About Me

Vitos Irén az Irodalmi Rádió szerzője.

Budapesten élek drága családommal, férjemmel és fiammal. Felnőttkoromra fordultam a művészetek felé, művészettörténetet hallgattam a József Attila szabadegyetemen, majd a festés és alkotás káprázatos világa ragadott magával, melyet a Modul Art Academyn és neves hazai mesterek mellett, azóta is fejlesztek. Az írói énem is felnőtt koromra bontakozott ki, a fiam születését követő években kezdtem komolyabban foglalkozni az írással, ekkor még főleg gyermekirodalommal. 2011 óta három gyerekeknek szóló könyvem jelent meg, írtam gyermekmagazinok számára is, és számtalan mese is született, ebben a varázslatos, kisgyermekes időszakban. Azóta számtalan antológiás kötet társszerzője lettem. A hagyományos kötött és szabad verseken kívül, írtam már haikukat, apevákat, pundurkákat, képverseket, akrosztichonokat, matematikára épülő verseket (fibonaccik, prímek), jónéhány prózai írásom és versem megjelent neves kortárs magazinokban és újságokban, online felületeken és nyomtatásban egyaránt, több versem elhangzott rádióműsorokban és online irodalmi műsorokban. Az utóbbi években több novellám és versem kapott elismerést és díjat. 2020-ban nemzetközi megjelenéssel is gazdagodtam, egy írásomat beválasztották egy többnyelvű, Európa szerte megjelenő kötetbe, ahol osztrák, német, holland, belga, és francia szerzők írásai mellett, az én egyik prózai alkotásom képviselte a kortárs magyar irodalmat. Számtalan irodalmi pályázat megnyerését és díjait tudhatom a magaménak, emelett elnyertem a 2020-as év egyik nívódíját vers kategóriában és az év kiváló publikációiért járó díjat is megkaptam. Írtam már színházi drámát is, az utóbbi időben pedig az első regényemen dolgoztam. Az írói énem is folyamatosan fejlesztgetem a Magyar Irodalmi Ház íróképzőin és közösségében, a Kortárs Magyar Irodalom Barátok - Verslista és az Irodalmi Rádió alkotó - szerzői közösségében, mindezek mellett, tagja vagyok még jónéhány kortárs magyar irodalmi csoportnak.

A művészi önkifejezés fontos lételemem, vallom, hogy ahogyan mindent ki lehet fejezni írásban, ugyanúgy mindent ki lehet fejezni színekben is.  Az alkotás számomra egyfajta csillagkapun túli állapot, ahol semmi sem lehetetlen, ahol szabadjára engedhetem a fantáziámat, az abszolút szabadság és a végtelen lehetőségek világában.

 

Posted by
Posted in

Álomhatár

Vitos Irén   Álomhatár   Lángra kéne lobbantani a megfakult csillagokat, a lámpafényben vonuló emlékek, alaktalan szörnyekké formálódott árnyai a szemhéjra ülnek, a félbehagyott történet sorai kavarodva szétszóródnak, a sötétség vámpírja kiszívta a színt a térből, sápadt martalékát félredobva lépte át a kikopott károgást, felrúgva a varjúfészket, sötét köpenyét ledobva ránk, míg a hajnal fel […]

Posted by
Posted in

Álmatlanság

Vitos Irén   Álmatlanság   Rendezetlenül mocorognak a gondolatok a nehézkes sóhajok párnáján, hol a gondok finom csipkéből horgolt ruhájában alszom el. Terhes álmok tülekednek, a törtető rosszak mind előbb sorra kerülnek. A rem fázisom tehetetlen, bénult bástyáján áttörve a védtelen tudatot leigázzák. A tűrhetetlen zaklatottság visszaránt, hideg verítékben úszva nyílnak a szempillák. Az eszmélet […]

Posted by
Posted in

Keserű

Vitos Irén Keserű   Kínlódva vedli kétségeit a hit, keserű így a méz, a szívben csak enyész, s lassan szem elől vesz a homokszemnyi boldogság a sivatag port kavart viharán. A félbehagyott remény története elcsendesedett a dűnetengeren, s valahol ott rejlik a védtelen, törékeny kincs. Együtt megtalálhatnánk, de a közönnyel telt lélek a reménynek buboréknyi […]

Posted by
Posted in

Apa

Vitos Irén   Apa   Emlékezlek olykor, mikor rám tör a fagyos reggel, s jégvirág hasad az ablakon, a békéd idebent ér el. Tegnap kezembe vettem a puskád s a múltba visszarántottál. Látlak, csapást keresve vaddisznó után kutatsz a csepleszben, s roppan a fagyott hó, beszakadva lépted súlyán. Ahogy összeragad mínusz húsz alatt a deres […]

Posted by
Posted in

Korona a tavaszon

Vitos Irén   Korona a tavaszon   Az idén is itt járt a tavasz, S mi nem vettük észre, Hiába ontotta pompáját, Nem akadt, ki nézze.   Se szerelmes pár a réteken, Sem aki meglesné, Vagy, ki a szabadban, éjjelen, A holdat figyelné.   Furcsállta is a néma csendet, Hogy vajon mi végre? A tiszta […]

Posted by
Posted in

Tavasztól részegülten

Vitos Irén   Tavasztól részegülten   Orgonafák állnak illatokkal telten, Boldogság eszencia becézi lelkem. Katicáknak szárnya szerelemért rebben, Színtiszta erőből tavasz van a kertben.   Észbontó látvány, mily pompa a berken, Csipkerózsa ága hajlik át a vermen. Bimbók milliói ágán sorakoznak, Harsonaszóra várva, kibontakoznak.   Hunyorog a nap is a sárguló réttől, Dongók, méhek, tücskök […]

Posted by
Posted in

Belibbent a tavasz

Vitos Irén   Belibbent a tavasz   Belibbent a tavasz a nyitott ablakon, Egy pillangó szárnya verdes a vállamon, Kesernyés – édes nárcisz illata itt száll, Függönyt áttörve egy dongó utat talál.   Madarak kedve se lehet már dalosabb, S cseresznyefán a virágözön szorosabb, Idehajló ág néha, titkon betekint, Ha a langyos szellő rábírja, odakint. […]