About Me

Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője.

Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. "Tanárnéni"-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a "VERS"-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette. Mindig törekedtem a magyar nyelv és irodalom népszerűsítésére, a nyelv helyes használatára és a továbbadására. Több versem képíráson alapult, melynek alanya festőművészek alkotása. Sok köszönetet kaptam tőlük a számukra nagyon tetsző verseimért. A versírás számomra kikapcsolódás, elfeledkezem a világ gondjairól, a megfelelő kifejezés módok megtalálása közben. Örülök, ha több száz ember reagálását olvashatom az általam leírtakról. Realista embernek tartom magam és örülök, ha örömöt tudok szerezni embertársaimnak. Továbbra is írni akarom verseimet!

Posted by
Posted in

Az ember és a másik

Edit Szabó : Az ember és a másik . Az ember néha néz csak oly komolyan, Szerte bámul,apránként teszi dolgát, Az arca mása most egészen olyan, Mintha valaki másnak élné sorsát. . Mert hogy ezerszer is más felé figyel, Érzékszerveit körbe fonja háló, Édes-keserves szenvedéseivel Apró kis jeleket vár a világtól. . Léte körben él, […]

Posted by
Posted in

Nyári szélben

Edit Szabó : Nyári szélben . Piros ruhás nagyon szép lány kiöltözve utcán sétál, valahová talán siet, hisz alkalmi, amit visel. . Fidres-fodros, pánt nélküli, szellő szárnya fellibbenti, meglepődés virít arcán, kezeivel simítaná . . Körömcipős lába megáll, örömébe villám cikáz, tanúja van szépségének, reverendás atya nézhet . Kezében az imakönyve, mégis visszanéz a nőre, […]

Posted by
Posted in

Az erdő mókusa

Edit Szabó : Az erdő mókusa . Elevenen él szépsége, nem látszik a tél vétsége, a bundája gyönyörű szép, szemeiben az öröm ég. . Vidáman néz fája mellől, odvában van a telelő, óvatos volt bizony mókus, havas tájban is otthonos. . Az erdő az ő otthona, télen, nyáron ugra-bugra, megtalálja az élelmét, felkap mindent, mit […]

Posted by
Posted in

Zúzmara – Haikuk

Edit Szabó Zúzmara – Haikuk . fehér zúzmara a zöld fenyő ágán csillagként fénylik . zúzmara pereg kopasz ágak gallyáról tél csak integet . ágon kristályok zúzmarás csillagfények szemembe néznek . rózsasziromra oly hirtelen zúzmarás álom menekült . olvad zúzmara januárban eltűnt tél emlékről mesél Bőcs,2021.01.21

Posted by
Posted in

A téli utca látványa

Edit Szabó : A téli utca látványa . Páradús volt a levegő, még sem hullott hó vagy eső, kora reggel fák ágain kopaszon csak dér magaslik. . Csupasz a házak teteje, egyformán setét cserepe, udvarokon sincs fehérség, nem mutatja tél szépségét. . Nem igazi most ez a tél, mert a téli utca őszé, a magasabb […]

Posted by
Posted in

Farsangi hangulat

Edit Szabó : Farsangi hangulat . Elmúlott már a Karácsony, jön  újévi vigadalom, Vízkereszttől elkezdődik, minden felnőtt beöltözik. . Farsangi mulatság, bálok hangulata vidám, mámor, jelmezesek sokasága megérkezik mulatságba! . Honnan lehet ennyi szépség, vonulgat át Szent Márk terén, hercegnő és kísérője, deli legény ünneplőben. . Királynő és a királya, álarcban a szempillája, hiszen senki […]

Posted by
Posted in

Az első hó e télen

Edit Szabó : Az első hó e télen . Ragyog a reggel felettem, nagyon is korán felkeltem, ablakom alatt ropogás, zajtalan nem lehet mozgás! . Napfénye korán felébredt, sugárban vetít szépséget, fehérben ragyognak a fák, elért szemembe hóvakság! . Csillog hópehely szemembe, itt van január és tele, éjszaka titokban lehullott, hajnalra ide eljutott. . Csodás, […]

Posted by
Posted in

Holdfényben

Edit Szabó : Holdfényben . Telihold a kora estén fenn ragyog az ég tetején, hatalmasan kerek fénye tükröződik folyón élve. . Aranyszínek csillámlanak, madárrajok fellázadnak, sötét testük által szeli, a légteret meg-megfesti. . Hold fényében elrepülnek, ég magasán, felhők felett falu felé új szállásra, van, aki ezt megcsodálja ! . Folyó partján, ágnak csúcsán nyugodtan […]

Posted by
Posted in

Téli öröm

Edit Szabó : Téli öröm . Fákon csillog a fehér hó, ráhullott a hótakaró, utak,földek mind fehérek, itt van most a tél szépsége. . Megmutatta az erejét, gyerekeknek az örömét fokozza a szánkón csúszás, integet téli vidámság. . Csúszik lefelé a szánkó, integetnek, mégis más most fehér havon hemperegni, véletlenül is leesni. . Puha, selymes, […]

Posted by
Posted in

Tűzijáték

Edit Szabó : Tűzijáték . A szivárvány minden színe ott ragyog az éj sötétben, milliónyi apró csillag mind elnyeli folyó sodra. . Szikrázik az égnek alja, mikor a petárda durran, fényjátéka széjjel terül, emlékekben most felmerül. . Emlék maradt szilveszterkor, nem láthatta az ember most, képen nézi és emlékezik, boldogságot megidézi. . Szikrázó ég nincs […]