About Me

Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője.

Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. "Tanárnéni"-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a "VERS"-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette. Mindig törekedtem a magyar nyelv és irodalom népszerűsítésére, a nyelv helyes használatára és a továbbadására. Több versem képíráson alapult, melynek alanya festőművészek alkotása. Sok köszönetet kaptam tőlük a számukra nagyon tetsző verseimért. A versírás számomra kikapcsolódás, elfeledkezem a világ gondjairól, a megfelelő kifejezés módok megtalálása közben. Örülök, ha több száz ember reagálását olvashatom az általam leírtakról. Realista embernek tartom magam és örülök, ha örömöt tudok szerezni embertársaimnak. Továbbra is írni akarom verseimet!

Posted by
Posted in

Nőnapi köszöntő – énekelhető

Edit Szabó : Nőnapi köszöntő Piros rózsa illatával, az én szívem mosolyával, megköszönöm néked, a szerelmet véled. . Enyém vagy te mindenestől, ragyogok a szerelemtől, csengő nevetésed, mosolyog a lélek. . Köszöntelek a szívemből, Nők napján is nagy örömből, egyetlen egy nő vagy, nékem tőről fakadt ! . Virág mellé sok édes csók, néked szóljon […]

Posted by
Posted in

Nőnapi gondolatok

Edit Szabó : Nőnapi gondolatok . Csecsemőből leánygyermek felnövekvő új nemzedék, egyhamar fiatalasszony és nem sokára feleség. . Gyerek, bakfis, ifjú leány gyorsan felnőtt útjára lép, minden évben egy-egy napon virágcsokor meglepetés. . Felnőtt fejjel ifjú asszony, mindkét karján egy-egy gyermek simogatja az orcáját, így mutatnak szeretetet. . Férfi népség merre lehet ? Nemzetközi Nőnap […]

Posted by
Posted in

Márciusi apevák

Edit Szabó : Márciusi Apevák Itt van már a tavasz, márciusi kikelet ébred.   Új tavasz március, ifjak hada mikor éled fel?   Kék, sárga virágok szirmuk bontják, tavaszt csodáljuk. Bőcs,2020.02.07.

Posted by
Posted in

Tavaszi fák

Edit Szabó : Tavaszi fák . Kora tavasz meghozza élő fáknak rügyeit, langyos szellő fodrozza, fénylő nappal születnek. . Újra éled természet, nyílanak a virágok, szemünk előtt szépségek soha meg nem változnak. . Kicsi apró csemetét őrzi vigyázó szemünk, minden élő teremtés gazdagul, világ éled. . Gyümölcsfák virágja nyit, levél nélkül csillognak, fehérek és rózsaszín, […]

Posted by
Posted in

Galambszárnyon

Edit Szabó : Galambszárnyon A sóhajom nem menekül, minden levél hozzád repül, leveleim írom sorban, szerelmes szavaim hosszan. . Néked, kedves egyetlenem, faágakra telepedtem, gondolatok életemben hullanak a leveleken. . Fehér galamb szárnyára kél, hozzád repül s majd odaér, tengeren túl, felhők felett, kedveseim, repüljetek. . Vigyétek el szívem vágyát, vigyétek szerelem álmát, távolba néznek […]

Posted by
Posted in

A vadonban

Edit Szabó : A vadonban Óriás törzsű fák, sok-sok ember nem éri át, derekukon évszázadok, röghöz kötött vadon megélhették életüket, veszélytelenül létüket, felérnek az égig, ágaikat sűrűn növik vágyódnak a messzeségig, földben gyökereik már élettel veszekedik, korhad testük,megöregszik, kétséges az élet – mégis éltet ad reménynek, odvakban új élet fogan, róka búj el ottan, madarak […]

Posted by
Posted in

Együtt élni

Edit Szabó : Együtt élni . Hajnali fény függönyt lebbent, az éjszaka régen elment, új napra ébred a világ, élnie kell, bármily silány. . Egyformán süt égről a nap, beborítja földi javad, enyém, aztán mindenkié, egész világ nem csak tiéd. . Békével induljon a nap, kétségtelen, nincsen harag, halkan indul beszélgetés, egymás között nem feszengés. […]

Posted by
Posted in

Szeressetek, min én titeket

Edit Szabó : Szeressetek, mint én titeket… Akarom, engem is szeressetek, alázattal hajtom meg fejemet, nem vagyok különb én sem senkinél, de lelkem mélyében ez a hit él. . Kiadom szívemből érzelmemet, nem azért, hogy engem szeressetek, követeléseknek nincsen helye, érezd neked szóló szeretetem. . Élem a teremtés adta létet, elfogadom a gondokat s félszet, […]

Posted by
Posted in

Emberek és a természet

Edit Szabó : Emberek és a természet . Szemét van a szemét hátán, mondjad ember, mit csináltál? tönkre teszed környezeted, veszélyezteted életet ! . Erdőbe viszed szemeted, jajgat fák közt a természet, eltömíti gyökereket, megöli az életteret! . Fák adnak tiszta levegőt, dús lombjukban életerő, elveszed a fák életét, kevesebb lesz az oxigén ! . […]

Posted by
Posted in

A telefon

Edit Szabó : A telefon . Esti fényben hulló pelyhek nem fedik el a szépséget, kerítés mentén áll fényben, szakértők által építve. . Piros színe pompázatos, ajtaja fehér homályos, tudománynak új eszköze, modernebb telefonfülke. . Régen volt,ki feltalálta, embereket közel hozta, egymás hangját meghallhatták, nem volt határ a távolság. . Beszélhettek sok mindenről, fiúk-lányok szerelemről, […]