About Me

Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője.

Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. "Tanárnéni"-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a "VERS"-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette. Mindig törekedtem a magyar nyelv és irodalom népszerűsítésére, a nyelv helyes használatára és a továbbadására. Több versem képíráson alapult, melynek alanya festőművészek alkotása. Sok köszönetet kaptam tőlük a számukra nagyon tetsző verseimért. A versírás számomra kikapcsolódás, elfeledkezem a világ gondjairól, a megfelelő kifejezés módok megtalálása közben. Örülök, ha több száz ember reagálását olvashatom az általam leírtakról. Realista embernek tartom magam és örülök, ha örömöt tudok szerezni embertársaimnak. Továbbra is írni akarom verseimet!

Posted by
Posted in

Szomjas gólya a faluban

Edit Szabó : Szomjas gólya a faluban . A templom fent magasodik, fenyőfák körbe ölelik, magasan van az ablaka, tér közepét körben tartja. . Látni onnan széles teret, házak között természetet, szökőkút a tér közepén, magasra tör oly könnyedén. . A vízcseppek felröppennek, aláhullnak majd kecsesen, hűsítik a forróságot, megtörik a valóságot. . Kicsi tónak […]

Posted by
Posted in

A páva

Edit Szabó : A páva . Felszállott a páva virágzó nagy fára, magát illegeti, farkát billegteti. . Fején a korona, fent magasan hordja, díszmadár őkelme, tisztában van vele. . Vadon élt egykoron, hangja rikácsoló, ám az Isteneknek volt királyi kedvenc. . Rövid szárnyaival, röpdös vágyaival, farktolla nagyszerű, legyezőn szétterül. . Pávaszem a díszük, ragyog és […]

Posted by
Posted in

Ne közelíts !

Edit Szabó : Ne közelíts ! . Múlnak az évek, egyre közelebb érek, nem mondom neved ! . Fejem hűsítem, soha nem szerettelek, kerülj messzire ! . Hagyj engem élni, nem kell még elkísérni, örök a neved ! . Mellemben szívem tiltakozik ellened, nem mondom neved ! . Vén éji mélység, veled majd a békesség […]

Posted by
Posted in

Életünk a szeretet

Edit Szabó : Életünk a szeretet . Harmatcsepp csillan a fűszálakon, hajnali fény villan faágakon, reggeli ébredés, napfelkelte megéled életünk új ereje. . Új napunk kezdődik e földtekén, csillagos éjszaka végéhez ért, pihenni tértek és álmodnak már minden földrészen az otthonuk vár. . Emberi szemek is kipattannak, lelkekben fénylő napra virradtak, hálásan köszöntik a szép […]

Posted by
Posted in

Ideköt mindenem

Edit Szabó : Ideköt mindenem . Egyedül maradtam szeresem magamat? nem idegen helyen, de ki szeret engem ? . Elmenni nem tudok, és nem is akarok, ideköt mindenem, a megélt életem. . Itt fekszem ágyamban, estéli órákban, reggel, ha felkelek, egyedül ébredek. . De sírni nem fogok, elindulhat dolgom, virág illatozik, kertben nyiladozik. . Hangos […]

Posted by
Posted in

Hordás idején

Edit Szabó : Hordás idején . Júliusi meleg nyár, megindult az aratás, aranysárga magszemek, búza,árpa érettek ! . Gyorsan vágják kombájnok, viszik hamar autók, teherkocsi tetején virít aranylón az ég ! . Tárolóba kerülnek, tarló marad földeken, sárga szalma bálázás következő megoldás ! . Gépek sorban dolgoznak, míg az eső nem ronthat, széna-szalma télére, állatok […]

Posted by
Posted in

Jégesővel jött vihar

Edit Szabó : Jégesővel jött vihar . Borzalmas nagy veszteség, természettől szenvedés, jégesővel jött vihar rengeteg fát kicsavar. . Háztetőkre ráesik, mindenük tönkre teszi, nem fér csatornába víz, hömpölyögve beterít . Utcákat és házakat, veszélyben van az alap, menekülnek emberek, azt sem tudják,hogy mivel ! . Autókat ár úsztat, valahova eljutnak, gazda majd keresheti, előbb […]

Posted by
Posted in

Életregény az emberről

Szabó Edit : Életregény az emberről . Zólyomi várúr elsőszülött gyermeke úrként jött e világra, korának elitje vitte gazdagságba és apja hatalmába, Felvidéki megyék,várak kapitányaa fiát szabaddá tette. . Nemzetközi színtér nevelési helye, kor legnagyobb írója tanítása után Nürnbergi diák lesz már tizennyolc évesen, felfigyelnek reá udvari körökben, hírnévre így szert tészen. . Báthory István […]

Posted by
Posted in

Júlia szerelme

Szabó Edit : Júlia szerelme – Evokáció : Balassi Bálint: Hogy Júliára talála… című versére. . Veled vagyok édes lelkem, Kezed nélkül szép szerelmem, Gyere állj meg,legyél velem, Egészségben,szeretetben. . Add bús szívem vidámságát, Mert egyetlen e kívánság, Legyél minden boldogságom, Add meg az én áldomásom! . Palotának ékes fénye, Rózsaszálnak tündöklése, Velem éljél édes […]

Posted by
Posted in

Telihold fénye

Szabó Edit : Telihold fénye Sötét az éj,fény világol ablakon át a lakásból, ajtó mellett szürkés kékben hallom, messziről zenélnek. . Felhők suttognak a széllel, előbújnak gyenge fényben, kibukkan a vén kerek Hold, sugarával körbe lohol. . Bekukkant a felhők közé, meglesi a nagy fák tövét, éjszakában fehérsége lakásokba is betérhet. . Álmodban megsimogatna mintha […]