About Me

Sárváry Mariann az Irodalmi Rádió szerzője Végzettségeim:2015: mesterpedagógus2002: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezető és pedagógus szakvizsga1986: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar – történelem szakos középiskolai tanár Tudományos fokozatom:1994-ben bölcsészdoktori fokozatot szereztem az ELTE Bölcsészettudományi Karán a történelem segédtudományaiból. (dr. univ) Publikációim:1991: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII-XIX. században - Készült a Magyar Történelmi Társulat által meghirdetett országos családtörténeti pályázatra, amelyen II. díjjal jutalmazták1993: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII. századtól napjainkig (internet-hozzáférhetősége: http://mek.oszk.hu/ 02300/2335) Bölcsészdoktori disszertáció1993: Szilánkok – verseskötet, Magánkiadás, Budapest1997: Megérint, rádtalál – antológia1997: Karácsonyi ajándék 1997 – Örök adventben antológia1998: Családi körben- antológia1999: Én az optimista, én a pesszimista – antológia2000: Antológia 2000 II. kötet - Millenniumi kiadás, Alterra Svájci – Magyar Kiadó, Budapest2001: Alföld Antológia, Raszter Kft. Könyvkiadó, Csongrád2004: Betűk glóriája – antológia, Alterra Svájci-Magyar Kiadó, Budapest2004: A fehér tükrei – versek, prózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2006: Fényjelek, szavak- versek, aforizmák, prózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2007: A Hóreménység tűzfoka – versek, pózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2006: Szépirodalmi Figyelő 5.számában Kultúra rovatban kritika Tremkóné Meszleny Mária: Életrezzenések című regényéről2008: Szépirodalmi Figyelő 4.számában Kultúra rovatban kritika Losonczy Tóth Árpád : Egy boldog menyasszony levelei – Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése című tanulmányáról2010: Vándortüzek – versek, prózai írások, Accordia Kiadó, Budapest2014: Fényszivárgás – versek, prózai írások, Accordia Kiadó, Budapest Alkotói tevékenységem: Irodalom:Kamaszkorom óta írok verseket, 1993 óta jelennek meg verseim és novelláim antológiákban.Először magánkiadásomban jelent meg a Szilánkok című illusztrált verseskötetem, azóta 13 antológiában publikáltam. Magyar szakos tanárként tanítványaimat is erre ösztönzöm, sokuk verse vagy novellája az én bátorításomra került ki az asztalfiókjukból. Képzőművészet:Vonzódom a szecesszió korszakához, ezért különösen szeretek ilyen motívumokkal üveget festeni. Ezt a kötődésemet 11. évfolyamon mindig kihasználom, amikor szecessziós projektmunkát kapnak a tanítványaim, és az egyik produktum a szecessziósan díszített üveg. Üvegfestéssel 2000 óta foglalkozom, váltakozva alkalmazom a Tiffany-motívumokat a saját ötleteimmel. A mintákat üvegformákra vagy üveglapokra viszem föl. Színházművészet:Az elmúlt évek során többször foglalkoztam diákszínjátszó előadásokkal. Első korai próbálkozásként Moliére Tartuffe-jét vittem színre, 2006-ban egy 1956-os iskolai műsorra átdolgoztam és megrendeztem Hegedűs László Rongylabda című drámáját. Ezzel a darabbal részt vettünk az 1956-os Diákszínjátszó Fesztiválon is a Fonóban (XI. Sztregova utca 3.), ahol emléklapot kaptunk a szereplésünkért. 2007-ben majdnem ugyanazzal a gyerekcsapattal kipróbáltuk a nevettető műfajt, és színpadra alkalmaztam Molnár Ferenc Doktor úr című vígjátékát. 11 évi igazgatóhelyettesi munkám során szerettem a tanárokat is szerepeltetni, egyik karácsonykor előadtuk Dickens Karácsonyi énekét vagy a Budai esten a Mézga család jeleneteit. Egyik legemlékezetesebb ilyen tanárelőadás volt 2009-ben az impresszionista-szecessziós-szimbolista élőképek Budai estje, ahol 16 tanár élőképben jelenítette meg Ferenczy István, Rippl-Rónai, Szinyei Merse stb. festményeit. 2010-ben ókori Budai estet szerveztem, ahol 50 tanár öltözött be görög és római isteneknek. Alkotói tevékenységem legemlékezetesebb darabjai a korhű körülmények között előadott, saját forgatókönyv alapján rendezett márc.15-ei és okt. 23-ai műsoraim. Kitüntetéseim:2000: Táncsics-gyűrű, gimnáziumom legrangosabb szakmai-pedagógiai elismerése2009: A Fővárosi Közgyűlés elismerő oklevele a főváros oktatási-nevelési eredményei eléréséhez2012: Magyar Kultúra Napja alkalmából Arany Katedra Emlékérem Művészportré a szerzővel:
Posted by
Posted in

