Posted by
Posted in

Talpig úriember

Talpig úriember   A fülledt, késő nyári délután enyhe szellőt hozott be az üzletbe. Az eladó, az ötvenes éveinek közepén járó hölgy megkönnyebbülten állt a lépcső aljára, hogy átizzadt ruhája alá bekússzon egy kis légáramlat. A maszkot, amit kötelezően viselt az arcán, kissé megigazította, hátha kap alatta egy kis levegőt, ha már betévedt ez a […]

Posted by
Posted in

Van az úgy

Van az úgy… Adhatok valamit? Ezt a kérdést egy körülbelül két perce a pultnál álló, nem éppen fiatal párnak tette fel egy csinos hölgy a pult másik feléről.  A kérdező a harmincas éveinek felénél járhatott. Haját tétován hátrasimította, és nem akarom módján felnézett az újságból, amit éppen tanulmányozott a társnőjével elmélyülten a pénztárgép mellett. A […]

Posted by
Posted in

Felvételi – kép alá pályázatra (a képen a pápa az üvegbúrás autójában, a testőrei között)

– Milyen kérdések ezek? Mégis mire kíváncsiak egészen pontosan? Hogy mikor borulok ki rajta? Mint ez: mit jelent magának a család? És mi a véleménye a nők és a férfiak egyenjogúságáról? Egyetért-e az abortusszal? Mit gondol a homoszexualitásról? A transzneműségről? Azt sem tudom, mi az! És a szegénységről? Fel kellene számolni, persze, nem kellene legyen, […]

Posted by
Posted in

Az anya

Az anya… Ölében négyévesforma gyerek, egy kisfiú… Vacsoravendégek a lakodalomban, a lakomán túl vannak. A kicsi hosszú poharával játszik: Kanalával kavargtja egy sárga ital maradékát. A gyerek a bal combon ül, önállóan “dolgozik” . Az anya jobbra beszélget. A pohár ide oda billeg, a kifiú nyugodtan, elmélyülten játszik, az anya is nyugodt folytja a laza […]

Posted by
Posted in

Mesterkód

– Üdv, droidok! Mi a helyzet 213? Bosszúsan nézel. – Hello, 428! Késtél. Megint. Mindjárt be kell mennünk – felelte, az ormótlan, hasáb alakú épület előtt rá várakozó két android közül, a vöröses vázzal rendelkező, Ds213f jelzésű. A három robot megjelenésükben hasonlított, mind új generációsak voltak, vagyis az arcukat mimikai mikro-modulokkal látták el a még […]

Posted by

Maszkok mögött

– Szervusz, András! Örülök, hogy újra itt vagy. Édesanyád, jobban van? – Igen, sokkal jobban, uram. És még egyszer nagyon köszönöm, hogy elengedett erre a nem tervezett szabadságra. Szegény anyám, tudja, sajnos egyedül él. Már csak én vagyok neki, és ebben a mostani járvány helyzetben… – Ne is mond! De ugye nem koronás volt? Vagy […]

Posted by
Posted in

Egy sír, mely meváltoztatta az életet.

Márti úgy érezte, ami most vele történik, egy pergő film. Egy ismeretlen lány, ki most egy istenháta mögötti falu temetőjében ül, egy ismeretlen falusi öregasszony mellett és bámul egy ismeretlen sírt. De, hogy lehet ismeretlen, mikor az ő újdonsült asszonyneve van rajta? Épp ésszel előbb fel kell fogni Kije neki, ez az ősz hajú, töpörödött […]

Posted by
Posted in

A mosónő

Héthelyi Krisztina „Tengeranyu” című meséje alapján   Az árvaház a város határában volt, mindentől távol, mintha csak mostohagyereke lett volna a városnak. – Jót tesznek a fák, a zöld füves mezők, a madárdalos ébredések azoknak a gyermekeknek! – mondták egykoron azok, akik az árvaház alapjait lefektették. Bizony igazuk is volt, mégis sokan gondolták úgy, hogy […]

Posted by
Posted in

Arannyal üzenek

 Arannyal üzenek- aláírás Dédi      /Új, most megjelenő kötetemben található novella/  2020. nov 20. Kellemes júniusi nap volt. Jázmin, muskátli és bodza illata keveredett a langyos szélben. A zajos kis család, a szép diósdi ház teraszán ücsörgött. Akkor Évi, aki már túl volt a hatodik hónapon, elővette a kis pocaklakó ultrahangos képét, amit nemrég […]

Posted by
Posted in

Kisvasút

Kata mesélte, ő látta, mert a fiú éppen előtte állt a sorban. Az egyik kezével egy kiskutya pórázát szorongatta, a másik markában tartotta az aprót, és amikor sorra került, szó nélkül a jegykiadó tálcába szórta a pénzt. Abba a fém tálkába, amit oda-vissza lehet pörgetni. A fülkében ülő alkalmazott fel sem nézett, csak letépett egy […]