About Me

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője.

Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincegy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok internetes portálon és a Dunakanyari és Pilisi Kistérség Művészeti ki kicsoda kiadványában is szerepelek; önálló kötetem szponzorok hiányában még nincsen. Van viszont egy kiadatlan kisregényem, rengeteg prózám és több, mint háromezer versem. Német, angol, spanyol, olasz, orosz nyelven is írtam már verseket. Írásaimra jellemző, hogy a legkülönbözőbb témákban is röviden fogalmazok: nagyon sok négysorosom van. Sőt, 2011 óta még jobban rövidülök: immár haikukat is írok… Ezekkel szerepeltem többször is a Napút folyóirat tematikus számaiban, és itt megjelentem már az Arany János-, a Rejtő Jenő-, illetve az Ady Endre-pályázat kapcsán is. A miskolci Irodalmi Rádiónál saját blogot vezetek. És amire nagyon büszke vagyok: a sváb kitelepítésről megemlékező versemet, a budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2016-ban márványba vésette, egy emlékmű részeként…

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Beavatás

Rózsa Iván: Beavatás Beavatott az életbe maga az élet, Felnőttként éled meg már a lényed. Megértetted minden dolog lényegét: Szenvedésből elég volt, és legyen is elég! Budakalász, 2020. október 29.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Égi tisztás

Rózsa Iván: Égi tisztás Kinek hosszabb az ösvény, kinek rövidebb: De az út mindenkinek ugyanoda vezet. Célba érünk, megpihenünk a közös tisztáson: A felhők felett már csak nevetünk földi rongyrázáson. Budakalász, 2020. október 29.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Versenyfutás az Idővel

Rózsa Iván: Versenyfutás az Idővel Mint egy kis béka, kinek már csak pár harmatcsepp jut: Szaladsz az Idő előtt, de Ő mindig utánad fut… Egyszer majd meg is előz, várd ki nyugton Véged: Vállald fel Sorsod, és megkapod Tőle az igazi Éned! Budakalász, 2020. október 29.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Taníts!

Rózsa Iván: Taníts! Mester! Taníts a földön is repülni! Hamis ígéreteknek sohasem felülni! Valósággal mindig időben szembesülni! És így fognak a vágyaim beteljesülni… Budakalász, 2020. október 24.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Félni és félni hagyni!

Rózsa Iván: Félni és félni hagyni! Két lehetőség van: vagy mindenhol volt/van vírus, vagy mindenhová kívülről hurcolták be. Ha mindenhol van vírus, akkor miért nem utazhatunk, akkor miért nem élhetünk normális életet? Úgyis tök mindegy, hol vagyunk. Egy-két szélsőségesen fertőzött területtől eltekintve. Ha viszont mindenhová kívülről hurcolták be, ahogy minden regnáló kormány- és államfő hangoztatja, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Élni és élni hagyni!

Rózsa Iván: Élni és élni hagyni! Megvehető megvezetők „vezetnek” most minket… És hová? Csalitosba vagy erdőbe? Félre is vezetnek bennünket: mocsárra azt mondják, hogy Kánaán. És aki még nem élt Kánaánban, csak mocsárban, tán el is hiszi, hogy ez a világok legjobbika, és itt kellemesen dagonyázik. Disznó módjára. Nem látni a fáktól az erdőt. Az […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Avar

Rózsa Iván: Avar (Húsz haiku) Színes temető: Ősszel minden mulandó; Még az avar is… Sünt avar takar; Téged ápol, eltakar: Szülőföld, nyughely. Kutya avart túr, Szarvasgombát keresgél; Kincset rejt az ősz. Színes avarágy: Alvóhely sündisznónak; Téli üzemmód… Állandó vita: Magyar volt-e az avar? Tudós-kurzusok… Erdőben sétálsz, Kicsit zavar az avar; Kárpótol a táj… Színes avarágy; […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Allegro

Rózsa Iván: Allegro Allegro non troppo… Allegro barbaro… Isten is vélünk, ó! Száguldó lét-hajó… Budakalász, 2020. október 16-17.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Partita

Rózsa Iván: Partita Az égiek már a mi dalunkat játsszák… Míg a földiek az ő agyukat játsszák… Majdan ki ide megy, ki pedig amoda: És van, aki senki és semmi, sehova… Budakalász, 2020. október 16-17.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A legjobb prímás

Rózsa Iván: A legjobb prímás Az első időkben kevesen voltunk… Talán mindenki maga egyedül… De odébb van még végünk és holtunk: És Isten is már nékünk hegedül… Budakalász, 2020. október 16.