About Me

Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője.

Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. "Tanárnéni"-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a "VERS"-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette. Mindig törekedtem a magyar nyelv és irodalom népszerűsítésére, a nyelv helyes használatára és a továbbadására. Több versem képíráson alapult, melynek alanya festőművészek alkotása. Sok köszönetet kaptam tőlük a számukra nagyon tetsző verseimért. A versírás számomra kikapcsolódás, elfeledkezem a világ gondjairól, a megfelelő kifejezés módok megtalálása közben. Örülök, ha több száz ember reagálását olvashatom az általam leírtakról. Realista embernek tartom magam és örülök, ha örömöt tudok szerezni embertársaimnak. Továbbra is írni akarom verseimet!

Posted by
Posted in

Végre !

Edit Szabó : Végre ! Végre, igazán örülök ! Furcsa ez az öröm,hiszen nem kézzel fogható, nem tárgyi és nem családi ! Egyszerűen természeti ! Régen éreztem ilyet, pedig ajtó-ablak tárva, hogy bejöjjön. Már délelőtt éreztem, hogy valami közeleg és megérkezik. Ebéd után pihentem egy jó órát, amikor kinéztem a lakásból, borult idő fogadott és […]

Posted by
Posted in

Táncosnő voltam

Edit Szabó : Táncosnő voltam . Táncosnő voltam álmomban, felöltözve szép ruhában, testem fedte piros szépség, nekem rendelte a kék ég ! . Vállaimon lágyan selymes, derekamtól teljesedett tűzpiros fodrokban léptem, szálltam terem közepében. . Zene szólott körülöttem, kezem derekamra fűztem, álmomban a mese szárnyán vágyakoztam messze járván. . Elfeledve a világot, tűzpiros ruhámban szállok […]

Posted by
Posted in

Varázslat a természet

Szabó Edit : Varázslat a természet Magam vagyok a természet rejtekén, a fák lombja és virágja eltakar, sokszor szállanak felettem a fecskék, hangjuk,a csiripelésük nem zavar. . A táj ismerős végtelenbe mélyül, zöld lombokon át a napfény süt le rám, sugárzó szépségétől folyóm kékül, a tavasz dallama boldogan felszáll. . Cikázó madarak repülnek alant, szárnyuk […]

Posted by
Posted in

Amikor én kicsi voltam

Edit Szabó : Amikor én kicsi voltam . Amikor én kicsi voltam, meztélábon csavarogtam, pendely lógott a testemen, kedves volt ott minden nekem. . Udvaron a csirkék között kutakodtam, velem ki jön, mit csinálok aprólékkal, csibék hada lábom alatt. . Megkerestem tojásokat meleg,puha fészek alatt, kiáltottam, Édesanyám, gyüjjék,hozza a tarisznyám ! . Had pakolok mindent […]

Posted by
Posted in

Búzamezők tündére

Edit Szabó : Búzamezők tündére . Hajnali nap felragyogott, búzamezőt aranyozott, szépen sárgul határ számra, megérett az aratásra. . Szőke hajú szép menyecske, körbe tekint a két szeme, koronája kalászokból, boldogsága oly sugárzó ! . Emberi munka beérett, meg lett ékes eredménye, búzakalász tele maggal, hajlik feje diadallal. . Péter-Pálkor a hagyomány, útnak indul a […]

Posted by
Posted in

Egyszer régen

Edit Szabó : Egyszer régen . Régen a falusi portán nevelkedett fiú és lány, övék volt az egész udvar, nád tetejű hombárokkal. . Kerekes kút, rajta vedér letakarva,nincsen veszély, a hordók már tele húzva, várja napot, bandukolhat. . Eredendőn természetes, gyermekeknek tökéletes meleg napon a fürdőzés, hordó vízben az enyhülés. . Régi falusi portákon még […]

Posted by
Posted in

Éltető víz

Edit Szabó : Éltető víz . Kövek között folyó parton zölden csillog,mint az alkony, tiszta vízben visszaragyog minden,amit élet adott. . Kristálytiszták a vízcseppek, kik messziről eredeztek, körforgásban az életük, örökké változik színük. . Harmatcseppként hófehérben, lassan remeg ég kékjébe, pára felszáll, felhő mázsás, váratlan a lecsapódás. . Életet ad természetnek, életet ad az embernek, […]

Posted by
Posted in

A bohóc

Edit Szabó : A bohóc . Fekete széles kalapod magasan a kobakodon, orrodon a piros labda, mintha éppen lovagolna. . Arcod fehérre van festve, szádat piros rózsa lepte, mosolyodat szerte szórod, örömosztás,ez a dolgod ! . Napról napra beöltözöl, gyermekeknek te vagy öröm, bohócdoktor lehet neved, gondosan fel is építed. . Gyermek szeme csodálkozik, leheletnyi […]

Posted by
Posted in

2021 Ballagás

Edit Szabó : 2021 Ballagás . Remegő kis gyermekekből első osztály tanterméből fiatal emberré lettél, kilépsz most az élet felé. . Utolsó év iskolában furcsán végződött a nyárban, alig kezdted meg az évet, a betegség betett néktek. . Otthonod lett a tanterem, korcsoportod nem mehetett iskolába, társaságba, veszély lépett barátságba ! . Hosszú szünet után […]

Posted by
Posted in

Neked adom

Edit Szabó : Neked adom . Szívem rejtekében őrzöm a világom, minden érzésemben csak utánad járok, fényes nappalon és sötét éjszakákon végtelen akarlak, szerelmedet várom. . Neked adom szívem minden mozdulatát, neked adom minden apró mozzanatát, fogadd el kezemnek titkos rezdülését, fogadd el szerelmem világom érzését. . Két kezemből vedd át világom varázsát, két kezemből […]