About Me

Vaskó Ági az Irodalmi Rádió szerzője.

Vaskó Ági vagyok. Ötvenháromban születtem, Maglódon. Gyermekfejjel ontottam a verseket, melyre Padisák Mihály szintén versben válaszolt a Miska bácsi levelesládája című rádióműsorban. Felnőtt fejjel a versírás már nem mindennapos nálam, de annál nagyobb öröm, ha megtörténik. Örömeimet kezdetben a Poeton, majd az ARSok a 7torony, az Élő Magyar Líra Csarnoka és A Hetedik irodalmi portálán osztottam meg. Szívhajtásaim antológiákban és négy saját verseskötetben szöktek szárba.

Könyveim címei:
• Hajnalfényű gondolat,
• Illanó idő,
• Csendből fakadt,
• VASKÓpéságok.

Érzelmeim dallamon, ritmuson válnak lüktető sorokká, s öltenek kötött vagy szabad versformát. A vers lelkem kifejezőeszköze, általa sírok, vagy épp nevetek.

Posted by
Posted in

Évszakok /Tél/

Bíborpírral didereg a hajnal, tél öleli karcsú derekát, feldíszíti ezüst angyalhajjal, szél dalával szól a szerenád. Hideg ajkú tél csókol a tájra, fázós fény dereng az ablakon, dérkristályos faág – ezüsthárfa – könnye csillan friss hó-paplanon. Ég kékje oly szürke, mint az ólom, lomha felhők álmot rejtenek, őrzött kincsük – nehogy kitudódjon rideg szívük – […]

Posted by
Posted in

Nincs menedék

Ünnepi fényben bársonyos emlék, s csend araszolgat, reszket a lelkem, gyér sugarából lopkod a holnap. Gyenge reményem fák göbös ágán – vágyik a fényre. Hó puha szárnyon késik az áldás. Nincs menedéke.

Posted by
Posted in

Újévi csendben

Újévi csendben magamba nézek; Lám elmaradtak a számvetések. Nincsenek álmok, nincs fogadalom, petárda fényben elhalkult dalom. Újévi csendben messzebbre látok, fagyott lélekkel sóhajt dajkálok. Üres a zsebem, s a hátizsákom, jégvirág fogja-égi fohászom.