About Me

Sárváry Mariann az Irodalmi Rádió szerzője Végzettségeim:2015: mesterpedagógus2002: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezető és pedagógus szakvizsga1986: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar – történelem szakos középiskolai tanár Tudományos fokozatom:1994-ben bölcsészdoktori fokozatot szereztem az ELTE Bölcsészettudományi Karán a történelem segédtudományaiból. (dr. univ) Publikációim:1991: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII-XIX. században - Készült a Magyar Történelmi Társulat által meghirdetett országos családtörténeti pályázatra, amelyen II. díjjal jutalmazták1993: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII. századtól napjainkig (internet-hozzáférhetősége: http://mek.oszk.hu/ 02300/2335) Bölcsészdoktori disszertáció1993: Szilánkok – verseskötet, Magánkiadás, Budapest1997: Megérint, rádtalál – antológia1997: Karácsonyi ajándék 1997 – Örök adventben antológia1998: Családi körben- antológia1999: Én az optimista, én a pesszimista – antológia2000: Antológia 2000 II. kötet - Millenniumi kiadás, Alterra Svájci – Magyar Kiadó, Budapest2001: Alföld Antológia, Raszter Kft. Könyvkiadó, Csongrád2004: Betűk glóriája – antológia, Alterra Svájci-Magyar Kiadó, Budapest2004: A fehér tükrei – versek, prózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2006: Fényjelek, szavak- versek, aforizmák, prózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2007: A Hóreménység tűzfoka – versek, pózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2006: Szépirodalmi Figyelő 5.számában Kultúra rovatban kritika Tremkóné Meszleny Mária: Életrezzenések című regényéről2008: Szépirodalmi Figyelő 4.számában Kultúra rovatban kritika Losonczy Tóth Árpád : Egy boldog menyasszony levelei – Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése című tanulmányáról2010: Vándortüzek – versek, prózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2014: Fényszivárgás – versek, prózai írások, Accordia Kiadó, Budapest Alkotói tevékenységem: Irodalom:Kamaszkorom óta írok verseket, 1993 óta jelennek meg verseim és novelláim antológiákban.Először magánkiadásomban jelent meg a Szilánkok című illusztrált verseskötetem, azóta 13 antológiában publikáltam. Magyar szakos tanárként tanítványaimat is erre ösztönzöm, sokuk verse vagy novellája az én bátorításomra került ki az asztalfiókjukból. Képzőművészet:Vonzódom a szecesszió korszakához, ezért különösen szeretek ilyen motívumokkal üveget festeni. Ezt a kötődésemet 11. évfolyamon mindig kihasználom, amikor szecessziós projektmunkát kapnak a tanítványaim, és az egyik produktum a szecessziósan díszített üveg. Üvegfestéssel 2000 óta foglalkozom, váltakozva alkalmazom a Tiffany-motívumokat a saját ötleteimmel. A mintákat üvegformákra vagy üveglapokra viszem föl. Színházművészet:Az elmúlt évek során többször foglalkoztam diákszínjátszó előadásokkal. Első korai próbálkozásként Moliére Tartuffe-jét vittem színre, 2006-ban egy 1956-os iskolai műsorra átdolgoztam és megrendeztem Hegedűs László Rongylabda című drámáját. Ezzel a darabbal részt vettünk az 1956-os Diákszínjátszó Fesztiválon is a Fonóban (XI. Sztregova utca 3.), ahol emléklapot kaptunk a szereplésünkért. 2007-ben majdnem ugyanazzal a gyerekcsapattal kipróbáltuk a nevettető műfajt, és színpadra alkalmaztam Molnár Ferenc Doktor úr című vígjátékát. 11 évi igazgatóhelyettesi munkám során szerettem a tanárokat is szerepeltetni, egyik karácsonykor előadtuk Dickens Karácsonyi énekét vagy a Budai esten a Mézga család jeleneteit. Egyik legemlékezetesebb ilyen tanárelőadás volt 2009-ben az impresszionista-szecessziós-szimbolista élőképek Budai estje, ahol 16 tanár élőképben jelenítette meg Ferenczy István, Rippl-Rónai, Szinyei Merse stb. festményeit. 2010-ben ókori Budai estet szerveztem, ahol 50 tanár öltözött be görög és római isteneknek. Alkotói tevékenységem legemlékezetesebb darabjai a korhű körülmények között előadott, saját forgatókönyv alapján rendezett márc.15-ei és okt. 23-ai műsoraim. Kitüntetéseim:2000: Táncsics-gyűrű, gimnáziumom legrangosabb szakmai-pedagógiai elismerése2009: A Fővárosi Közgyűlés elismerő oklevele a főváros oktatási-nevelési eredményei eléréséhez2012: Magyar Kultúra Napja alkalmából Arany Katedra Emlékérem Művészportré a szerzővel:
Posted by
Posted in

