About Me

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője.

Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincegy éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok internetes portálon és a Dunakanyari és Pilisi Kistérség Művészeti ki kicsoda kiadványában is szerepelek; önálló kötetem szponzorok hiányában még nincsen. Van viszont egy kiadatlan kisregényem, rengeteg prózám és több, mint háromezer versem. Német, angol, spanyol, olasz, orosz nyelven is írtam már verseket. Írásaimra jellemző, hogy a legkülönbözőbb témákban is röviden fogalmazok: nagyon sok négysorosom van. Sőt, 2011 óta még jobban rövidülök: immár haikukat is írok… Ezekkel szerepeltem többször is a Napút folyóirat tematikus számaiban, és itt megjelentem már az Arany János-, a Rejtő Jenő-, illetve az Ady Endre-pályázat kapcsán is. A miskolci Irodalmi Rádiónál saját blogot vezetek. És amire nagyon büszke vagyok: a sváb kitelepítésről megemlékező versemet, a budakalászi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2016-ban márványba vésette, egy emlékmű részeként…

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Mellékes lét

    Rózsa Iván: Mellékes lét     Múltba vész már köztes létünk, Miért kell még egyáltalán élnünk?! Mellékes lét, mellékes állapot: De egyszer a szabadság íze megkapott…     Budakalász, 2016. szeptember 25.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Isten halott?

    Rózsa Iván: Isten halott?     Isten bizony halott… Szeretnétek ezt így tudni! Mikor ilyet hallok: Kedvem lenne jól berúgni…     Budakalász, 2016. szeptember 25.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Érzelem-kérelem

    Rózsa Iván: Érzelem-kérelem     Én érzem az igazságot, Én érzem a fényt… Szeretném jobbítani a világot, Mire minket Jézus kért…     Budakalász, 2016. szeptember 25.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Szentek és álszentek

    Rózsa Iván: Szentek és álszentek     Az álszentek már nem szentek: A szentek már igazi szentek… Emberek… Mentek, merre mentek? A megváltásért mit kell tennetek?     Budakalász, 2016. szeptember 20.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Mersz és nyersz!

    Rózsa Iván: Mersz és nyersz!     A misztérium… A csoda… Érj időben te is oda… Megérkezel, megváltást nyersz: Valamit akarsz, valamit mersz…     Budakalász, 2016. szeptember 20.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Túlzott tempó

    Rózsa Iván: Túlzott tempó     Para, pam, param… Fokozódik az iram. Tara, tam, taram… Már égnek áll a hajam!     Budakalász, 2016. szeptember 19.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Déjá vu

    Rózsa Iván: Déjà vu     Útnak eredtél, ám szél kerekedett: Megfordultál, mert az eső eleredt. Visszafogadott téged az édes otthon: Miért indultál el, miért vagy úton folyton? Mert mindenhol, mindenfelé otthon vagy: Jártál már mindenütt, emlékszik az agy. Éltél itt-ott és imitt-amott: Feltámad poraiból mindig a halott. És a világ is változik […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Életfa

    Rózsa Iván: Életfa     Az égig érő fa tetején a világ, Az égig érő fa tövében a virág. Az égig érő fa tövébe letelepedtél: És most úgy érzed, a világ fölé kerekedtél…     Budakalász, 2016. szeptember 19.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Láttál már eleget…

    Rózsa Iván: Láttál már eleget…     A végtelen sivatag végén felfedezed a tengert, A végtelen kék ég felett megleled az embert; Ki érted élt, halt és szenvedett… És akkor elmondhatod, tapasztaltál már eleget…     Budakalász, 2016. szeptember 19.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Fekete macskák

    Rózsa Iván: Fekete macskák     Bizony, bizony egy tálból cseresznyéznek… Fekete macskaként közösen egerésznek… Levadásznak mindent; zabálnak, nem is esznek… A kicsiny maradékon a tömegek egymásnak esnek…     Budakalász, 2016. augusztus 30.