About Me

Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.
0 visits
0 comments
Posted by
Posted in

Fénylő igézet

Fénylő igézet Hófehér paplanon csillagok fénye, holdsugár ezüstje kúszik az égre, lágy zene kísér tündöklő pihéket, aranylant húrjain reményt ígérnek. Házakon csüngő, szikrázó jégcsapok, kémények füstje lassú – még andalog, ünnepi díszben hegytető tetszeleg, angyal száll fölé, lépése nesztelen. Fenyőfák csúcsán pelyhekből glória, égből zeng a varázsos szimfónia, halkan lép karácsony a bársony éjbe, ragyogást […]

2 visits
0 comments
Posted by
Posted in

Ünnepi fényben

Ünnepi fényben Suttog a fenyves, álmodik csendben, várja a percet ünnepre kész. Hófehér csipkén, jégvirág diszkrét, csúcsokon dicsfény, aranylón ég. Kristályos felhőn, angyal hoz csengőt, hangja száll erdőn, szívekhez szól. Egyetlen csillag, fénye felvillan, ragyogó tiszta, reményt adó. Várva várt óra, mesélnek róla, zengi a szózat, Jézus jöttét. A csendes éjben, szeretet ébred, újra hit […]

2 visits
0 comments
Posted by
Posted in

Mese a négy gyertyáról

Mese a négy gyertyáról Négy gyertyaszál a koszorún. Sóhajt az első szomorún: a Béke lennék a földön, de a lángom csak füstölög. Nem őriznek az emberek, elalszok – már csak reszketek. Tündöklésem is megkopott, a gyűlölet eltaposott. A második gyertya is szól, keserű a csalódástól. Én a Hit vagyok – nem kellek, nem értenek, csak […]

4 visits
0 comments
Posted by
Posted in

Mi vagyunk az ünnep…

Mi vagyunk az ünnep… Kristályként szikrázó, szállongó puha hó. fenyőket átölel, az ünnep oly közel. Varázslatos álom, újra visszavágyom, a gyermeki létbe, szűzi hófehérbe. Emlékek élednek, angyalok lépkednek, távolból csengő szól, fény terül csillagból. Míg örömláng gyullad, újra remény fakad, szeretet ünnepén, tűnik a szürkeség. Hit érkezik vele, béke száll a csendre, szívekben láng éled, […]

1 visits
0 comments
Posted by
Posted in

Advent fénye

Advent fénye Édeni fényét, mennyei ékét, rejti az égbolt, álmodozón. Itt suhan; érezd, éneke ébreszt, csillan az advent, várakozón. Bársony a csend kint, és öröm érint, árad a fénye glóriaként. Múltat idéző égi kitérő, végtelen emlék, vágyakozás. Angyali hárfák zengik a hálát, szárnyal a hang már; emberekért. Ünnepi éjben angyali kékben templomot épít, míg a […]

2 visits
0 comments
Posted by
Posted in

Félelmek

Félelmek Éjszakánként álmodom, zord vadonban, ragadozók között járok. Megbotlok, de el nem esek, s ha elesek, hát felállok, mert menni kell tovább, égetnek a lángok. A pokol tüze talán nem fájna, de itt, e szörnyű világban, hol minden oly kihalt, hol madarak nem szállnak, hiába vársz csodára. Hiába látsz emberi arcokat, csak maszkok azok, melyek […]

1 visits
0 comments
Posted by
Posted in

Fájó szerelem

Fájó szerelem Fáj minden csókod, mit adsz nekem, éget a pillantásod, mit nekem küld szemed. Nem kértem tőled soha, hogy szeress, de ne fossz meg a hittől, hogy élni érdemes. Engedj egy kicsit közelebb magadhoz, ne irigyeld a boldogságot másoktól, ha a szíved már kiégett, s a szerelem tőled messze szállt, ne kínozz egy bolond […]

2 visits
0 comments
Posted by
Posted in

Fáj az emléked

Fáj az emléked Emlékeimben él még a varázs, érintésedtől izzott éjszakánk, a mosolyod jéghegyet olvasztott, szerelmünk lassacskán bontakozott. Perzselő érzések, vágyak éltek, mára kihűlt,- jegesek az éjek, meghitt órák, édes pillanatok, tegnapba zuhanó igéző napok. Ki nem mondott szavak most is fájnak, mi állta útját a boldogságnak? zátonyra futottak szép álmaink, viharos szél üvölti átkaink. […]

1 visits
0 comments
Posted by
Posted in

Ezüst éjszaka

Ezüst éjszaka Tündöklő híd ragyog a víz felett, csillogó hold fényéből született, hullámok árnyain illan a fény, a mélyben fekete, örvénylő lény. Bársony éj terít, mélykék palástot, köréje labirintust varázsol, lomhán szálló pára a víz fodrán, cseppjei, mint szikrázó gyöngyfoszlány. Szél játszik a fák karcsú ágain, halk akkord szól, elzengi vágyaim, csak a fájó szív […]

2 visits
0 comments
Posted by
Posted in

Érted szól a hegedű

Érted szól a hegedű Elfelejtem már kínzó bánatomat, amikor érzem bűvös érintését, hangok bújnak benne,- csodálatosak, lágyan a dal megkezdi keringését. A hegedű is fájón, zokogva szól, gyönyörű elmúlt szerelemről regél, tűnő percekről, és izzó csókokról, a lélek mégis boldogságot remél. Megszólal a kristályosan csengő hang, felhők fölé száll, hol angyal énekel, hosszú útján kíséri […]