About Me

Török Nándor az Irodalmi Rádió legjobb szerzője 2017. cím birtokosa. 1965-ben születtem, a felvidéki Lelesz községből származom. Gimnáziumi tanulmányaimat Nagykaposon és Selmecbányán végeztem. 1989-ben szereztem kertészmérnöki diplomát Budapesten. Azóta itt élek. Első verseimet az egyetemi évek alatt írtam, majd kb. 20 év szünet után, 2010-ben újra az írás felé fordultam. Elég későn kezdtem publikálni. Nyomtatásban 2015-től jelentek meg írásaim az Agria irodalmi folyóiratban, a Magyar Múzsában, a Napútban, a Hetedikben, a KisLantban, a Kaptárkövekben, a Régióban (Szlovákia) és számos antológiában. A különböző online irodalmi lapokban, pályázatokon is próbálok legjobb tudásom szerint jelen lenni. 2017-ben elnyertem az Irodalmi Rádió legjobb szerzője  díjat és a Természet Poétája címet.                           Az OMLIT pályázatán Mécs Lászó Irodalmi Díj: 2.hely, Az Év verse: 2.hely   2018. OMLIT Igazgyöngy pályázat: 1.hely, Az utolsó olvasóért pályázat: 1.hely   2019-ben az IR pályázatán az Év mérnök költője pályázat  1.hely, a Természet Poétája pályázat: 2.hely             A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Líra Különdíj, 2019.                                                                                     A Napút Ady-pályázat, parafrázis kategória I. hely (Tavaszi Hanga néven)                                                      Anyanyelvápolók Rímes Nyelvi Játék pályázat 3. hely, Bárka gyermekvers pályázat: Antológia 2020-ban a Szárnypróbálgatók pályázaton Líra kategória: 1. hely Öt versemet megzenésítették (Karády István, Deme Csaba, Viháncos Duó) és több versem is hallható CD-n és a világhálón művészi előadásban (pl.:Barbinek Péter, Csankó Zoltán, László Zsolt, Náray Erika, Stohl András, Zsoldos Árpád és Zsoldos Adrienn közreműködésével) Megjelent köteteim: Érzelmek sodrában (2015. Hungarovox Kiadó) + Netkötet (2018. Irodalmi Rádió) Pajzs a résen (2016. Hungarovox Kiadó) Hangok szürkületben (2019. Hungarovox Kiadó) A Pillanat geometriája (2020. Hungarovox Kiadó)    
Posted by
Posted in

A SZERELEM HŐSEI részlet II. (Catullushoz, Ovidiushoz, Tibulloshoz)

Catullushoz   „Gyűlölök és szeretek.”1. E két érzés kísért el létednek kurta útján, mit epe s méz vegyített. S szép Lesbiád oka volt, de sekély elégtétel, hogy a sár’aranykorhoz erénye rongya illett.   Pajkos carmenek hűen (nem ellene, de érte), meg precíz epigrammák, ha szóltak faragatlan, „Poéta jó, ha tiszta, ám ne a költeménye,”2. de, […]

Posted by
Posted in

A SZERELEM HŐSEI részlet I. (Szapphóhoz, Anakreónhoz, Propertiushoz I.)

Szapphóhoz   Vágyakról daloló görög leányzó, szenvedélyed átsüt korok századán, lángoló ódádtól hevül a fázó lélek is, az ám.   Mütiléne1 volt, hol űzted a gyönyört forró szerelmeknek sziklás szigetén, férfi s női szívben forgattad a tőrt vágyad idején.   Versben szólítottad meg Aphroditét2, Érosz3 tán maga is meglátogatott, s vonagló testedbe oltotta hitét: lázas […]

Posted by
Posted in

Megjelent Török Nándor új kötete: A Pillanat geometriája

Kedves Barátaim, a facebookon nem létem miatt, ezúton tájékoztatok mindenkit, hogy tavasszal megjelent negyedik kötetem A Pillanat geometriája_versek és nemversek (Hungarovox Kiadó) Ahogy a címből is látszik ez most valami más, nem a megszokott versek, hanem nemversek. Lejjebb, az Előszóban erről bővebben is írok. (Sajnos az ismert okok miatt a tervezett márciusi könyvbemutató elmaradt. A […]