Hófehérke későbbi élete

Sárváry Mariann: Hófehérke későbbi élete Mikor a hirtelen rázkódástól Hófehérke torkából kiesett a mérgezett alma, a törpék ujjongására tért magához. – Végre kinyitotta a szemét! – kiáltotta Vidor. – Nem hiába őrködtünk a koporsójánál felváltva oly hosszú ideig! – fűzte hozzá Szundi, miközben letették a koporsót. Felhajtották a fedelét, és kisegítették belőle Hófehérkét. – Ismét […]

Posted by
Posted in

Velence varázsa

SÁRVÁRY MARIANN: Velence varázsa   Gyerekkoromban nyaranként sokat voltam Velencén, a Nadapi úton Meszleny nagyanyám csodálatos birtokán. Egyszerre mindig csak egy unokát vállalt el, így hárman voltunk: Zsuzsa mama, Bundi kutya és én. Lassan magam is nagymamakorba érek, így egyre többet jut eszembe. Sok mindenre meglepő módon nagyon tisztán emlékszem. A ház előtt volt egy […]

Posted by
Posted in

Telefonfülke

Sárváry Mariann: Telefonfülke A zöldre festett telefonfülke a város forgalmas sarkán helyezkedett el a Váci utcában. 1928-ban kerültem oda. Annyi mindent megéltem már az elmúlt 91 év alatt, hogy egy regény is kitelne belőle. Az 1929-es világválság idején egy csődbement bankár bennem lőtte halántékon magát. Ez volt az első igazán tragikus élményem. 1930-ban a KMP […]

Posted by
Posted in

A kakas kukorékolása

SÁRVÁRY  MARIANN:    A KAKAS KUKORÉKOLÁSA    Jézus kijött a Gecsemáné kertből maga mögött hagyva az öreg olajfákat. A tegnapi vihar elült, a föld beitta az éltető esőt. Jézus elmélkedni vágyott, ezért leült a köves talajra. Nekidöntötte a hátát egy nagy kőnek. Várta a főpapokat. Már kisírta magát, és felkészült a rá váró szenvedésre. Péter […]

Posted by
Posted in

Malagai pezsgő

Sárváry Mariann Malagai pezsgő     A legutóbbi szilvesztert Dél-Spanyolországban töltöttük. A viszontagságokkal, szomorú tragédiákkal teli elmúlt hónapok után napsütésre vágytunk. Így is mindig hosszú és sötét a január-február. Valóban Európa Kaliforniája ez a vidék. Reggel, este lehűl a levegő, de a Nap szinte mindig süt. Vidámságot csal az emberek fásultságába. A Nap negyed kilenckor […]

Posted by
Posted in

Susogni kezd, ami eddig néma volt

SÁRVÁRY MARIANN: Susogni kezd, ami eddig néma volt                                    (parafrázis) Egy megrémült levélen két vizcsöpp csillogott, Rézbőrű volt az alkony és hősi a szabadulás. Susogni kezd, ami eddig néma volt lassan leszáll, s az alvó város sűrű járványszagában ring a hold.     A mécsvirág kinyílik. A nyír végre ezüstös ingében nem gyötör tovább a […]

Posted by
Posted in

Krisztus végigjárja a világot

SÁRVÁRY  MARIANN:           KRISZTUS VÉGIGJÁRJA A VILÁGOT             (A kakas  kukorékolása folytatása)     Jézus kijött a Gecsemáné kertből maga mögött hagyva az öreg olajfákat. A tegnapi vihar elült, a föld beitta az éltető esőt. Jézus elmélkedni vágyott, ezért leült a köves talajra. Nekidöntötte a hátát egy nagy kőnek. Várta a főpapokat. Már kisírta […]

Posted by
Posted in

Gyermekáldás

SÁRVÁRY MARIANN: Gyermekáldás   Paolo és Francesca nemcsak hogy kibékültek a koronavírus kényszerű karanténja alatt, hanem harmadik gyermeküket várták. Hosszú volt a bezártság, lassan teltek az egyforma napok, egy hét annyit számított, mintha három lett volna. Máskor gyorsan repült az idő, de a koronavírus járványa alatt lelassult minden. Az emberek már nem pörögtek, a megmaradt […]

Posted by
Posted in

Nautilus

Sárváry Mariann: Nautilus Egy csiga háza az aranymetszés számsorának megfelelően tekeredik. A különleges bázis a Nautilus nevet viselte, nevét a csigaházas polipról kapta. Érezhető volt rajta a szimmetria és az aszimmetria közötti természetes egyensúly. A bázis lakói tudták, hogy az aranymetszésben az ókoriak a létezés egyik alaptörvényét fedezték fel. Az emberi testen megjelenő aranymetszést is […]

Posted by
Posted in

Trianoni anzix

Sárváry Mariann: Trianoni anzix K.E. szerette Dévát, ahol gyermekkorát töltötte. Három város töltött be fontos szerepet erdélyi életében: Déva, Nagyvárad és Marosvásárhely. Tisztviselő lett, megnősült, született két fia. Gyermekei jól beszéltek románul és németül is, hiszen a dévai gyerekek együtt játszottak az utcán. Jól megfért egymás mellett a három náció. Tisztes kispolgári létben éltek, amíg […]