Rumy Ágnes az Irodalmi Rádió szerzője.

1990-ben születtem Székesfehérváron. Hivatásomat tekintve gyógypedagógus vagyok.
Az első irodalommal kapcsolatos meghatározó élményeim óvodáskoromra nyúlnak vissza, amikor is nagymamám hosszú estéken át mesélt nekem elalvás előtt, újra és újra elolvasta a kedvenc történeteinket, egy-egy mesét akár többször is egymás után, és azután közösen izgultunk, nevettünk, sírtunk rajtuk. Gyakran voltak vendégeink ezekben a felejthetetlen órákban a rátarti teáskannák, az önző óriások, a lépkedő fenyőfák, vagy az oroszlánetető fölvigyázójának az ellenőrzői. Megtanultam itt mindent, ami fontos volt a barátságról, szeretetről, elfogadásról, hitről, kitartásról, és arról, hogy képzeletünk rejtett bugyraiban semmi sem lehetetlen.
Valahol itt kezdődött a mesék és az olvasás iránti rajongás bennem. Emellé nem sokkal később betársult az írás öröme is, első verseim, „újságcikkeim” kisiskolás koromban születtek. Hálás vagyok magyartanáraimnak, hogy iskolás éveim alatt is teret engedtek a kibontakozásra, ketten közülük különösen nyitottak voltak, kreatív lehetőségeket biztosítva az első szárnypróbálgatásokhoz.
Végiggondolva az eddigi éveimet, tulajdonképpen mindig is írtam. Lehet, hogy csak gondolatban, vagy pár ötletet lejegyezve, levelet, fogalmazást, vagy diplomamunkát, de formától függetlenül mindig is ott volt az alkotás magával ragadó élménye. Játszani a gyönyörű magyar nyelvvel, rímeket keresni, egy-egy gondolatot, benyomást szavakba önteni, vagy hirtelen ihlettől vezérelve órákon át írni számomra önkifejezés és egyfajta ellenállhatatlan öröm.