About Me

Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője.

Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. "Tanárnéni"-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a "VERS"-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette. Mindig törekedtem a magyar nyelv és irodalom népszerűsítésére, a nyelv helyes használatára és a továbbadására. Több versem képíráson alapult, melynek alanya festőművészek alkotása. Sok köszönetet kaptam tőlük a számukra nagyon tetsző verseimért. A versírás számomra kikapcsolódás, elfeledkezem a világ gondjairól, a megfelelő kifejezés módok megtalálása közben. Örülök, ha több száz ember reagálását olvashatom az általam leírtakról. Realista embernek tartom magam és örülök, ha örömöt tudok szerezni embertársaimnak. Továbbra is írni akarom verseimet!

Posted by
Posted in

Aranyhaj

Edit Szabó : Aranyhaj . Tükörarc virul egymásra, anya néz lánya arcára, két szemében gyönyör csillan, tekintetük összevillan. . A nyugalom árnyékában tudatosan áll a lányka, anya két kezével fogja, szőke haját simogatja. . Aranyszőke hosszú palást lassan elhagyja derekát, keretezi kerek vállát, nem remegtet meg kiáltás. . Fésülése méltóságos, aranyhajat nem húz átkos, simul […]

Posted by
Posted in

Álmatlan éjszaka

Edit Szabó : Álmatlan éjszaka . Teli holdfény gömbölyödik, fénye egyre erősödik, fejem puha virágágyon, még sincs álom szempillámon. . Nálad jár a gondolatom, a te ágyad hol van vajon, hozzád küldöm két karomat, ölelje át vállaidat. . Nyitott szemem messzire lát, édes szádra csókot is ád, belenézek két szemedbe, tengerkékbe beleveszek. . Éjszakám álmatlan […]

Posted by
Posted in

Édes Barátom !

Edit Szabó : Édes Barátom ! . Újra hiányzol, régen láttalak, őszülő hajad fényes mosolyod, nevető szemed, öreges kezed, ölelő karod, nem feledhetlek, hangod van velem, hiszen hallhatom, elém képzellek, mikor hallgatom, szádon mosolyod felém integet, eszedben vagyok, érzem tekinteted, nem volt randevú a sok találkozó, mégis úgy érzem, mindig vártam rád, örök szeretet ha […]

Posted by
Posted in

Szemtől szembe

Edit Szabó : Szemtől szembe . Zöld erdőnek szélén kis pataknak partja, szomjas állatoknak italát megadja. . Fák lombja hűsíti, nádas legyezgeti, bátran mehet állat, nem zavarja senki. . Őzike széjjel néz őszi erdő szélén, magas fák árnyai alatt megpihenvén. . Napsugár tükrözi aranysárga fényét, erdőnek rejtekén biztosítja fészkét. . Világgal szemben áll bátor erdő […]

Posted by
Posted in

Töltsd meg a kosarat

Edit Szabó : Töltsd meg a kosarat . Az én szívem piros kosár, odaadom neked rózsám, rakd meg minden édességgel, a te szíved szerelmével. . Legyen mindig én kedvemre, ölelhessem a keblemre, szerelmedet én elveszem, hogyha kéred, visszaviszem. . Csemege lesz ölelésem, ugyan párszor visszakérem, ráadásul csókot kapok, forró számmal újat adok. . Megtöltjük a […]

Posted by
Posted in

Mindenki kedvence

Edit Szabó : Mindenki kedvence . Töltött káposzta kedvencem, télen-nyáron is megfőzöm, egész családnak nagy öröm, hisz három felé kell szednem ! . Finom, puha levelekben ízes húsgombócok, őrölt tarják, füstölt ízű bőrök csoda élményt jelentenek! . Bőcs,2020.09.25.

Posted by
Posted in

Ősz jár közöttünk

Edit Szabó : Ősz jár közöttünk   /Ronsard szonett / . Szeptember,október, ősznek hajnalán Nem ébred a napfény már kora reggel, Lassacskán kúszik, ég alján míg felkel Hidegen fényes körötte a határ. . Megsárgult levelek a fáknak alján Apró cseppekként alá peregnek, Hajnali harmattal csillognak versenyt, Hullanak apródonként a fák alá. . Minden virág szárad és […]

Posted by
Posted in

Szüretelők

Edit Szabó : Szüretelők . Darázssereg hada jelez, megértek a szőlőszemek, édes ízük messzire leng, gyorsan induljon a szüret ! . Hegyoldalán vár a tőke tele megérett szőlővel, neki indul lovas szekér, kíséri sok lány és legény. . Kezdődik a szőlő szüret, sokáig nem lesz itt szünet, tele legyen minden hordó, gyere kislány, a taposó […]

Posted by
Posted in

Tisztaságnak lehelete

Edit Szabó : Tisztaságnak lehelete – Tükörvers . Zöld fűszálon csillagözön, létezését megköszönöm, illata az orromig ér, az utamon tovább kísér, utcán, téren, trolibuszon, messzire visz habitusom, tisztaságnak lehelete körül vesz az életemben. . Körül vesz az életemben tisztaságnak lehelete, messzire visz habitusom, utcán, téren, trolibuszon, az utamon tovább kísér, illata az orromig ér, létezését […]

Posted by
Posted in

Óda egy régi kúthoz

Edit Szabó : Óda egy régi kúthoz . Kerekes kutamhoz engemet engedtek, gyerek fejemmel is ihattam vizedet, csillogott a napfény odalenn a mélyben, apró szikrákat vert veder tetejében.. megláttam arcomat, visszatükröződött, feledni nem tudom ezt a szép örömöt, ajkamat érinté szélén a sok vízcsepp, kristályos tisztaság belém gyökeret vert. oly nagyon sok évig élveztem hűsedet, […]