About Me

Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője.

Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. "Tanárnéni"-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a "VERS"-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette. Mindig törekedtem a magyar nyelv és irodalom népszerűsítésére, a nyelv helyes használatára és a továbbadására. Több versem képíráson alapult, melynek alanya festőművészek alkotása. Sok köszönetet kaptam tőlük a számukra nagyon tetsző verseimért. A versírás számomra kikapcsolódás, elfeledkezem a világ gondjairól, a megfelelő kifejezés módok megtalálása közben. Örülök, ha több száz ember reagálását olvashatom az általam leírtakról. Realista embernek tartom magam és örülök, ha örömöt tudok szerezni embertársaimnak. Továbbra is írni akarom verseimet!

Posted by
Posted in

Farsang

Edit Szabó : Farsang . Beköszöntött új esztendő, farsang indul Vízkereszttől, mulatságnak az ideje, álarcosbál minden helyen. . Köszöntsük hát mulatsággal, örüljünk a maskaráknak, királylány és herceg úrfi, mindenki kezében lufi. . Bemutatják nyitó táncot gyönyörű szép karcsú lányok, kísérőjük deli legény, szépségük mindennel felér ! . Jöhet aztán a lakoma, farsangi fánk maga csoda, […]

Posted by
Posted in

Elfáradtam

Edit Szabó : Elfáradtam . Megfáradt már ez az élet, kedves anyám, görnyedt lélek, megélte már élte javát, lassan lépdel,viszi magát. . Viszi magát,nem pihenhet, kiszámítani sem lehet gerinc hajol ameddig él, hősiesen,bár nem vitéz. . Megélt sok-sok nehéz évet, fiatalság elment régen, felnevelte gyermekeit, majd útjára elengedi. . Hajlott háta súlyok alatt, lassan görbült, […]

Posted by
Posted in

Zord idők

Edit Szabó: Zord idők . Gyönyörű szép fehér a táj, a tél nem adta meg magát, fákon a dér csillaglevél, csodás szépségekről mesél. . Betakarja hó a földet, meleget ad minden zöldnek, a talajban mag pihenhet, tavasszal majd újra kelhet. . Vastag fehér hótakaró, van aminek reményt adó, ám a madár szárnya rebben, láthatóan nincs […]

Posted by
Posted in

Muzsikus cigányok

Edit Szabó : Muzsikus cigányok . “Muzsikusnak dalból van a lelke “, tudja azt,az ember mit szeretne, vonójával lelkeket pendít meg, boldogságnak érzetét hevítve. . Öreg cigány a régi csárdában, ezer éve van a világában, hegedűje kezéhez van mérve, nem engedi, bárki hozzá érjen ! . Megérzi a vendég hangulatát, beleéli minden mozdulatát, szomorú a […]

Posted by
Posted in

Szeresd Önmagad

Edit Szabó : Szeresd Önmagad Elfáradtál? úgy múlnak az évek, de ne feledd, keresd a szépséget, örülj a mának, mit hoz a holnap, soha nem tudod lehet-e rosszabb? Barátot ne felejtsd, bánatot oszd meg, lelkedben nyugalom, béke most lesz, nevess és örülj úgy sokkal könnyebb, nem baj ha örömtől hullik a könnyed ! Ne sajnáld […]

Posted by
Posted in

Hiába vártalak

Edit Szabó : Hiába vártalak Elindultam hosszú útra, feltörte lábam a puszta, mezítláb lépkedek tovább, messzire a sínek során. Vártam reád nagyon soká, vágytam,közel legyek hozzád, szeresselek,hogy te szeretsz, közeledből el nem engedsz. Egyenes út sínek mentén elvezet most hozzád menvén, tornyos felhők elkísérnek, hátra hagyom a vidéket. Rétet,mezőt,falvak sorát, keserédes az út hozzád, remélem,hogy […]

Posted by
Posted in

Cinegemadár az ősszel

Edit Szabó : Cinegemadár az ősszel . Cinegemadár,még tiéd a világ, hiába van már e rőt aranyvirág,, nézel szerte szét a parknak ligetén, néked terem fákon minden eleség. . Üres lett a pad, senki nem ül rajta, levelek hullanak a deszka lapra, színes tollaid szépen virítanak, ékessége vagy sárguló avarnak. . Hangod hallatod,még szívesen dalol, […]

Posted by
Posted in

Üdvözlünk január 2022

Edit Szabó: Üdvözlünk január,2022 . Üdvözöllek új esztendő, megérkezett a jövendő, életünknek új szakasza, végtelen legyen uralma. . Adjon tartós egészséget, adjon valós békességet, ne féljen ember-embertől, védd meg minden veszélyestől! . Az embernek adj bizalmat, elveszett hitnek hatalmat, újult erőt kapjon élet, messze vidd a betegséget ! . Nyugodt emberi életet, tudjon adni kéznek […]

Posted by
Posted in

Régi szilveszter

Edit Szabó : Régi szilveszter . Hol van már a tavalyi hó? oly régóta nincs jó szilveszteri nagy mulatság, utcán tánc,vidámság ! . Évek óta a bezártság, marad a szűk család, nincs az utcán a nevetés, koncertek,éneklés. . Felhőtlen vidám kacagás, ölelés,csókolás, beszélgetés,kortyolgatás, forralt borból ivás. . Éjfélkor a tűzijáték, később a pezsgőzés, mindenki egészségére […]

Posted by
Posted in

Vessünk szeretet magot

Edit Szabó : Vessünk szeretet magot . Az anyai szeretet minden szemje megered, legyen az természetben, legyen minden életben. . Vetőmagot elültet, előbb talaj készülhet, jó talajban fog a mag, holnapután kisarjad. . Lelkében a nyugalom, megérte a buzgalom, szeretete végtelen, ebben a nagy életben. . Családjában gyerekek hamarjában elvetett emlékképben ott vannak, szíve mélyében […]