About Me

sternilonaStern Ilonának hívnak, Zircen születem az Úr 1969. évének forró nyarán. Gyermekkoromat a Bakony szívének városában töltöttem. Egyszerű munkáscsalád gyermekeként nőttem fel.

Elvégeztem az általános iskolát, ezután nemsokára kiköltöztünk Olaszfalura, s a nagybetűs élet kínálta lehetőség szerint munkába álltam. Három gyermek édesanyja vagyok. A helyi plébániának a plébánosa és a Kolpyng családdal együtt rendezvényeken, kirándulásokon vettünk részt, s ez után próbáltam az átélt perceket visszaadni, ami kis sikerrel sikerült is. Majd elvégeztem egy számítógép-kezelő és a szociális gondozó, valamit ápolói iskolát. Miután az iskolákat sikeresen befejeztem, pályát változtattam. Szépkorúak bentlakásos otthonának dolgozója lettem egy gyönyörű Balaton parti intézményben, ami sajnos nagyon távol volt lakhelyemtől. Jelenleg egy romantikus gyönyörű környezetben lévő intézményben vagyok ápoló, ahol foglalkozás keretében is foglalkozom az irodalommal. Már régóta foglalkoztatott a versírás, és minden, mi az irodalomhoz kötődik. Közben autodidakta módon próbálgattam szárnyamat, s írtam, de nem még került kiadásra.

Hivatalosan a Balaton parti intézményben kezdtem el foglalkozni a versírással, miután felkértek, hogy az ott élő lakók születésnapjára írjak verset,  amit nagy örömmel vettek. Majd egy úriember kért egy verset a helyi dalkörnek, amit a helyi lap le is közölt. Ezután, ahol az illető énekel, a Balatonalmádi Városi Vegyes kar megalakulásának évfordulójára - ami nagy meg tiszteltetés volt számomra. A következő felkérés a családjában tartott ünnepélyekre szóló versírás volt. Nemsokára a főnővér adta a merész ötletet, hogy írjak lányának mesét. Így született meg a Vihar című mesekönyv, melyet Miskolcon adtak ki. Az internet segítségével barátság alakult ki egy úriemberel, ki segíti írásaimat, véleményével, javaslataival fejlesztem tudásom.

Itt szeretném megköszöni az Irodalom Rádiónak, és Zsoldos Árpád úrnak e megtisztelő meghívást, hogy csatlakozhatom hozzájuk, s pályázataikon részt vehettem.

Posted by
Posted in

Remény az Új évben

Elérkezett a várva várt pillanat, A vendég ki lassan ide szaladt. Lengő bajusza csak úgy suhant. A múló napok, hónapok alatt. Eljött a báty kitől sokat remélünk. Elbúcsúztattuk az öccsét ettől az évtől. Tavaszi időben köszöntöt ránk, Mi boldogan énekeltük az Ország himnuszát. Bízva, remélve, hogy nem lesz fájdalom, Bízva, remélve hogy elmúlik a rossz. […]

Posted by
Posted in

Majd húszéve

  Egyszer régen történt meg ez az eset, hogy megálmodót mindent. Majd lassan építkezett, és megszületett rendre.   Művészek ősze jönnek, a szívük s létük körébe. A rádiónak Árpád a szíve, léte Adrien a neje.   Majd ott a nagy csapat, kik segítik a munkájukat. Az alkotók színes világegyeteme befesti a művészek szeretete.   Sok […]

Posted by
Posted in

Velünk kezdődik és velünk van vége

Sok idő kell, hogy felvedd fehér ruhád, hogy elmondja az eskü szavát. A pillanat az első perc után, az utolsóban is gondozott mellett áll. Nővér ki mindenhol ott van. Leveszi a válláról a gondokat. De ki a nővér? És mi a dolga? Minden mit az élet hozhat. Igen valahol mi is nővérek vagyunk Csak nem […]

Posted by
Posted in

Advent első vasárnapja

Fel ragyog a hit fénye, el múlik talán a kétségek. Hitünkbe kapaszkodva, Az Úrhoz Fohászkodva. Koszurukon négy testvér állót a hit kapta meg a lángot. Színes ruhája fénylő mosolyán, Elérkezett a várakozás. Az élet hitel tele, de most erősítsük meg hitűnket. Várakozunk tiszta szível Vigyázzon az Úr mindenkire!

Posted by
Posted in

Miért teszed?

Én egy egyszerű ember vagyok, egy egyszerű tollforgató. De mit sem ér az alkotás, hisz nincs nékem iskolám! Csendes szolid poétaként élek, de van ki rá telepszik erre. Én a magam módján keltem életre, ezzel nem sokra viszem végette. Addig kellettem, míg segítettem azóta mindenhonnét kitúr engem. Hisz ő egy agyon iskolázót ember, és én […]

Posted by
Posted in

A bánat virága

  Bánat szele a szív dobbanása, Nehéz teher az élet mostohája. Üresnek, nehéznek tűnik minden Sikertelen magányos az élet. Régóta nyílik a bánat virága, Felemészti az emberi báját. Könnyek hullnak minden percbe, Szikla gördül végig a testen. Nincs kiút ebből a helyzetből, Bánat virága nyílik a lélekből. Fohászkodva szól az Urhoz, De ő nem szól […]

Posted by
Posted in

A búcsú

Búcsú   Itt állva csak meredten nézve. nem értve, hogy történhetett ez meg? Felgyúltadnak a gyertyák szomorú fénye a fájdalom tépi öröké a szíveket.   Merengünk, gondolatunk messze reppen, a fájdalom könnye arcunkon gördül le. Hallatszik messze a fájdalom hangja könnybe lábadt szemmel hívunk haza!   A búcsú néha nagyon nehéz, mi az életben fájó […]

Posted by
Posted in

Alig várom már

    Alig várom, hogy érezem tested, hogy hozzád bújhassak minden este. Oly jól érzem magam veled, melegség áraszt el minden fele.   Mikor el kell, hogy engedjelek. Mikor el kell, tőled válnom reggel. Mikor csak az elmémben létezel, Rájövök mennyire is szeretlek.   Oly jó veled élvezni a percet, Oly jó hozzád bújni kedvesen. […]

Posted by
Posted in

A mai hősök

  A magyar miniszterelnök biztonságunk érdekében kihirdette a vészhelyzetet. Megindult a magyar nemzet, mindent visz, mint a piros hetes. Pánik tör ki az országban, esze-veszett rohanás van! Hiába az intelem, hiába a védő szó, országunk be- pánikolt. Orvosok, csitítják a kedélyeket, utasításokkal látják el a nemzetünket. Pedig köztudott, ha beteg az ember, folyadékon kívül nem […]

Posted by
Posted in

A léti világ

A lét kíséri léptedet, mi néha háborgó tenger. A léti élet színes világa, nem hallgatva a szavára. A lét a testen belüli élet, mi az utolsó percig kísér el. A lét miben a belső élet, ha úgy van, ő harcol érted. Ő ki néked sokszor intelmet ad, de te észre se veszed, hogy ott van. […]