Posted by
Posted in

Török Nándor_Verset írni

Verset írni   Bevallani a bevallhatatlant egyszuszra mindig és nem tétován, izzani fényben, látni sötétben, eszmélni jókor, elsőként korán.   Ébredni egy más, őszinte térben, pőrén vállalni álmaid sorát, éned (szavaid mérlegre téve, ha könnyű), magadnak meg nem bocsát.   Kételyek között vallatni mindent, tegnap a múltat, ma a holnapot, magadba nézni, s terhed elejtve […]

Török Nándor_Hangok szürkületben_Könyvbemutató
Posted by
Posted in

Török Nándor_Hangok szürkületben_Könyvbemutató

Megjelent Török Nándor harmadik kötete Hangok szürkületben címmel. Könyvbemutató helyszíne: Rátkai Klub, BP.,XI., Zsombolyai u.6. (lásd.:Meghívó) Könyvbemutató időpontja: 2019.máj.30.(csütörtök) 17:30 óra A szerző előszava: Hangok szürkületben. Talán egy kicsit szomorú és pesszimista csengésű a cím, ahol a hangok természetesen a kimondott gondolatokat, az elsuttogott vágyakat, az elhaló segélykiáltásokat, esetleg a harsány örömujjongásokat jelentik lírai formában, […]

Posted by
Posted in

Cserepek a csöndben

Cserepek a csöndben   Valami összetört. A kacagás karcsú kristálypohara? A nyugalom megingathatatlannak hitt padlóvázája? A meghittség vasárnapi levesestálja? Minden összetört. A harmónia ovális tükre is. A szilánkok szanaszét hevernek, s a levegőben monoton fájdalom lüktet. A konyhakő diagonális mezői még őrzik meztelen talpad véres nyomait, ahogy eltűnnek a kijárat irányában. A sikoltó űr, feszítő […]

Posted by
Posted in

Ataraxia

Ataraxia*   A testem és lelkem kiéheztetve epikuroszi nyugalommal várok a szükségszerű gyönyörre. Vízzel és kenyérrel csapok vad orgiát és az élvezetek csúcsára érve huszonegyedik-századi önkívületben áramtalanítom a routert (a valóságban egykedvű mozdulattal vágom a falhoz), a külvilágot ezzel végleg magára hagyva, szkeptikus magányom ölében ringatom tovább torzulásmentes látens életem.   *teljes lelki nyugalom állapota

Posted by
Posted in

Porból lettünk

Porból lettünk   Csak a porból látszik, mily messze az isten, le kell hajolnia, hogy ránk letekintsen.   Porból porrá leszünk, így hangzik az ige, ezért, ha fúj a szél, dobál oda-ide.   Könnyű fajsúlyú lét, gyökértelen világ, leporolt közhelyek között nőtt ideák   miatt, ha fúj a szél, fuldoklunk a portól, létünk előzetes túlvilági […]

Posted by
Posted in

El Camino

El Camino   Csendes hullámokra vágyva vadvizek sodrában kapkodsz levegő után, s zihálásod hangja zúgók robajába fullad. De ugyanígy halna el kipréselt fohászod is.   A természet vigyáz reád, hisz atomjaid részei a mindenségnek és ha erre gondolsz, már nem is akarsz megérkezni. Tudatalattid dermesztő mélyén átértékelődnek a vágyak, s dacos paradoxonná mutálódsz:   bensődben […]

Posted by
Posted in

Mint a vadak

Mint a vadak   Kéz a kézben: elcsépelt szavak. Élünk, vagyunk. Városi vadak.   Létünk hamis. Káprázat, csalás, szellő lebben s oda a varázs.   Ember-porszem kergeti álmát, vakon hiszi mindenen áthág.   Nem mer, nem tud akarni látni: lélek nélkül senki-akárki.   Naiv bolond, úgy sejti boldog s szíve helyén érzelmi foltok.   Fényre […]