Mondd

SÁRVÁRY MARIANN                MONDD   Mondd, mit ér az élet? Utazás páragőzben vágyaink felé?   Mondd, mit ér az élet? Gyöngy, amiért lebuksz, ha levegőd kevés?   Mondd, mit ér az élet? Lehulló levelek tánca a szélben?   Mondd, mit ér az élet? Virágok ölelte csalános kert?   Mondd, mit ér az élet? Felnézni […]

Posted by
Posted in

Mostan lila hangákról álmodom

Sárváry Mariann: Mostan lila hangákról álmodom                              ( parafrázis)                                                    Mostan lila hangákról álmodom, a glenben gyors folyású patakról. Haggist kínálnak a Royal Mile-on és Glasgow-ban lenyűgöz Mackintosh.     Legszebb a loch hűs vize. Köd, eső Skóciában harsog a legelő. A Felföld csupa rejtély és gyönyör, hegyezem fülem: nehézség gyötör.   […]

Posted by
Posted in

Piroska és a nagymama

Sárváry Mariann: Piroska és a nagymama     Miután a vadász kiszabadította Piroskát és a nagymamát a farkas gyomrából, egymásra néztek, és ezt mondták: De jól esne egy kávé erre a nagy ijedtségre! Piroska gyorsan beszaladt az erdő sűrűjében árválkodó házba. Behívta a vadászt is, megkínálta őt is az éltető, erős, barna folyadékkal, aki kávézás […]

Posted by
Posted in

Balaton képvers

   SÁRVÁRY MARIANN                                                              KÉPVERS   Bala toni imp- ressziók — Alig fodrozódik a víz A nap- fény       nem csal ki senkit A hullá- mok meg-        törnek Az izzó gránit- köveken Susog        a nádas Jegenyék őrzik a tájat A tóméltóság kezdi meg szokni magányát Éhes sirály rikácsol Napvirág kandikál a parton Egy fűnyíró kitartóan […]

Posted by
Posted in

Egy csésze gőzölgő tea

      SÁRVÁRY MARIANN:  EGY CSÉSZE GŐZÖLGŐ TEA Gabriel még kamasz koromban meghívott egyszer a New York Kávéházba egy teára. Még sohasem voltam azelőtt ebben a csodaszép eklektikus épületben. A hatalmas térben szinte elvesztek az asztalnál ülő vendégek. Mindig is tudtam, hogy mennyit számít, ha valaminek megadják a módját. Itt szembesültem ezzel először a teával kapcsolatban. […]

Posted by
Posted in

III. Hógolyó bukása

Sárváry Mariann: III. Hógolyó bukása   Az Állatfarmról elüldözött Hógolyó unokája, III. Hógolyó néven mangalicabirodalmat alapított egy tölgyfaerdő közelében. A hely ideális volt: csöndes, távol az emberek világától, élelemmel teli, patakkal és dagonyázó helyekkel a közeli makkos erdőben. Elnevezte Tölgyfamajornak. III. Hógolyó háremében sok életerős, vonzó idomú és csalogató feromonokat kibocsátó emse élt. Birodalmának utódlása […]

Posted by
Posted in

János és Júlia

Sárváry Mariann: János és Júlia Jancsi és Juliska élete sokkal könnyebbé vált a mézeskalácsházban lakó boszorkány kincsei segítségével. Szegény favágó apjuk végre iskolába tudta járatni őket. A gonosz mostohájukat elküldte a házból. Hétközben bentlakásos iskolába jártak a közeli városba, hétvégén segítettek az apjuknak a kivágott fa eladásában. A szüneteket is otthon töltötték. Juliska vezette a […]

Posted by
Posted in

Kapszulás időutazás

Sárváry Mariann: KAPSZULÁS IDŐUTAZÁS   Kedvenc városomban a múlt héten megnyílt a legmodernebb Nespresso kávézó. Szép, nyárvégi délután volt, amikor én is eljutottam, hogy kipróbáljam. Amint beléptem, azt láttam, hogy a falakat végig polcok borítják, a polcokon katonás rendben rengeteg színű kávékapszula várt a sorsára. Leültem egy ablak melletti asztalhoz, ahonnan éppen ráláttam a Dunára. […]

Posted by
Posted in

Frosch kisasszony története

Sárváry Mariann: Frosch kisasszony története   A tópart csendes volt. A fehér vízi liliomok már nyíltak. Az aranyhalak kiragyogtak az algás vízből. Darazsak jöttek inni a tó felszínére. A zöld béka ott ült az egyik kerek levélen zsákmányra várva. Frosch kisasszony a parton üldögélt, gyönyörködött az idillben, és leste kedvenc békáját, ahogy vadászik. Ha elkapott […]

Posted by
Posted in

In memoriam Karinthy

Sárváry Mariann In memoriam Karinthy    A fejem fölött nyíltak a vérszilvafák a parkban, rózsaszínű sziromesőt fújt felém a lágy tavaszi szél. Kedvenc padomon ültem, és Karinthy novelláját olvastam már sokadszor életemben. Lapozás közben felnéztem a könyvből, és egy ismerős alakot láttam közeledni a kavicsos sétaúton. Hosszú, barna haját szemébe fújta a szél, lóbálta a […]