte ágak, Tavaszra várnak. Ilyen az élet: Télen fázik a lélek, Melegre vágyik. Nap melegére, Tavaszi virágzásra, Hóolvadásra. Sajnos, messze még… Rügyből pattanó élet: Eljő, nem félek! Budakalász, 2021. január 24.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Igaz emberek

Rózsa Iván: Igaz emberek Bölcsőtől fogva bölcsek, Eredendően erkölcsösek, Termőnek teremtettek, Embrióként is már emberek, Felnövekedve felnőttek, Nevükkel nevelnek. Alkatilag alkotók, Magból sarjadó magyarok, Magyar mágusok, Tudónak született tudósok, Fényt hozó fényforrások, Orientáló óriások. Okkal okítanak, Joggal jobbítanak, Forgószélként sorsot fordítanak, Oroszlánként küzdenek, ordítanak; Írnak, irányítanak: Kiútért kiáltanak… Budakalász, 2021. január 24.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Álom az álomban

Rózsa Iván: Álom az álomban Emberek olykor rossz meséknek felülnek: De az álmok nem csak az álmokban teljesülnek. Álom az álomban is lehet igaz valóság: Álmodni nem mer a Rossz, a Gonoszság. Mi, álmodozók hiszünk is az álmainknak: Most már „csak” meg kell, hogy valósuljanak. A Sors Könyvében megírtak úgyis mindent előre: Rokonszenves álmodozók; hát […]